Hatékonyan védjük Európa schengeni határait

Közel háromszáz kilométeres határzár, több ezer rendőr és katona, intelligens jelzőrendszer, hőkamerák és határvadászok, jogi határzár – minderre azért van szükség, hogy senki se léphessen be illegálisan Magyarország területére. A tét a magyar emberek biztonsága, ugyanis mára bebizonyosodott, hogy van összefüggés a terrorizmus és az illegális bevándorlás között.

2015-ben példátlan intenzitású migrációs hullám érte el Európát, amelynek tranzitországként hazánk is szenvedő alanya lett, elég csak a Keleti pályaudvarnál táborozó migránsokra, vagy a határátkelők tömegjeleneteire gondolni. Az országra nehezedő migrációs nyomás hatására a kormány 2015 júniusában úgy döntött, délen lezárja a zöldhatárt, elejét véve ezzel az illegális bevándorlásnak. A rendőrség, a honvédség és a büntetés-végrehajtás közös munkájának köszönhetően először a magyar–szerb, majd a magyar–horvát határon épült fel az ideiglenes biztonsági határzár, előbbi rekordidő alatt, már szeptemberre elkészült, utóbbi egy hónappal később, októberben kezdett működni.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)


A kétszázkilencven kilométeres szakaszt védő határzár gyorsan bebizonyította hatékonyságát – szinte egyik pillanatról a másikra drasztikusan csökkent az illegális határátlépők száma. Míg a lezárás előtti napon 9380 illegális határ­átlépő jutott be Magyarország területére, addig szeptember 15-én már csak 366, egy nappal később pedig mindössze 277. Magyarország így jelentősen hozzájárult a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárásához, csökkentve az Európát elérő bevándorlók számát, amivel egyúttal biztosította Európa schengeni határait is.

A kormány elsődleges célja ugyanakkor a magyar emberek biztonságának megőrzése volt, hiszen – ahogy azt mára a nyugat-európai terrorcselekmények bebizonyították – szoros összefüggés van a nemzetközi terrorizmus és az illegális bevándorlás között. Emiatt bővíteni kellett az Alaptörvényben foglalt különleges jogrendek körét is. A terrorveszély-helyzet arra biztosít lehetőséget, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segítsék a rendőrök munkáját.

Mivel az embercsempészek rendszeresen megpróbálták átvágni a kerítést, hogy a migránsokat átjuttassák a határon, egy második védelmi vonal is kiépült a magyar–szerb határszakaszon. Az éjjellátókkal, hőkamerákkal és mozgásérzékelő rendszerrel ellátott második kerítés azonnal jelzést küld a határőrizeti központnak arról, hogy hol próbálják a biztonsági határzárat megrongálni, így a katonák és a rendőrök időben a helyszínre érnek. Mellettük megjelentek a frissen végzett határvadászok is, miután a rendőrség 2016-ban új határvadász alegységeket hozott létre, a képzés első ütemében részt vevők pedig idén januárban esküt tettek.

Emellett több jogszabályi szigorítás is életbe lépett, például a rendőrök az ország egész területén feltartóztathatják az illegális bevándorlókat, nem csak a határtól számított nyolc kilométeres sávban, és gyorsabb lett a menekültkérelmek elbírálása is – a jogszabályi szigorítások együttesen alkotják a jogi határzárat.

A határok védelmében hazánk segítségre is számíthat – a visegrádi országok közötti együttműködés éppen a migrációs krízisnek köszönhetően erősebb, mint eddig bármikor. A határzá­rat kezdetben kritizáló Ausztria is részt vesz már a közös munkában. A magyar kormány eközben távlati megoldásokat keres, például támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek a válságövezetek stabilizálásával oldanák meg a migrációs válságot, de minden lehetséges fórumon következetesen harcol a Brüsszel által erőltetett kötelező betelepítési kvóták ellen. Noha a migránsok elleni védekezésnek ára van, az elmúlt években mintegy 270 milliárd forintot kellett ráfordítani, amíg a migránsokat tömegesen befogadó országokban egyik terrortámadás követi a másikat, hazánk lehet Európa egyik legbiztonságosabb országa.