Fotó: mti, archív
Fotó: MTI, archív

A magyarok 77 százaléka szerint olyan kormányzásra van szükség, amely megvédi Magyarország keresztény gyökereit, értékeit. Ezt a szellemiséget a válaszadók többsége politikai attitűdöktől és vallási hovatartozástól függetlenül támogatja – olvasható a Századvég Alapítvány csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatását bemutatva azt írta: az elmúlt években Európát elérő migrációs válságnak és „a multikulturalizmus terjedésének” következtében egyre több jele látható annak, hogy veszélybe kerülnek és megkérdőjeleződnek a keresztény hagyományok és kulturális értékek. Ezzel összefüggésben erősödnek azok a vélemények, amelyek szerint Európa keresztény gyökerei veszélybe kerültek, és ezeket a közös európai értékeket meg kell védeni – tették hozzá. A Századvég Alapítvány év végi közvélemény-kutatásának központi kérdése az volt, hogy a magyar embereknek mennyire fontosak a keresztény gyökerek, mennyire érzik szükségesnek, hogy országukat ilyen szellemben kormányozzák.

Azt írták: a kutatás tanúsága szerint a magyar lakosság több mint háromnegyede (77 százaléka) olyan kormányzati irányt szeretne, amely megvédi Magyarország keresztény gyökereit, értékeit. A válaszadók csupán egyötöde nem ért egyet ezzel – fűzték hozzá.

Jelezték: a felmérésből kiderült az is, hogy a magyarok többségének politikai attitűdöktől függetlenül fontos a keresztény hagyományok tiszteletben tartása; még a magukat baloldalinak vallók körében is 54 százalék azok aránya, akik elvárják a keresztény értékek megvédését. A hagyományos keresztény felekezetek mellett „a zsidó vagy egyéb egyházakhoz tartozók”, továbbá a „maguk módján vallásosak” többsége is úgy gondolja, Magyarországnak olyan kormányzásra van szüksége, amely megvédi az ország keresztény értékeit, gyökereit. Közölték: a nem vallásosak, ateisták estében látható a legnagyobb megosztottság e kérdésben; 43 százalékuk egyetért, 46 százalékuk nem ért egyet a keresztény értékek védelmével.

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatásában ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg december 12-18. között. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna – írták.

(MTI)