Magyarország jól fog kinézni

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Időarányosan jól állunk, egyes fejlesztések már a megvalósítás szakaszába léptek. Országjárásra indultunk, hogy egyeztessünk a városvezetőkkel, és beszámoljunk a sajtó képviselőinek az aktuális helyzetről – mondta a Demokratának Simon Róbert Balázs, a 23 várost érintő, közel 260 beruházást több mint 3500 milliárd forintból megvalósító Modern Városok Program és a megyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkár.

 

– Miből áll a Modern Városok Program?

– Ez egy nagyszabású vállalkozás, amelynek során Magyarország 23 megyei jogú városában közel 260 különböző projekt valósul meg több mint 3500 milliárd forintból. Ennek döntő többsége, 2374 milliárd forint hazai forrás, 710 milliárdot tesznek ki az uniós források, 463 milliárd pedig a magyar költségvetésből és az EU-ból vegyesen származik. Magyarországon a rendszerváltozás óta, de meg merem kockáztatni, hogy a dualizmus kora óta nem volt ilyen nagyszabású városfejlesztés. Ahogy arra Kósa Lajos miniszter úr felhívta a figyelmet, Magyarországon mintegy kétmillió ember él a GDP több mint 40 százalékát megtermelő megyei jogú városokban, de ha azok agglomerációját is számítjuk, akkor hárommilliót meghaladó számú emberről beszélhetünk.


– Milyen területeket érint a program?

– A legtöbb forrást, 2116 milliárd forintot a közút- és a vasúthálózat fejlesztésére fordítjuk. Ma még vannak olyan megyei jogú városok, például Szolnok, amelyek nem érhetők el a legmagasabb rendű főutakon. Ez nagyban segíti a gazdaságfejlesztést is, hiszen a befektetők számára fontos a jó minőségű, gyors megközelíthetőség. További 1430 milliárd forint jut a városok saját, helyi fejlesztéseire. Ezeket maguk a települések állították össze szükségleteiktől, igényeiktől függően. Tizenkét városban valósul meg a belső közlekedési csomópontok átalakítása összesen több mint 150 milliárd forintból, helyi útfejlesztésekre jut 133 milliárd forint, a közösségi közlekedés korszerűsítésére hét városban összesen 32,5 milliárd forintot költünk, Tatabányán például az új buszok már forgalomba is álltak.


– Milyen további beruházások várhatók?

– Öt városban lesz repülőtér-fejlesztés 24 milliárd forintért, országszerte 21 kulturális és örökségvédelmi beruházás indul közel 130 milliárdos értékben, idetartoznak például a színházfelújítások. Minden megyei jogú városban lesz turisztikai fejlesztés összesen 180 milliárd forintos kerettel. Nagyon fontos az ipari parkok fejlesztése, bővítése, e tekintetben egyes városok jobban állnak, másokban még csak most kezdődik ez a folyamat. Összesen 19 városban indul el a munka 122 milliárd forintos ráfordítással. Gazdaságfejlesztési és innovációs projektekre 13 városban 118 milliárd jut, a 29 oktatási, szakképzési és egészségügyi beruházás 152 milliárd forintba kerül, a 33 sportcélú fejlesztés, egyebek mellett uszodák, jég- és tornacsarnokok közel 220 milliárdot tesznek ki. Hat városban indul közmű- és energetikai fejlesztés 82 milliárdért, 15 beruházás érinti a városrehabilitációt és a lakókörnyezet fejlesztését 42 milliárd forint összegben, 13 egyéb projektre pedig 11 milliárdot fordítunk.


– A 23 megyei jogú városból kettőt, Szegedet és Salgótarjánt ellenzéki, szocialista városvezetés irányítja. Befolyásolja-e a Modern Városok Programját ez a tény, illetve az, hogy az országos közélet már kampányüzemmódba kapcsolt?

– Szerencsére a program kapcsán csakis szakmai szempontok érvényesülnek. Rendszeresek az egyeztetések, tárgyalások a megyei jogú városok vezetőivel, köztük ellenzéki polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, és őszintén mondom, hogy ezek mindig jó hangulatú, konstruktív megbeszélések. Ezt az is bizonyítja, hogy az érintett 23 város közül az ellenzéki vezetésű Szeged várhatóan több mint 120 milliárd forinthoz jut, és Salgótarján is előkelő helyen szerepel a maga közel 40 milliárd forintjával.


– Mikor zárul a 2015 tavaszán Orbán Viktor által meghirdetett program, és hol tart a végrehajtása?

– A miniszterelnök úr szándékai szerint a legfőbb fejlesztések 2022-ig befejeződnek, de lehetnek olyanok, elsősorban közútépítések, amelyek túlnyúlnak a következő kormányzati cikluson. Kósa Lajos személyében rutinos, komoly városvezetői tapasztalattal rendelkező miniszter felügyelete alá került a program, aminek végrehajtását ezzel sikerült felpörgetni. Számos vitás kérdést rendeztünk, elmélyítettük a kapcsolatokat a városvezetőkkel, felgyorsítottuk a kifizetéseket. Időarányosan jól állunk, hiszen az előkészítés, tervezés, engedélyeztetés időigényes folyamata adja a feladat 60-70 százalékát, és ezek java része már elkészült. Vannak fejlesztések, amelyek már a megvalósítás szakaszába léptek. Januárban országjárásra indultunk, minden megyei jogú városban egyeztetünk a városvezetéssel, hiszen menet közben is sok tényező változhat, akár azért, mert helyben időközben olyan fejlesztést ítélnek fontosabbnak, amelyet korábban esetleg hátrébb soroltak, akár azért, mert a források átcsoportosítására van szükség. Ez az építőiparban az anyagár és főleg a szakmunka megdrágulása miatt elkerülhetetlen. Egyébként ez a magyarázata annak, hogy sok beruházás végösszege nagyobb, mint az előzetesen tervezett. A városvezetők eddig már 47 esetben jelezték különféle jellegű változtatási igényüket. Az országjárás során a helyi és az országos sajtó képviselőinek is beszámolunk az aktuális helyzetről. A Modern Városok Programra 2016 óta összesen 760 milliárdot fizettünk ki, ideértve a nem a Miniszterelnökségen keresztül történő, de a Modern Városok Programhoz tartozó kifizetéseket is. Idén 150 milliárd áll rendelkezésre, ebből január végéig 80,6 milliárd forintot már folyósítottunk, és a többit is szeretnénk még a tavasz folyamán eljuttatni a városoknak annak érdekében, hogy 2022-re, ahogy a miniszterelnök úr mondta, Magyarország jól nézzen ki.


– A győri 1-es számú országgyűlési választókerület áprilisban magát ismét megmérető országgyűlési képviselőjeként milyen fejlesztésekről adhat számot szűkebb pátriájának?

– A Modern Városok Program keretében Győrben Borkai Zsolt polgármesterrel és városunk másik parlamenti küldöttével, Kara Ákos képviselővel szoros együttműködésben dolgozva összesen 18 fejlesztés valósul meg. Ezek a közlekedést, a turisztikát, a kulturális infrastruktúrát, az egészségügyet, a felsőoktatást és a szabadidős tevékenységet érintik. Azon dolgozunk, hogy a tavasz és a nyár folyamán induló szakaszba léphessen a vízi élménypark, azaz a strandfürdő fejlesztése, illetve egy új sporthotel építése, emellett új mentőállomás épül majd, és bővül a Petz Aladár Megyei Oktatókórház parkolója. Nagy vállalkozás a Xantus János Állatkert bővítése 2 milliárd 40 millió forintból. Ebből tavaly 410 millió forint, idén pedig további 670 millió forint érkezett a város számlájára a megvalósítás ütemének megfelelően. Országjárásunk keretében január 31-én adhattam át a polgármester úrnak a Győri Nemzeti Színház és a körülötte lévő tér komplex, összesen 22 milliárd forintba kerülő felújítására vonatkozó támogató okiratot, amely az első ütemben egymilliárd 55 millió forintot biztosít az előkészítő munkálatokra. A színház felújítása szerepelt a négy évvel ezelőtti ország­gyűlési választások előtt meghirdetett programomban is. Jó ütemben haladnak a közlekedésfejlesztések előkészítései is, így a következő években például egy belső tehermentesítő út épülhet az Ipar út folytatásában egy új, a Mosoni-Duna felett átívelő híddal. Győr összesen több mint 130 milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre a Modern Városok Program keretében.

Ágoston Balázs

 

Lapszám: