Magyarország érdeke is Szerbia integrációja
Szerbia európai uniós integrációjának felgyorsítása magyar és európai érdek, ezért Magyarország továbbra is minden támogatást megad Szerbiának.
Szerbia európai uniós integrációjának felgyorsítása magyar és európai érdek, ezért Magyarország továbbra is minden támogatást megad Szerbiának – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
A tárcavezető megbeszélést folytatott Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszterrel, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta: az EU jövőjéről szóló vita egyik kulcseleme a bővítés, de sajnos, ma jelentős ellenállás van a bővítéssel szemben az unióban, ami nagy baj, mert idén először az EU történetében „csökken a tagállamok száma”, és ez gyengíti az uniót.
Magyarország célja, hogy az EU erősödjön, ehhez új tagállamokra van szükség, olyan országokra, amelyek megerősítik az EU biztonságát és gazdaságát, és a nyugat-balkáni országok ilyenek – magyarázta.
Kifejtette: az EU biztonságára jelenleg a legnagyobb fenyegetést az újabb migrációs hullámok kialakulásának veszélye jelenti, és az, hogy a korábban az Iszlám Állam szolgálatában álló zsoldos terroristák visszatérhetnek Európába. A bevándorlási nyomás növekedni fog a Nyugat-Balkánon, ezért a térség országainak európai integrációja és a határőrizeti együttműködés szorosabbra fűzése az európai biztonság javulását szolgálná – mutatott rá.
Szijjártó Péter közölte: Magyarország támogatja a szerb EU-csatlakozási folyamat felgyorsítását és segíti a határvédelmi feladatok ellátását, ezért magyar rendőrök is szolgálnak a szerb-macedón határon, valamint egy magyar diplomata dolgozik a szerb integrációs minisztériumban, segítve az uniós integrációt.
Úgy vélte, az EU bővítése nagyon lassan halad, és a csatlakozásra váró országokkal szemben méltatlan, hogy 2025 előtt az EU nem akar új tagállamot felvenni. A bővítés kérdésében az Európai Bizottság „leszerepelt” az elmúlt években, nem haladt előre kellő mértékben a nyugat-balkáni bővítés, pedig Szerbiával még az idén valamennyi tárgyalási fejezetet meg kellene nyitni – mondta.
A külügyminiszter kitért rá: márciusban magyar-szerb kormánycsúcsot tartanak. A magyar gazdaság növekedésének új fázisba lépésével elérkezett az idő, amikor a magyar cégek külföldi befektetései legalább olyan fontos szerepet játszanak, mint a külföldi vállalatok magyarországi befektetései, és e vonatkozásban fontos célország Szerbia – magyarázta. Hozzátette: folytatódik a vajdasági gazdaságfejlesztési program, az idén 7,5 milliárd forintot szánnak erre.
A szerb tárcavezető kiemelte: Magyarország mindig is támogatta országa uniós integrációját, ami azért jelentős, mert nem minden EU-tagállam támogatja a bővítést. Fontos, hogy az európai parlamenti választás és a következő többéves uniós költségvetésről zajló vita miatt ne tegyék félre a bővítés ügyét – mondta.
Jadranka Joksimovic – aki az éppen zajló nagyköveti értekezleten is beszédet tartott – közölte: a bővítés nem probléma, hanem az EU egyik legfontosabb politikája, amely megerősítheti az uniót. Jó lenne, ha idén legalább öt fejezetet sikerülne megnyitni a tárgyalásokon – vélekedett.
Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán európai integrációja mellett
Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán európai uniós integrációja mellett – mondta a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára kedden az MTI-nek. Takács Szabolcs megbeszélést folytatott Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszterrel, aki Budapesten részt vett a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében hétfőn kezdődött nagyköveti értekezleten.
Az államtitkár a tárgyalásról beszámolva kifejtette: a nyugat-balkáni régió országainak európai integrációja hozzájárul a térség stabilitásához és az európai biztonsághoz, ezért rendkívül fontos, hogy az EU pozitív üzenetet küldjön az integráció folyamatában leginkább élenjáró Szerbiának.
Mint mondta, Közép-Európa azért is szeretné felgyorsítani az EU nyugat-balkáni bővítését, mert ez ellensúlyozhatja az unió Brexit miatti pozícióvesztését.
Az államtitkár közölte: szerb tárgyalópartnere megerősítette, hogy a Nyugat-Balkán továbbra is a legjelentősebb illegális migrációs útvonalak közé tartozik.
Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy „a brüsszeli bevándorláspárti elit” az európai parlamenti (EP-) választások közeledtével „el akarja altatni a közvéleményt és letagadja a migrációs nyomás nyilvánvaló adatait”, miközben megpróbálja legalizálni a migránsok behozatalát Európába.
Takács Szabolcs úgy vélte, a Nyugat-Balkán uniós integrációja érdemben segíthet a tömeges, kontrollálatlan bevándorlással szemben folytatott küzdelemben, ezért elengedhetetlen a hiteles csatlakozási perspektíva felmutatása a térség felé.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a bővítési folyamat felgyorsítását támogatja az EU soros elnöki posztját betöltő Románia is, azonban a nyugati tagállamok többsége inkább az Európai Bizottság elnökének álláspontját osztja, aki szerint nem lesz bővítés az elkövetkező időben. Ezen országok – főként Franciaország és Hollandia – látványosan vonakodnak a bővítéstől – tette hozzá.
Közölte: remélhetőleg az új intézményi ciklusban olyan EP áll fel, amely jobban támogatja a Nyugat-Balkánt. Azt várjuk, hogy a májusi EP-választás eredménye és az Európai Bizottság új összetétele nemcsak az uniós intézményközi egyensúlyt és az EU egységét állítja majd helyre, hanem lendületet ad a bővítésnek is – magyarázta.
Takács Szabolcs szerint Magyarországnak az a dolga, hogy bátorítsa az élenjáró országokat, így Szerbiát, és jelezze számukra, hogy érdemes energiát összpontosítani az integrációs folyamatra.