Megint a magyarországi helyzettel foglalkoznak

Jövő szerdán vitázik az Európai Parlament LIBE bizottsága a Sargentini-jelentéshez beérkezett módosító javaslatokról – értesült a Demokrata.

Képernyőfotó: Youtube

A vita június 20-án 17 órakor kezdődik a napirendtervezet szerint, míg a bizottsági szavazásra öt nappal később, június 25-én kerülhet sor.

Trócsányi László igazságügyi miniszter májusban „lezárt ügyeket listázó vádiratnak” nevezte a Sargentini-jelentést, amely „rengeteg politikai sejtetésre épül”. Úgy vélte, a jelentésben jól tetten érhető az a kettős standard, amely a fiatal demokráciák és a régi demokráciák közötti különbségtételt jelenti, vagyis hogy a régi demokráciákban minden jó, a fiatal demokráciákat viszont „meg kell tanítani demokratának lenni”.

– Magyarország ezt nyilvánvalóan nem tudja elfogadni – fogalmazott a miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságában.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a Sargentini-jelentés „minősített hazugságok gyűjteménye”. Szerinte ezek a bizottsági anyagok olyan ügyeket hánytorgatnak fel, amelyeket már régen lezárt Magyarország és az Európai Bizottság.

– Az látszik, hogy NGO-k egy csoportja folyamatosan rendkívül negatív képet fest Magyarországról, ezen NGO-kban közös, hogy közvetve, közvetlenül, szorosabban vagy lazábban Soros György hálózatához tartoznak – fogalmazott Szijjártó Péter.

A jelentéshez fűzött véleményében több európai parlamenti bizottság is bírálta hazánkat. A kulturális és oktatásügyi bizottság nagy többséggel elfogadott álláspontját úgy összegezték: a felsőoktatás, a romák diszkriminációja, a sajtószabadság és a civil szervezetek helyzete miatt Magyarországon „egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata”, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, „atomfegyverként” is emlegetett eljárás megindítását.

A nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság sajnálatosnak nevezte például a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák „újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára”, és az elmúlt pár évben szerintük is „súlyosan hanyatlott a jogállamiság”, amelynek hiányában „nem garantálhatók kellőképpen és megkülönböztetéstől mentes módon a nők és a kisebbséghez tartozó nők jogai”…

A költségvetés-ellenőrzési bizottság szerint „a korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”, ez pedig sértheti az EU alapértékeit, így szerintük is indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása.

A Sargentini-jelentés kapcsán Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója korábban arról beszélt: a dokumentumot akár „Soros-jelentésnek” is lehetne nevezni. A szakértő azt mondta, az EP-ben létezik egy masszív, frakciókon és országokon átívelő, több mint 220 politikust számláló blokk, a Soros Györgyhöz lojális képviselők köre. A Nyílt Társadalom Alapítványnak így több képviselője van az EP-ben, mint a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppártnak, és nyilván a LIBE-ben is ez a fajta arány jelenik meg.