Mélységében alakulhat át az európai politika

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök szerint sorsdöntő lehet a májusi európai parlamenti (EP-) választás.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: eddig csak Magyarországon mondhatták el az emberek a véleményüket a bevándorlásról, a többi európai országban erre nem volt mód. Ezért a májusi voksolás nagy lehetőség az európaiaknak, hogy elmondják véleményüket - mutatott rá.

Közölte: Magyarország célja, hogy az EU minden intézményrendszerén belül, minden intézményben kerüljenek többségbe a bevándorlásellenes erők, az EP-ben, utána a az Európai Bizottságban, majd a nemzeti parlamenti választások eredményeként az Európai Tanácsban.

Az is cél, hogy az EP-választás eredményeként "mi legyünk a legsikeresebb párt" Európában és az Európai Néppártban (EPP) - magyarázta a kormányfő.

Úgy látja, a migráció nem egyszerűen az EP-választás fő kérdése lesz, egy olyan témáról van szó ugyanis, amely mélységében alakítja át a teljes európai politikát. A pártok hagyományos jobb- és baloldali felosztása átadja a helyét a bevándorláspárti-bevándorlásellenes dimenziónak, továbbá a migrációs vita újraértelmezi a kereszténységhez való viszonyt is, a keresztény kultúra védelmét szinte politikai kötelezettséggé teszi - mondta.

Orbán Viktor szerint a bevándorlásról szóló vita újraértelmezi a szuverenitásvitát is, a bevándorláspártiak ugyanis nem tartják tiszteletben azoknak a döntését, akik nem akarnak migránsokat befogadni.

Közölte: a migráció lesz a következő 15-20 év legnagyobb sorskérdése Európában, ugyanis Afrika és Ázsia népességmegtartó ereje nem nő olyan gyorsan, mint a népessége.

A miniszterelnök kiemelte: Magyarország azzal büszkélkedhet, hogy először adott bizonyítékot arról, hogy a migrációt meg lehet állítani a szárazföldön, és hosszú ideig egy tengeri ország sem vállalkozott hasonlóra. Matteo Salvini olasz belügyminiszter mondta először, hogy ez lehetséges, ez tette hőssé az ő szemében - mutatott rá a miniszterelnök sok sikert kívánva az olasz tárcavezetőnek.

Mint mondta, a lengyel-olasz tengely a legnagyszerűbb fejlemények egyike, nagy reményeket fűz hozzá, és ez nekünk annyit jelent, hogy az EPP-től jobbra álló kormányképes, bevándorlásellenes erők az együttműködés formáit keresik, ami jó hír, mert az EPP a szövetségeseket a bevándorláspárti irányba keresi.

Orbán Viktor elmondta: a Fidesz az EPP tagja, a lojalitás Magyarországon politikai érték, így amíg ott vagyunk - remélhetőleg hosszú ideig -, "mindig lojálisak leszünk a saját pártcsaládunkhoz". A migráció kérdése ugyanakkor nem ismeri a párthatárokat és megköveteli a kormányok együttműködését, ezért mindig találkozik Matteo Salvinivel, ha a migráció indokolja, és amíg ő a felelős a migrációs ügyekért Olaszországban - közölte.

A kormányfő kitért rá: a migráció már most is mély változásokat hozott Európa jövője tekintetében. Van, ahol már eldőlt, hogy kevert civilizáció lesz, és csak az együttélés kérdéséről tudnak már beszélni. 

A migráció Nyugat-Európában együttélési kérdés, Közép-Európában azonban még nem, itt a vita arról szól, hogyan akadályozzuk meg annak a helyzetnek a kialakítását, amely Nyugat-Európában már látható - magyarázta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: "egészen más kérdéseik vannak nekik és nekünk", a migráció messzire vitte egymástól Európa két részét, és az a kérdés, hogy tudnak egységesek maradni, ha ennyire különböző jövőt választottak maguknak.

Megjegyezte: az eddigi egységes európai civilizáció helyett két külön civilizáció lesz: egy vegyes, amely az iszlám és a kereszténység együttélésére építi a jövőjét, és a közép-európaiak, "akik továbbra is keresztény civilizációként" képzelik el Európát.

Közölte: a migráció megbontja az EU építményét, hiszen a Brexit mögött is felfedezhető a bevándorlásvita.

Összegzése szerint minden liberális demokrata egyúttal bevándorláspárti is.

Az EP-választásról elmondta: megvalósítják a Spitzenkandidat rendszer magyar változatát azzal, hogy a Fidesz-KDNP listáját az vezeti, akit az Európai Bizottság magyar tagjának is jelölnek (Trócsányi László igazságügyi miniszter), így a magyar nép demokratikus legitimációja ott állhat a magyar biztos mögött.

Közölte: az Európai Bizottság tagjai legkorábban szeptember-októberben foglalhatják el helyüket, addig az igazságügyi miniszter utódlása nem időszerű kérdés.

Felidézte: Manfred Weber, az EP néppárti frakciójának vezetője, az EPP csúcsjelöltje azt mondta, hogy a Soros-egyetem miatt szavazta meg a Sargentini-jelentést. Azonban a miniszterelnök az intézmény honlapján azt olvasta, hogy magyar egyetem és más országban nem végez oktatási tevékenységet. A magyar előírások ellenkezőjét olvasta, vagyis Manfred Webert "bepalizták", a szavazata indokolatlan volt - magyarázta. 

Azzal kapcsolatban, hogy egységes ellenzéki lista készülhet az EP-választásra, a miniszterelnök kijelentette: ha az ellenzék erre az útra lép, azzal "a saját sírját ássa", és neki nem kötelessége megakadályozni ebben.

EP-választási kampány van - reagált Orbán Viktor a legutóbbi brüsszeli ellenzéki - Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő részvételével rendezett - tüntetést firtató kérdésre. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az EP-választás fő kérdése a bevándorlás lesz. Judith Sargetini bevándorláspárti politikus, így nem rendkívüli, hogy a bevándorláspárti magyarokkal együtt tüntet a magyar kormány ellen - fűzte hozzá.

Arra, hogy nemcsak Budapesten, hanem Belgrádban, Bécsben, Varsóban és Rómában is tüntettek a helyi jobboldali, bevándorlásellenes kormány ellen, azt felelte: a Soros György által támogatott, EP-választásra készülő, bevándorláspárti erők mindenhol tüntetnek, és fognak is, de "ennek a sportágnak ez a természete".

"Megkezdődött a kampány, tüntetések vannak, pontokat fogalmaznak meg (...), kampányszakaszban vagyunk, és ez egészen májusig biztosan így lesz" - mondta a kormányfő.

A kampányban az az újszerű - folytatta -, hogy nemzetközi, van ugyanis egy kiemelkedő téma, a bevándorlás, amely maga köré rendezi az egész európai politikai arénát, erről fognak dönteni az európai választók.

A baloldal és a Jobbik összefogását firtató felvetésre azt a kérdést tette fel a baloldalnak a kormányfő, hogy szabad-e rövid távú pártpolitikai érdekből antiszemitizmust képviselőket legitimálni.

Soros György személyével kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet: akik úgy akarják megvédeni Soros Györgyöt, hogy állandóan a származásával hozakodnak elő, ártanak a magyar politikának és Sorosnak is. "Aki a származása mögé bújik a vita helyett, az gyáva" - jelentette ki.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy Magyarországon megadják a tiszteletet Franciaországnak és az elnökének, de nem lehet elhallgatni, hogy Emmanuel Macron a bevándorláspárti erők jelentős alakja, vezetője. Személyesen jó viszonyt ápolnak, de Európa és a saját hazájuk jövőjéről van szó, és ha az valósul meg, amit Macron akar, az rossz lesz Magyarországnak - vélte.

A magyar-német kapcsolatokról kifejtette: különleges értéket tulajdonítanak a kétoldalú, illetve a Fidesz-CDU/CSU kapcsolatoknak Az együttműködés Németországgal mindig kitüntetett célja volt a magyar külpolitikának, elmélyült, őszinte kapcsolatra van szükség, de ma ez nincs meg, mert a német politika nem tartja tiszteletben a magyarok döntését, hogy nem akarnak bevándorlóországgá válni - mondta. Hozzátette: nyomást gyakorolnak ránk, hogy kövessük őket azon az úton, amelyen elindultak, és amit mi nem akarunk, így nem lehetséges a kompromisszum.

Felidézte néhány nappal ezelőtti brazíliai látogatását, kiemelve ezzel kapcsolatban, hogy a migrációs vita túlnyúlik Európa határain. Szerinte ha Jair Bolsonaro újonnan beiktatott brazil elnök választási üzenetét átfordítják magyarra, az úgy hangzik: Magyarország mindenek előtt, és Isten mindannyiunk fölött.

Hangsúlyozta is egy kérdésre válaszolva, hogy a legfontosabb kérdésekben, a bevándorlás, a család és a keresztény kultúra kérdésében a magyarok illiberális álláspontot foglalnak el.

Arra a felvetésre, hogy Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége EP-frakciójának vezetője szerint a magyar miniszterelnök sem nem demokrata, sem nem keresztény, az érintett úgy reagált: odajutott a liberális gondolkodás Európában, hogy ma a szabadság első számú ellensége, a liberálisok már nemcsak azt akarják megmondani, hogy ők kik, hanem azt is, kik a kereszténydemokraták.

A bruttó hazai termék (GDP) tavalyi növekedése 4,6 százalék lehet, az államadósság a GDP 71 százalékára csökkent 2018 végére, a tavalyi hiány pedig 2 százalékon megállt - közölte a gazdasági adatokról tájékoztatva Orbán Viktor a Kormányinfón.

A kormányfő elmondta: a szerdai kormányülésen meghallgatták Varga Mihály pénzügyminiszter beszámolóját. Eszerint tavaly a háztartások fogyasztása 6 százalékkal nőtt, a bruttó bérek pedig átlagosan 11 százalékkal. 

Orbán Viktor az adatokat úgy kommentálta, hogy a gazdaság stabil és ez várható idén is. "Magyarország jobban teljesít" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

A gazdaságpolitikát érintő kérdésekre válaszolva azt is kijelentette: a kormány mindent megtesz azért, hogy meglegyen a 4 százalékos növekedés az idén. Megjegyezte ugyanakkor: álláspontjuk szerint ha nem hoznak az első negyedévben a gazdasági bővülést segítő lépéseket, az 4 százalék alatt lesz.

A kormányfő kifejtette: 2010-ben Magyarországon 3,7 millióan dolgoztak, ma 4,5 millióan, és ha minden jól megy, azzal kell számolni, hogy hosszabb távon is 4,5-5 millió lesz a munkát vállalni képes és akaró emberek száma, ami megközelíti a teljes foglalkoztatottságot.

Úgy vélte, ezért nem érdemes olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely több ember munkáját igényelné, olyan növekedés kell, amely ennyi emberrel működtethető gazdaságból fakad. 

Orbán Viktor szerint a munkavállalók szempontjából inkább jó a kialakult helyzet, mert ha ma valaki dolgozót akar, "lasszóval kell fogni", és "az alku urai a dolgozók", ami kikényszeríti a magasabb fizetést, a jobb képzést.

A külföldön dolgozó magyarokról szólva jelezte: a munkavállalók 6 százaléka dolgozik külföldön, ez pedig a legalacsonyabb szám a régióban. Ezek a dolgozók pénzt küldenek haza, és óriási bátorságot mutatnak, nagy elismerést érdemelnek azzal, hogy egy idegen nyelvi közegben helytállnak és sikerrel járnak - mondta.

A Matolcsy György jegybankelnök lejáró mandátumára vonatkozó kérdésre a miniszterelnök közölte: az ügyben "semmilyen meglepetés nem várható".

A Budapest Bankkal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a kormánynak van egy megállapodása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), ebben pedig az szerepel, hogy a Budapest Bankot visszaadják a magánszektornak.

Az euró bevezetése ügyében elmondta, két okból nincs céldátum: egyrészt nem látni világosan a közös pénz jövőjét, másrészt senki sem tudja, hogy az eurózóna hová fog fejlődni a következő időszakban.

Arról is tájékoztatott a kormányinfón, hogy a családok védelméről szóló nemzeti konzultációban 1 millió 382 ezer kérdőívet küldtek vissza.

Kiemelte, ez volt a harmadik legnagyobb részvételű nemzeti konzultáció, ami azt mutatja, hogy nemcsak a kormánynak, hanem az egész országnak fontos a családok helyzete, a gyermekvállalás és a demográfia kérdése.

Orbán Viktor azt mondta, reméli, hogy a február 10. körül esedékes évértékelő beszédében ismertetni tudja majd a konzultáció alapján hozott kormányzati intézkedéseket.

Az ország jövője a családokban van - hangoztatta a kormányfő.

Arról is beszámolt, hogy 30 éve szabadon elnevezéssel - a rendszerváltás emlékére - emlékévet szerveznek, létrehoztak egy emlékbizottságot, amelynek elnöklésére Kövér László házelnököt kérik fel, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert pedig megbízták, hogy a kormányt képviselje a testületben.

Azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi kormányülésen Tarlós István főpolgármester is részt vett, a miniszterelnök közölte: döntések születtek a Lánchíd felújításával összefüggésben, továbbá egy XIII. kerületi csatornázási beruházásról és fővárosi sportparkokról, és megjelölték azokat a kérdéseket, amelyekről hamarosan határozni kell, így például a 3-as metró továbbépítéséről.

A paksi bővítés is szóba került a sajtótájékoztatón, a miniszterelnök erről azt közölte: azon dolgoznak, hogy a csúszás minél rövidebb legyen. A kialakult helyzetet részben azzal magyarázta, hogy egy bonyolult európai közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni.

A munka törvénykönyvének módosítását érintő kérdésre kifejtette: a jogszabály-módosítás azért volt szükséges, mert ma nagyon sokan - elsősorban kis- és középvállalkozók - szenvednek attól, hogy kiskapukat kell keresni, ha túlórában akar foglalkoztatni. Azt mondta, a mostani intézkedés, amely "a szabadságot adja meg a munkavállalóknak", ezen próbál meg segíteni, és reméli, fog is.

Kijelentette: az emberek ki lesznek fizetve, és ha túlórát vállalnak, előre tisztázhatják a feltételeket. Ez a törvénymódosítás egy lehetőség, van, aki él vele, van, aki nem, de a törvény jó - közölte.

A kormány regionális politikájáról a miniszterelnök azt mondta: Szent István-i örökség a Kárpát-medencei népek együttműködésének kultúrája, a magyarokkal való együttműködéssel pedig mindenki jól jár. Történelmi teljesítménynek nevezte, hogy Magyarország Szlovákiával közösen lép fel az EU-ban az érdekérvényesítésért, és szerinte "nem vagyunk messze attól, hogy ezt a románokkal is közösen meg tudjuk tenni". Szavai szerint a magyar regionális külpolitika stabilizálja Európát, azon belül Közép-Európát.

Családtagjai, barátai gazdagodását firtató kérdésre azt válaszolta: üzleti kérdésekben nem nyilvánít véleményt, mert a magyar politika fontos kiindulópontja a politika és az üzlet elválasztása egymástól. "Ha valamelyik üzletember mégis politikával akarna foglalkozni", akkor erre nem lesz sok esélye - tette hozzá.

A korrupció magyarországi szintjéről érdeklődő újságírónak Orbán Viktor azt felelte: a korrupciónak nincs elfogadható szintje, a zéró tolerancia a helyes, az pedig, hogy Magyarország minden évben jobban teljesít, önmagában cáfolja azt az állítást, amely szerint Magyarországon az európai átlagot meghaladó korrupció lenne. Azt is hangsúlyozta, hogy Európában Magyarországon hatályos a legszigorúbb képviselői vagyonbevallási törvény, és szerinte egyébként alig van olyan európai politikus, aki kibírná, hogy 30 éven keresztül ilyen részletesen ki kelljen terítenie a magánéletének a lapjait.

A jobboldali médiaalapítvány létrehozását érintő felvetésre kijelentette: ténykérdésnek tekinti, hogy Magyarországon ma baloldali, liberális, kormányellenes médiatöbbség van. A legnagyobb televízió, a legnagyobb hetilap, a legnagyobb internetes platform, talán még a legnagyobb országos politikai napilap is kormánykritikus, baloldali és liberális - mondta. Az szerinte lényegtelen, hogy az ezzel szembenálló irányokat képviselő médiumok egyben vannak vagy külön. "Többen vannak ellenem önök közül, mint velem" - válaszolta az őt kérdező újságírónak.

Az MTVA székházában tartott decemberi ellenzéki akcióról Orbán Viktor azt közölte: a parlamenti képviselők sem állhatnak a törvény fölött, és természetesen joguk van a képviselőknek bemenni bármely közintézménybe tájékozódás céljából, de nincs joguk az intézmény működését megzavarni, a működtetést átvenni, például eldönteni, hogy mit olvasnak be és mit nem.

Riasztónak, aggasztó jelenségnek nevezte, hogy Németországban, a rend, a törvényesség és a jogtisztelet hazájában megvertek egy politikust. Tüntetni, sztrájkolni mindenkinek joga van - mondta -, de a törvényesség határainak átlépése nem engedhető meg. Azt kérte, senki ne alkalmazzon erőszakot, és kifejezetten aggályosnak nevezte, hogy parlamenti képviselők fizikai erőszakot alkalmaznak, például nem engedik felmenni a plenáris ülést levezető elnököt a pulpitusra, mert ezzel "rendkívül rossz példát mutatnak", és ezzel szemben nyilvánosan állást kell foglalni.

Hozzátette, figyel a mostani tüntetőkre is, érti, hogy nem értenek egyet a kormánnyal sok kérdésben, de ezeket megvitatták. Azt kérte, senki ne vonja kétségbe, hogy egy demokráciában parlamenti többség hozza a döntéseket.

Hivatalának a Várba költözéséről Orbán Viktor azt mondta: Magyarországon kommunista örökség, hogy nem volt fizikailag elválasztva a végrehajtó hatalom és a törvényhozás, "jó, hogy végre megszabadultunk" ettől. Az ezeréves magyar államiság szimbolikus tere a Várban van, a magyar demokrácia szimbolikus tere pedig a Kossuth tér - mondta.

Egy másik kérdésre kifejtette: a meghatározó történelemértelmezés, politikai helyzetértékelés bemutatása Európában egy liberális koncepció jegyében történt, az európai közbeszéd sajátos liberális megközelítésből értelmezi a világot. Ám ennek a korszaknak most vége van, olyan témák kerültek elő, amelyek esetében sokan nem értenek egyet a média által képviselt értékekkel és az abból fakadó politikákkal. Remélhetőleg az erőviszonyok megváltoznak a médiában is - mondta Orbán Viktor.