Menekülés Magyarországra
Számos példa van üldözött politikusok befogadására.Nagyhatalmi játszmák kereszttüzébe került Magyarország Nikola Gruevszki menedékkérelmével. A macedón kormány a volt miniszterelnök kiadatását követeli, a magyar ellenzék pedig belpolitikai zavarkeltésre használta fel az ügyet. Ami egyelőre biztosnak látszik, hogy Nikola Gruevszki személyében megérkezett az első „Soros-menekült” Magyarországra.
Fotó: MTI/EPA
Nikola Gruevszki múlt hét kedden egy Facebook-üzenetben tudatta a világgal, hogy Magyarországon tartózkodik, és nálunk kér politikai menedéket, miután a macedón bíróság két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte korrupció vádjával. A volt macedón kormányfő állítása szerint az elmúlt napokban több halálos fenyegetést kapott, így veszélyben érzi az életét hazájában.
Miután Skopje Nikola Gruevszki kiadatását követelte, a Miniszterelnökség közölte, hogy a volt kormányfő menekültügyi kérelmének elbírálását nem politikai, hanem kizárólag jogi kérdésnek tekinti. Szijjártó Péter külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem Nikola Gruevszki, hanem a mindenkori macedón kormány a partnere az államközi kapcsolatokban, ezért a magyar kormány semmilyen formában nem kíván Macedónia belügyeibe beavatkozni.
Hogy Nikola Gruevszki miként érkezett Magyarországra, nem tudni. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtónak annyit árult el, hogy Nikola Gruevszki egy magyar külképviseleten adta be menedékkérelmét. A Miniszterelnökség hivatalos közleményéből az is kiderült, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) döntött úgy, hogy a volt macedón kormányfő meghallgatására biztonsági okokból ne a tranzitzónában, hanem Budapesten, a BMH központjában kerüljön sor.
Nikola Gruevszki kérelme hamar belpolitikai üggyé vált. Az ellenzéki sajtó az index.hu-tól a 444-en át a 168 óráig kritika nélkül vette át a Gruevszki-ügyben politikailag motivált macedón és albán híreszteléseket, amelyek szerint a volt miniszterelnök a magyar követség autójával érkezett hazánkba, ezzel gyakorlatilag elítélt bűnöző szöktetésével vádolva a magyar kormányt. A sorba a Helsinki Bizottság is becsatlakozott, számonkérve a kormányt, hogy miért nem a tranzitzónában várakoztatja Nikola Gruevszkit.
Hirtelen a migráció ügyében eddig nem túlzottan elutasító ellenzék számára is fontos lett a bevándorlás ügye. Az LMP korábbi társelnöke, a jelenleg független Hadházy Ákos Facebook-oldalán „illegális bevándorlást támogató szervezet”-nek minősítette a magyar kormányt, és bejelentette, hogy feljelentést tesz illegális határátlépés segítése miatt. A Demokratikus Koalíció erre is rálicitált, egyenesen Orbán Viktort jelentette fel embercsempészet és illegális határátlépés segítése vádjával.
Pedig ha az ellenzék nem a rövid távú politikai haszonszerzést tartaná szem előtt, könnyen beláthatta volna, hogy Nikola Gruevszki befogadása vagy akár diplomáciai folyosón át Magyarországra történő bejuttatása nem példa nélküli eset. A nyugati világ fejlett demokráciái rutinszerűen kínáltak menedékjogot – legalábbis befogadták őket a menedékkérelem elbírálásának idejére – korábban magas tisztséget betöltő külföldi politikusoknak, akiknek sokszor a bejutásáról is ők maguk gondoskodtak. Miheil Szaakasvili bukott grúz elnököt 2014-ben az Egyesült Államok fogadta be átmenetileg, mikor hazájában forróvá vált talpa alatt a talaj. Belgium 2017 óta látja vendégül Rafael Correa volt ecuadori államfőt, akit állítólag hazájában politikai okokból vetettek alá tisztességtelen bírói eljárásnak. Ugyancsak Belgium szállásolja el – a mellesleg uniós állampolgár – Charles Puigdemont volt katalán miniszterelnököt, akit a függetlenségi népszavazás körüli belharcok nyomán hazájában börtönbüntetés várna. Németország jelenleg közel 1200 egykori török diplomata és közszolga kérelmét vizsgálja, akik a 2016-os puccskísérletet követő tisztogatások miatt hagyták el hazájukat. Franciaország pedig szinte rutinból fogadja be egykori gyarmatainak megbukott, sokszor köztörvényes bűnvádakkal szembenéző politikusait, legutóbb épp Sebastien Ajavont, a hazájában kokaincsempészet vádja miatt börtönbüntetésre ítélt benini politikust.
Nikola Gruevszki ügye persze túlmutathat a fenti példákon. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a volt miniszterelnök személyében „egy olyan politikus kért menedéket, akit egy baloldali kormány – amely mögött Soros György befolyása nyilvánvalóan kimutatható – e pillanatban üldöz és fenyeget”. Noha tény, hogy Nikola Gruevszkit hazájában formálisan törvényesen ítéltek el korrupció vádjával, az ügy súlyos politikai motivációt sejtet a háttérben. A Balkánon, amely az elmúlt évszázadokban mindig a nagy- és középhatalmak csatározásának terepe volt, egyre inkább eldőlni látszik a küzdelem. Bulgária, Románia és Horvátország európai uniós taggá válását, Montenegró 2017-es NATO-csatlakozását, Albánia és Koszovó amerikai kliensállamokká válását követően már csak Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia maradt olyan viszonylag független ország, ahol a régióban történelmileg érdekelt két másik hatalom, Oroszország és Törökország érvényesíteni tudja befolyását.
A Nikola Gruevszki vezette VMRO–DPMNA jobboldali koalíció 2006-tól egy évtizeden keresztül vezette stabilan Macedóniát. Noha Nikola Gruevszki sokáig Nyugat-barát politikus hírében állt, Koszovó Szerbiától való elszakadása 2008-ban intő jel volt a szintén népes albán kisebbséggel rendelkező Macedónia számára. Mivel az albánok ügyének legfőbb szószólója az Egyesült Államok és kisebb mértékben Brüsszel volt, a macedón kormány korábbi politikáját felülbírálva Moszkva felé fordult.
Az amerikai válasz nem maradt el. A pénzforrások apadozni kezdtek, 2012 februárjában pedig a Soros György által alapított Open Society Foundations (OSF) lett az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által Macedóniának folyósított segélyek elosztásának fő koordinátora. Az OSF pár év leforgása alatt négy nagyobb és hatvan kisebb szervezetet alapított, amelyek közül jó pár az albán kisebbség pozíciójának megerősítését tűzte ki célul.
2015-ben az ellenzéki baloldali tömb vezetője, Zoran Zaev a nyilvánosság elé állt, mondván, hogy egy állítólagos extitkosszolgától a kormányt súlyosan kompromittáló, illegálisan lehallgatott beszélgetéseket kapott, amelyek közül mindennap közzétett egyet. Ezek között volt az a telefonbeszélgetése is, amelyen Nikola Gruevszki és az akkori belügyminiszter egy 600 ezer euró (192,85 millió forint) értékű páncélozott Mercedes megvásárlásáról egyeztet (ami önmagában nem bűn – a szerk.). Nem sokkal később a Soros-szervezetek és az ellenzék kezdeményezésére tömegdemonstráció-sorozat kezdődött a fővárosban. A helyzet gyorsan elfajult. 2015 májusában Szkopjéban a tüntetések zavargásokba fordultak, nemsokára már rendőrök is meghaltak a fegyveres albán szakadárokkal való összecsapásokban.
A belpolitikai válság a migrációra is kihatott. Noha a jobboldali macedón kormány 2015-ben a balkáni országok közül elsőként zárta le határait az akkorra már napi 10-12 ezer fősre duzzadó migránsáradat előtt, az egyre erőszakosabb tüntetések miatt a belügyminiszter a fővárosba kényszerült vezényelni a határt védő rendőrök jelentős részét, a kerítés pedig nem volt képes feltartóztatni a beáradó tömeget…
2016 decemberében előre hozott választásokat tartottak Macedóniában, amelyek során a magyar kormány a migrációt és a külföldi befolyást elutasító jobboldal mellett szállt síkra. Bár Nikola Gruevszki tömörülése győzött, a megszerzett szűk többség a kormányalakításhoz nem volt elegendő. Átmeneti patthelyzet következett, amelynek során a Nikola Gruevszkit támogató jobboldali sajtó, a külföldről finanszírozott szervezetek felelősségére rámutatva, megindította az SOS, vagyis Stop Operation Soros mozgalmat.
Hiába. 2017 májusában a szociáldemokraták az albán kisebbség pártjaival technikai nagykoalíciós megállapodást kötöttek, így a 120 fős parlament 64 képviselőjének támogatásával kormányt alakíthattak. Az új miniszterelnök, Zoran Zaev egyik első dolga a NATO-csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és az európai uniós csatlakozás útjában álló, Görögországgal három évtizede zajló névvita gyors lezárása lett.
Közben a Soros-hálózat nyomására létrejött külföldi irányítású ügyészi szervezet, a Különleges Ügyészi Hivatal eljárást indított a korábbi miniszterelnök ellen, akit hivatali visszaélés vádjával két év szabadságvesztésre ítéltek. Érdemes megjegyezni, hogy miközben a hivatal a volt jobboldali kormányfő ellen öt ügyben emelt vádat, a baloldali politikusok ügyeit kevésbé firtatta. Érdekes egybeesés, hogy a Nikola Gruevszki elleni ítélettel szinte egy időben a bíróság felmentette Zoran Zaevet azon vád alól, hogy illegálisan fogadott el 160 ezer eurónyi kenőpénzt egy telekeladási ügyben.
Magyarország taktikusan nem politikai, hanem idegenrendészeti síkon kezeli Nikola Gruevszki menedékkérelmét – vagyis nem adjuk ki –, amit a Soros-vezérelt macedón kormány aligha fog megbocsátani. A feszültséget orvosolandó, múlt kedden Szijjártó Péter megerősítette, hogy Macedónia továbbra is számíthat Magyarország határozott támogatására az európai és az euroatlanti integrációs folyamatok során, a korábban kiküldött magyar rendőrök pedig a jövőben is segíteni kívánják a macedón határvédelmet. Már amennyiben persze arra a Soros-befolyás alatt álló macedón kormány igényt tart.