Magyarország nagyon stabil hely, ami a cégvilág számára fontos. Hosszú ideje ugyanaz a kormány működik, ami nem jellemző a régiós versenytársakra. Más kormányok sokkal rövidebb ideig tartanak ki, néha egy évig sem. Szükségünk van megjósolhatóságra, stabilitásra, átláthatóságra, mindhárom tényező alapvető a cégvilág számára – mondta a Demokratának budapesti látogatása végén Eric Stewart, a 14 amerikai vállalatot tömörítő Amerikai–Magyar Üzleti Tanács elnöke.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– Beszéljünk először a legfrissebb eseményekről! Az elmúlt napokban a pénzügyminiszterrel, az innovációs miniszterrel, a külügyminiszterrel és a hadügyminiszterrel is folytatott tárgyalásokat. Vannak új fejlemények?

– Nagyon jól mennek a dolgok. Az Amerikai–Magyar Üzleti Tanács immár 14 vállalata harmadik alkalommal jött el Budapestre. A mostani a legjelentősebb küldöttség, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a legnagyobb amerikai cégek képviselői is jelen vannak. Ezek a vállalatok biztosak akarnak lenni abban, hogy magas szinten folytatódhat a magyar kormánnyal való párbeszéd, ami missziónk alapvető célja. E vállalatok megvitatják a kormánnyal befektetési vagy újrabefektetési szándékukat, kérdéseket tisztáznak a piaci és versenyhelyzetről, Magyarország fejlődéséről. Voltak hadiipari cégek is a delegációnkban, amelyek érdeklődtek a magyarországi üzleti lehetőségek iránt, hogy milyen amerikai technológiák behozatalára lenne lehetőség.

– A védelmi cégek újak ebben a társaságban?

– Nagyrészt igen, bár néhány kisebb vállalat már korábban is érdeklődött ebből a szektorból Magyarország iránt. A fokozottabb érdeklődést most az váltotta ki, hogy Magyarország kitűzte, a NATO tagjaként 2022-re a GDP-je 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítja, aminek keretében fejleszti a hadsereget, annak személyi állományát, technológiáját. Az amerikai vállalatok nemcsak a kormánynak akarnak eladni, de szeretnék megtalálni a módját annak is, hogy a magyar védelmi iparral miként tudnának együttműködni, ami új magyar munkahelyeket jelenthet, és új technológiák megjelenését Magyarországon.

– Az ipar milyen más területeit képviselik a tanácsba tömörülő vállalatok?

– Pénzügyi szolgáltatás, mezőgazdaság, egészségügy, tudományos kutatás, gyártás. Az egyik cég épp a héten nyitott új irodát Magyarországon száz új alkalmazottal. A tanács tehát sokszínű, az amerikai gazdaság számos területéről.

– Milyen előnyöket látnak Magyarországon az amerikai cégek?

– Magyarország nagyon stabil hely, ami a cégvilág számára fontos. Hosszú ideje ugyanaz a kormány működik, ami nem jellemző a régiós versenytársakra. Más kormányok sokkal rövidebb ideig tartanak ki, néha egy évig sem. A változások a bürokráciában, az állami vezetésben kiszámíthatatlanná tehetik a befektetéseket. Az elmúlt években, amikor itt tárgyaltunk, mindig találkozhattunk Varga pénzügyminiszterrel, Szijjártó külügyminiszterrel, ami megnyugtató. Szükségünk van kiszámíthatóságra, stabilitásra, átláthatóságra, mindhárom tényező alapvető a cégvilág számára. Hogy a vállalatok kalkulálni tudják az adókat, a munkaerőköltséget. Magyarország stabilitása jó befektetési környezetet jelent. Emellett kitűnő munkaerővel rendelkezik, nagyszerű emberekkel, csakúgy, mint a mieink az Egyesült Államokban, így az idejövő amerikai vállalatok hasonló mentalitással találkozhatnak, mint otthon. Magyarország tehát nagyszerű munkaerőt, jó természeti erőforrásokat és remek fejlesztési lehetőségeket kínál, ami vonzó az amerikai vállalatok számára. Ennek is eredménye, hogy már több mint százezer munkahelyet teremtettek Magyarországon az amerikai vállalatok, és immár a másodikok a befektető országok között.

– Végignéztük a magyar–amerikai külkereskedelem számait 2010-től, és azt láttuk, hogy a forgalom évről évre bővült, sőt hét év alatt megduplázódott. Jelenti ez azt is, hogy Magyarország fontosabbá vált az Egyesült Államok szemében?

– Valóban jelentős a növekedés. Ez is alapvető változásokat mutat az amerikai–magyar viszonyban, hiszen a korábbi hat-hét évben az előző amerikai vezetés alatt Magyarország nem volt a kedvenc szerepében, igazából még párbeszéd sem folyt Magyarországgal…

– De a számok ez idő alatt is növekedést mutattak…

– Az üzlet nem hagyja megerőszakolni magát. A számok azt bizonyítják, hogy nem teljesen számít, ki uralja a Fehér Házat, vagy hogy ki vezeti a Miniszterelnöki Hivatalt, az országaink barátok maradnak, és képesek együtt sikereket elérni. De a jó hír az, hogy most olyan elnökünk van, aki egyértelműen kijelentette, Magyarország az egyik legjobb barátunk Európában. A magyarországi nagykövet Trump elnök barátja, és azt a feladatot kapta, hogy találjon módot az együttműködés fokozására Magyarországgal. És bár az üzlet valóban növekedett a nehézségek időszakában is, most azt reméljük, hogy a befektetők még több lehetőséget találnak a megváltozott politikai környezetben.

– Az önök tanácsa még fél évvel Donald Trump győzelme előtt alakult. Változtatott helyzetükön a győzelem?

– Valójában nem. Az Amerikai–Magyar Üzleti Tanács azért alakult, mert a kormányok között súlyos kommunikációs hiány mutatkozott, miközben az amerikai cégek magas szintű tárgyalásokat szerettek volna folytatni a magyar kormánnyal. A szervezet felállítása nem az én, még csak nem is az amerikai kormány ötlete volt, hanem az itt befektető, az itteni lehetőségek után érdeklődő amerikai cégeké. Bár a politikai környezet változott, a tanácsban továbbra is a cégek Magyarország iránti figyelme a meghatározó. E figyelem élénkülését ugyanakkor jelzi, hogy a kezdeti 8 helyett ezúttal már 14 vállalat látogatott el Magyarországra.

– Egyszer azt mondta, hogy az Egyesült Államok szeretne a legnagyobb befektető lenni Magyarországon. Jelenleg Németország dominanciája a meghatározó. Változhat ez a következő években?

– Az amerikaiak nem szeretik a második helyet, elsők szeretnek lenni. Németországnak kétségtelen előnye van, mert nagyon közel van, és mindkét ország az európai közösséghez tartozik, vagyis nehéz Németországgal versenyeznünk, de ettől még a kapcsolataink nagyon erősek. Ha a realitásokat nézem, valószínűleg az Egyesült Államoknak marad a második legnagyobb befektetői pozíció. De hisszük, hogy az Egyesült Államok tudja biztosítani Magyarország számára az egyik legjobb technológiát és a legújabb innovációkat. Magyarország régóta igen jó barátja az Egyesült Államoknak, jó szövetséges, és a történelmünkhöz, az örökségünkhöz is sokat tett hozzá. Most pedig képesek lehetünk új utakat találni, hogy összehozzuk az üzleteinket, a befektetőinket, a kultúránkat és az országainkat. Mert az amerikaiak igazán jók a kereskedelemben, az innovációban, vagyis rajtunk keresztül a magyarok hozzájuthatnak a legújabb technológiákhoz. Másrészt a magyaroknak remek ötleteik vannak, amit ha összepárosítunk az amerikai tőkével, akkor még sikeresebbek lehetünk.

– Vámháború bontakozik ki az Egyesült Államok és nagyobb kereskedelmi partnerei között. Érintheti ez az Európai Uniót és így az amerikai–magyar kapcsolatokat, vagy most kizárólag Kína van a célpontban?

– Trump elnöknek nagyon határozott szándéka, hogy visszahozza Kínát a WTO szabályai alá. Bátor döntéseket hozott azokban az esetekben, ahol megsértették az amerikai vállalatok vagy az amerikai ipar érdekeit, és ezzel természetesen az európai és a magyar érdekeket is. Reméljük, hogy ez a vitás időszak rövid lesz, és hosszabb távon képesek leszünk visszahozni Kínát a tisztességes versenypályára. De ez kockázatos játszma. Meglehet, nem fog működni, ami néhány vállalatnak valóban kellemetlen vagy egyenesen rossz lehet, ugyanakkor ha működik, az komoly nyereséget hoz az amerikaiaknak és az európaiaknak is.

– Az Amerikai–Magyar Üzleti Tanács képes fordítva is kapcsolatokat építeni, vagyis magyar vállalatoknak biztosítani a kijutást az Egyesült Államokba?

– Hivatalosan ez nem szerepel a célkitűzéseink között, a megbízatásunk teljes mértékben amerikai vállalatok magyarországi piacépítésére vonatkozik. Ugyanakkor én mélyen hiszek abban, hogy egészséges kétoldalú kapcsolatok épülnek a két ország között mind a kereskedelemben, mind a beruházásokban. A Trump-kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy a vállalatok befektethessenek Amerikában, és én is felajánlom a magyar kormánynak, hogy támogatok bármely céget, amelynek kérdései vagy piacépítési nehézségei vannak. Mert nem építhetünk szigorúan egyoldalú kapcsolatokat. Mind a kereskedelemben, mind a gazdaságban kiegyensúlyozottságra is kell törekedni. Biztos vagyok abban, hogy a jövőben egyre több magyar céget látunk, amelyek sikeresen üzletelnek az Egyesült Államokban.