Jelenlegi hely

Marad a kerítés!

Magyarország elbukta a kvótapert, nincs mese, tágra kell nyitnia a kapuit a migránsok előtt – ez a lényege azoknak ellenzéki médiában napvilágot látott kommentároknak és elemzéseknek, amelyek most születtek, miután az Európai Bíróság elutasította Szlovákia és Magyarország kötelező kvóta elleni keresetét.Nyilvánvaló, hogy az ellenzék kárörvendő és örömittas retorikájában nemsokára megjelenik a „végső következtetés és követelés” is, mely szerint Orbán Viktornak le kell mondania. A balliberális tábor úgy érzi, hogy nincs, mert nem lehet már akadálya a határozatban szereplő 120 ezer migráns szétosztásának az EU tagállamaiban.

A rendelkezés, melynek hatálya szeptember 26-án lejár, összesen 1294 migránst irányítana hazánkba. Magyarország és Szlovákia kvótát elutasító álláspontjához később Lengyelország is csatlakozott. Az eljárás során létrejött viszont egy ellenfront, melynek elsősorban Németország, Olaszország, Franciaország lett a leghangosabb szószólója.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka korábban véleményezte a magyar és a szlovák álláspontot, s azt javasolta, hogy a grémium utasítsa el a keresetünket. Egyes elemzők úgy vélték, hogy a főtanácsnoki javaslat – amely a jogi szempontok helyett inkább a politikai érvekre helyezte a hangsúlyt – még nem a bíróság ítélete, s előfordult már, ha nem is gyakran, hogy a testület a főtanácsnoki véleménnyel szemben álló döntést hozott. Most nem így történt, ahogy a sportban is mondani szokták: a papírforma érvényesült.

Simon János politológus szerint az uniót a szárazföldi nagyhatalomnak számító Németország, s a tengeri nagyhatalomnak tekinthető Franciaország irányítja. Az ő érdekeiket és akaratukat tükrözi a bíróság döntése. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szintén úgy véli, hogy amikor a magyarok, a szlovákok és a lengyelek alkotta tömb ellen felsorakozott a magországok vezette ellentábor, látni lehetett, hogy ez Dávid és Góliát küzdelme lesz, amiben messze Dávid az esélytelenebb. De az is igaz, hogy a harc még közel sem dőlt el.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója sem nevezné meglepetésnek a bírósági határozatot, Fricz Tamás politológus szerint pedig várható volt az, ami történt, nincs miért idegeskedni. A bíróság az Európai Bizottság roppant politikai nyomása alatt áll, nehéz lenne elképzelni, hogy szembe merne menetelni vele. A bírák szintén a brüsszeli elit tagjai, ha nem akarnak kikerülni ebből a körből, akkor az EB-nek megfelelő döntéseket kell hozniuk. Azaz igazodniuk kell a brüsszeli vezetés programjához, amely egy kevert fajú, integrált Európa kialakítására törekszik, s ennek érdekében továbbra is támogatja a migrációt. Bár Martin Schulz nem brüsszeli hivatalnok már, de továbbra is érvényben van az uniós elitben híres alapvetése, mely szerint „a migránsok többet érnek mint az arany”.

A balliberális ellenzék most tort ül – ezt egyébként csak zsiványfarsangnak nevezi ifjabb Lomnici Zoltán –, pedig nem arról szólt a per, amiről a „kormánybuktatók” most olyan hangosan beszélnek. Magyarország történetesen a kötelező kvóta jogszerűségét vitatta keresetében, mondja Kovács István. Erről született döntés. Azt nem mondta ki a testület, hogy a különben szeptember 26-án hatályát vesztő kvótahatározatot végre is kell hajtani. Ezzel együtt a grémium azt is leszögezte persze, hogy a kvótadöntés minden jogi próbát kiáll, de ennél nem mentek tovább a bírák.

Ifjabb Lomnici Zoltán különösen zavarónak érzi, hogy a bíróság tökéletesnek tartja a kvótahatározatot, mert ennek nyomán született meg az a hamis következtetés is, hogy csak szlovákok, a magyarok és a lengyelek ellenállása miatt nem lehetett végrehajtani azt, noha talán az egyetlen Málta kivételével nincs EU-s tagállam, amely végrehajtotta, illetve maradéktalanul végrehajtotta volna a kötelező kvóta rendelkezéseit. A 120 ezer migránsnak alig a negyedét sikerült széttelepíteni. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint most Szlovákia és Magyarország viszi el elsősorban a „balhét”, ellenük kötelezettségszegési eljárás indulhat, ami megint csak nagyon visszás, mert vannak tagállamok, amelyek nem éltek a bírósági kereset lehetőségével, de nem is teljesítették a rájuk mért penzumot, lapítottak, sőt, közülük most egyesek cinikus módon a németek és a franciák vezette ellentáborban foglaltak helyet. Az alkotmányjogász szerint ez a kettős mércének nevezett „politikai sunyiság” bumerángként repülhet vissza a brüsszeli elitre, mert megmutatja, hogy ezen az alapon egyszerűen lehetetlen fenntartani az uniós együttműködést. És bár örvendezik a balliberális ellenzék, valójában azt látja a hazai és az európai közvélemény, hogy a bíróság mai, politikailag motivált döntésétől fogva új időszámításnak kellene kezdődnie az EU-ban.

Mi lesz most? Kerítésbontás biztosan nem. Ezt minden általunk megkérdezett szakértő és elemző állítja. Simon János arra figyelmeztet, számos nyilatkozat hangzott el már Brüsszelben arról, hogy az EB újratárgyaltatná a kvóta ügyét az Európai Tanácsban. Ifjabb Lomnici Zoltán pedig azt mondja, hogy már olyan hangok is hallhatóak – erről írt a Politico is –, melyek szerint lehet, hogy Brüsszel megduplázza Magyarország befogadandó migránsok számát.

Kovács István azt teszi hozzá mindehhez, hogy az EB eleve úgy értelmezi a bírósági döntést, hogy annak magától értetődő következménye a kötelező kvóta végrehajtása. És ha nem megy szép szóval a migránsok szétosztása, akkor az EB bírósági pert kezdeményez a makacskodó tagállamok ellen. Olyan helyzet alakulhat ki a brüsszeli elit reményei szerint, ami semmissé teszi az ideiglenes kvótarendelkezés szeptember 26-i határidejét is. Ha Junckerék valóban bírósághoz fordulnak, s az ő javukra dönt a grémium – ami megint csak nagyon valószínű –, akkor az komolyan zavarba hozza a legtöbb EU tagállamot, hiszen így nekik is teljesíteniük kell a kötelező kvóta rendelkezéseit. Nincs több lapítás.

Fricz Tamás úgy véli, a magyar kormánynak ki kell tartania eddigi álláspontja mellett. Annál is inkább, mert komoly jelei mutatkoznak annak, hogy az Európai Bíróság mai döntéséből kiindulva Brüsszel szeretné mihamarabb felépíteni egy sokkal veszélyesebb határozat, az állandó kvóta rendszerét. Aminek, mint tudjuk, nincs, illetve nem lenne felső limitje. Fricz Tamás szerint csak egyetlen célunk lehet, ragaszkodni ahhoz az uniós alapelvhez, hogy a migráció, illetve a bevándorlás ügye minden tagállam nemzeti hatáskörébe tartozik.

Ifjabb Lomnici Zoltán annyival ezt egészítette ki, hogy ha minden kötél szakad, a magyar Alkotmánybíróság megvédheti ezt a nemzeti hatáskört egy idevonatkozó határozattal. Tavaly már kimondta az AB, hogy ha újabb kvótadöntés születik, Magyarország megtagadhatja a végrehajtását, mert az összeegyeztethetetlen az Alaptörvényével.

Ifjabb Lomnici Zoltán az ügy végső tapasztalatait összegezve az Európai Bizottság túlterjeszkedéséről beszél, Simon János pedig arról, hogy paradox módon semmilyen formában sem ellenőrizhető a demokráciára oly kényes brüsszeli elit tevékenysége, ennek következtében számon sem lehet kérni a lépéseit. Nyilván ezen is változtatni kell, ha az unió folytatni akarja.

sinkovics

Kapcsolódó cikk: Az igazi csata most kezdődik