Miután lejárt csíkszeredai főkonzuli megbízatása, Újpest alpolgármestereként dolgozik közösségeiért dr. Zsigmond Barna Pál. A Fidesz határon túli magyar ügyekért felelős igazgatója a kerület fejlesztéspolitikája mellett lapunknak adott interjújában látleletet adott a külhoni magyar közösségek helyzetéről is, valamint kifejtette: azért kérik a határon túliak támogatását, hogy a jelenlegi karakteres nemzetpolitika a továbbiakban is képviselhesse érdekeiket.

Fotó: Hegedüs Márton

– Hogyan látja a Kárpát-medence magyarságának jelenlegi helyzetét?

– A külhoni magyarok helyzete jelentősen eltér az egyes országokban, más-más típusú kihívásokkal küzdenek meg közösségeik. Viszonylag jónak mondható a délvidéki magyarság sorsa, az erdélyi és felvidéki magyarok helyzete összetett, míg kifejezetten rossz a tendencia Kárpátalján. A Felvidéken pedig a szlovák állam továbbra sem fogadja el a kettős állampolgárság intézményét. Romániában erőteljes nacionalista hangulatkeltés zajlik, provokációkkal színesítve, ahogy közeledik az 1918-as események centenáriuma, amely kapcsán a román állam a magyarokkal szemben határozza meg magát. Magyarországnak képviselnie kell álláspontját, miszerint a gyulafehérvári ígéreteket a mai napig nem tartották be, ezzel a román állam adósa a magyar közösségnek. Ha nem állunk ki magunkért, le fognak minket nyomni. A Délvidéken minden eddiginél biztatóbb a helyzet, kormányközi együttműködés van a két ország között. Azonban Kárpát-medence-szerte probléma a demográfiai válság: fogy a magyar, a helyzet pedig cselekvést sürget, a következő időszakban intenzíven kell ezzel foglalkoznunk. A határainkon túl ráadásul a természetes fogyás mellett hatványozott veszélyforrás az elvándorlás, valamint az asszimiláció is. A kettős állampolgárság a közjogi kapcsolaton kívül identitástámogató intézkedés is volt, ehhez hasonlókra a jövőben is szükség lesz.


– Az elmúlt hetek ukrajnai viharai a legkiszolgáltatottabb magyar közösséggé tették a kárpátaljai magyarságot, és egyelőre nincs megnyugvásra okot adó jel.

– Kárpátalján a legújabb fejlemények kifejezetten ijesztő jövőképet vázolnak, az új oktatási törvény értelmében az iskolákban az ötödik osztálytól megszűnik a magyar nyelvű oktatás, a felsőoktatási intézmények pedig veszélybe kerültek. A következő időszak kiemelkedően fontos lesz. Magyarország eddig is nagyarányú segítséget nyújtott a helyi magyar közösségnek, átfogó támogatási rendszert építettünk ki, most arra kell törekednünk, hogy minél határozottabban támogassuk a kárpátaljai magyarok jogi küzdelmét.


– Az erdélyi magyarok számára jelenthet változást, hogy Brüsszel beindítja Románia schengeni övezethez történő csatlakozását?

– Miután láttuk, hogy a felvidéki magyarok esetében milyen pozitívumokkal járt, Magyarország következetesen támogatta Románia schengeni övezethez való csatlakozását. Fontos, szimbolikus eredmény lehet, ha „eltűnik” a határ – azok lebontása egyértelműen magyar érdek.


– Amikor Románia a centenáriumot ünnepli, nálunk országgyűlési választásokat rendeznek, amelyen immáron második alkalommal vehetnek részt a határon túli magyarok. Számukra mi a jelentősége a választáson való részvételnek?

– Először is, fontos azt üzenni a határon túli magyaroknak, hogy a választáson való részvételhez állampolgárság szükséges. Ha ezzel még nem rendelkeznek, nem késő most igényelni, bár érdemes minél előbb beadni a kérést. Ezt követően fontos, hogy regisztráljanak. Amennyiben már regisztráltak, de az adataikban változás történt, azt jelentsék be, hogy valóban részt vehessenek a voksoláson! Nincs különbség magyar állampolgár és magyar állampolgár között, a határon túli magyarok ugyanúgy részét képezik a nemzetnek, ezért a választójogot is biztosítani kell nekik. Számos olyan közéleti kérdés van, aminek a jelentősége túlmutat az anyaországon, ezért szükséges, hogy ők is kinyilvánítsák véleményüket, a magyar közügyekbe való beleszólás joga megilleti őket.


– Mit ajánlhat a magyar jobboldal a határon túliaknak a közelgő kampányban?

– 2010-től új fejezet nyílt a nemzetpolitikában. A Fidesz–KDNP-kormány új dimenzióba helyezte a magyar–magyar kapcsolattartást, ami különösen akkor látványos, ha visszatekintünk a 2004 körüli helyzetre, amikor a magyar baloldal a nemzet ellen fordult. Az új kapcsolat közjogi alapja a kettős állampolgárság intézménye, de ezenkívül is számos olyan intézkedés történt, ami a határon túli magyarok identitásának megőrzésére, helyben maradására, boldogulásuk elősegítésére irányult. Ma is több olyan programot működtet a kormány, amely bekapcsolja a határon túli közösségeket az anyaország vérkeringésébe. Fontos megértenünk, hogy a magyarság Beregsuránynál, Ártándnál vagy Tompánál nem ér véget: mi vagyunk a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében. A kormány a nemzetépítés területén tett lépések folytatására készül. Aki azt szeretné, hogy a magyarság erősödjön, érdemes legyen magyarnak lenni, azaz aki ezt a testvéri, hatékony és karakán nemzetpolitikát kívánja megélni a továbbiakban is, annak érdemes a Fidesz–KDNP-t támogatnia.


– Mit szól azokhoz az ellenzéki vádakhoz, hogy a határon túli magyarok szavazáson való részvételét könnyíti, míg a külföldön dolgozó magyarok szavazati jogának gyakorlását nehezíti a kormány?

– A magyar jogszabályok és az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen szabályozza a kérdést. Az ellenzék valótlan dolgokat állít. A választójog megléte szempontjából a magyar állampolgárság a meghatározó tényező, ugyanakkor a választópolgárok többféle módon gyakorolják e jogukat. Azok a szavazásra jogosult magyar állampolgárok, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, a lakóhelyük szerinti szavazókörben, személyesen adják le szavazatukat. Ha pedig a szavazás napján külföldön tartózkodnak, akkor számukra törvény garantálja a külképviseleti szavazás lehetőségét. Ezen szavazók pártlistára is voksolnak, és a lakóhelyük szerinti választókerületben induló jelöltek közül is választanak. A személyes szavazás a főszabály, amelyhez képest kisegítő szabály a levélben történő szavazás.


– És ha valakinek külföldi lakcíme van?

– Külföldi lakcím esetén a szavazókör fogalma nem értelmezhető, így a külföldön élő állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat. S mivel az ő esetükben nem értelmezhető a lakóhely szerinti egyéni jelölt, ezért csak listára szavazhatnak. További eltérés, hogy csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha kérik felvételüket a választói névjegyzékbe, azaz regisztrálnak. Az eltérő szabályozás alapja kizárólag a belföldi lakcím megléte vagy éppen hiánya. Irreleváns tehát, hogy egy magyar állampolgár lakcíme Londonban, Kézdivásárhelyen vagy éppen Ausztráliában van, mivel valamennyi magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Amennyiben pedig egy választópolgár életvitelszerűen külföldön tartózkodik, és számára nehézséget okoz a személyes szavazás, akkor lehetősége van arra, hogy külföldi lakóhelyét bejelentse, illetve kérelmezze felvételét a választói névjegyzékbe, melynek alapján levélben szavazhat. Akinek az állandó lakóhelye külföldön van, egyébként is köteles magyarországi állandó lakóhelyét megszüntetni, hiszen nem lehet egyszerre két állandó lakóhelye. Bejelentés hiányában a magyar állam nem tudja ellenőrizni azt, hogy kik azok a polgárai, akik életvitelszerűen külföldön tartózkodnak, akik esetében az állandó lakóhely hiánya miatt nehézséget okozhat a magyarországi vagy a külképviseleti személyes szavazás. A belföldi lakóhely megléte ugyanakkor számos szociális, családtámogatási, oktatási, egészségügyi juttatás feltétele. Éppen ezért minden polgárnak a saját egyéni felelősségi körébe tartozik, hogy a saját életkörülményeihez igazodó legmegfelelőbb döntést hozza ezzel kapcsolatosan. Valótlanság az is, hogy a külföldi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára a hatályos szabályozás aránytalanul megkönnyíti a szavazati jog gyakorlását, hiszen a névjegyzékbe történő regisztráció tekintetében éppen hogy többletkötelezettségük van. Ráadásul eltérő élethelyzetükből fakadóan, a belföldi lakcímmel rendelkező állampolgárok egyéni jelöltekre is szavaznak, míg a külföldi lakcímmel rendelkezők kizárólag pártlistára.


– Az idei év elején hazakerült Újpestre. Egy nagycsalád életét nem viseli meg túlságosan a változás?

– Visszataláltunk a régi barátokhoz, ismerős volt a környezet, hiszen csíkszeredai kiküldetésem előtt ugyanabban a házban laktunk, ahová hazaköltöztünk. Gyermekeink az osztályközösségekbe is hamar beilleszkedtek, nagyon jó iskolába járnak Újpesten. A sport is segített ebben: öt fiúgyermekünk közül a három nagyobb jégkorongozik, a csíki együttes után immáron visszajöttek az UTE-ba a régi csapattársak mellé, és ismét lila-fehérben játszanak. Izgalmas, de problémamentes időszakon vagyunk túl.


– Február óta a társadalmi kapcsolatokért felelős alpolgármesteri tisztséget tölti be Újpesten. Annyira rossz volt az önkormányzat kapcsolata a városrész lakóival, hogy annak javításához külön alpolgármesterre volt szükség?

– Egyáltalán nem. Egy felkészült, jó csapathoz csatlakoztam, Wintermantel Zsolt polgármester vezetésével az előző években Újpest látványos fejlődésen ment keresztül. Ez a csapat hívott, hogy csatlakozzak hozzájuk, időközben a választókerület elnökének is jelölt a helyi Fidesz-szervezet, és Orbán Viktor elnök úr kinevezett. A már meglévő jó kapcsolatrendszert igyekszem tovább javítani, még hatékonyabbá tenni, de a feladatköröm kiegészül a nemzetközi kapcsolatok ápolásával és fejlesztési források feltárásával is. Szívemhez közel álló feladat, hogy a város minél jobban segítse országos jelentőségű sportegyesülete, az UTE munkáját.


– Ön tölti be az Újpesti Torna Egylet jégkorong-szakosztályának elnöki tisztét, nagyban rálát tehát az UTE ügyeire. Ha már a társadalmi kapcsolatokról beszéltünk: a labdarúgó-szakosztály esetében ezen volna még mit javítani. Az elhíresült címerügyben ön is kiállt a szurkolók mellett, visszakövetelve a klub régi címerét.

– Látnunk kell, hogy elkülönül egymástól az egyesületi formában működő sportegyesület, az UTE, illetve a kft.-ként működő labdarúgóklub, amelynek a többségi tulajdonosa egy külföldi befektető. Ő – önhatalmúlag, szerződést is szegve – megváltoztatta a klub címerét, és olyan politikát alakított ki, amelybe a sportegyesületnek mint kisebbségi tulajdonosnak nincsen beleszólása. Mindezzel képtelenek vagyunk azonosulni, szembemegy 132 éves hagyományunkkal. A befektető gyakorlatilag háborút visel az UTE és a szurkolói közösség ellen. Ez nehéz helyzet, de egyértelmű, hogy a szurkolók és a hagyományok mellé álltunk a kérdésben. Igyekszünk nyomást gyakorolni a tulajdonosra annak érdekében, hogy állítsa vissza a mindenki számára elfogadható helyzetet a klub körül.


– Említette a fejlesztési forrásokat is. Mivel a főváros, fejlettsége okán, alig kap uniós támogatást, e téren nyilván más lehetőségek után kell néznie.

– Nagyon fontosnak tartom, hogy fejlesztési források érkezzenek Újpestre. Leginkább nemzeti források jöhetnek számításba, illetve arra törekszünk, hogy jelentős piaci szereplőket csábítsunk a kerületbe, ezzel is elősegítve a gazdaság fejlődését, újabb munkahelyek létrejöttét.


– Milyen fejlesztések valósulnak meg a közeljövőben a kerületben?

– Számos kisebb-nagyobb fejlesztés történt a városrészben, és hamarosan befejeződik legnagyobb projektünk, az új, modern piac építése, amely nyugati színvonalú környezetben várja majd a város polgárait, a jelenleginél sokkal jobb szolgáltatást nyújtva. Ezt követően kezdődhet meg a központi terünk, a Szent István tér rekonstrukciója, amely egy hatalmas projekt lesz, és évszázados távlatban határozza majd meg a városképet. A másik fontos fejlesztési irány az UTE Megyeri úti és Szi­lá­gyi úti sporttelepeinek fejlesztése, melyek részben már meg is kezdődtek. Ezzel is hozzá kívánunk járulni, hogy a városrész a sportok terén továbbra is élen járjon, lakói pedig színvonalas körülmények között sportolva, egészségesen élhessenek.

Vágvölgyi Gergely