Jelenlegi hely

Mi mind birkózók vagyunk

Brüsszel lenézi a választókat, de egyben fél is tőlük. A Fidesz már több mint tíz éve, ellenzékben is szervezett konzultációkat. Hiszünk a magyar emberekkel való párbeszédben, elvégre az ő akaratukat és érdekeiket képviseljük – mondta a Demokratának Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a párt rezsicsökkentésért felelős parlamenti képviselője.

 

– Soros György több százmillió forintot szán vidéki szervezetek megerősítésére, az idei parlamenti választások befolyásolására és a brüsszeli migránspolitika elfogadtatására. Mit gondol, ez már eléri azt a szintet, amikor fel kell lépniük a hatóságoknak?

– Én már régóta úgy vélem, hogy komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a Soros-féle szervezetek. Nyíltan szembemennek a magyar emberek akaratával, semmibe veszik azokat a törvényeket, amelyeket az Országgyűlés hozott a migránsválsággal összefüggésben. Mindez súrolja a fellépés határát.

– Felvetődik ez a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésein?

– Ha fel is vetődik, egy politikusnak nincs jogosítványa konkrét intézkedésre. Mi a bizottságban információkat, tájékoztatást kérhetünk, politikai véleményt mondhatunk, jogszabályok előkészítését szorgalmazhatjuk. A feladvány a hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályokban meghatározott hatáskörébe tartozik. Ez a probléma napi politikától független szakmai oldala, ahol óriási körültekintésre, megfontoltságra, megalapozott, de határozott lépésekre van szükség. Ez Magyarország szuverenitását, területi integritását, belbiztonságát érintő kérdés. Mondom ezt azért, mert Soros György folyamatosan provokál bennünket. Szeretne egy nagy és látványos, filmbe illő rendőrségi akciót a szervezetei ellen, hogy megint a jogállamiság lábbal tiprásáról és minden más borzalomról beszélhessen. Megértem, hogy akik támogatják a kormány következetes migránspolitikáját, már a hatóságok beavatkozását sürgetik a Soros-szervezetek ügyében. De nemcsak bátornak, hanem okosnak, óvatosnak is kell lennünk egy ilyen fajsúlyos, nemzetközi kapcsolatokat is érintő kérdésben.

– A sürgetők elég erősnek érzik az országot ahhoz, hogy lépjen. Orbán Viktor is beszélt erről az erőről, amit legutóbb épp a nemzeti konzultáció eredménye bizonyított. Vajon hosszú távon is kitart majd ez az erő?

– Kitart, persze. Honnan is indultunk 2015-ben? Akkor négyszázezer illegális migráns vágtatott át az országon, közülük 230 ezerről azt se tudtuk, kicsoda, mit akar, honnan és miért jött. Ma a törvénytelenül próbálkozók 99,9 százalékát elfogják és visszakísérik a tranzitzónákba a hatóságok. Erős a magyar állam, él a törvény adta jogaival, és hibátlanul teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, védi például az EU schengeni határát.

– Kevés dolog van, ami annyira idegesíti Brüsszelt, mint a nemzeti konzultáció.

– Brüsszel lenézi a választókat, de egyben fél is tőlük. A Fidesz már több mint tíz éve, ellenzékben is szervezett konzultációkat. Hiszünk a magyar emberekkel való párbeszédben, elvégre az ő akaratukat és érdekeiket képviseljük. A rezsicsökkentésnél is így volt. Nemzeti konzultációnak számított az az aláírásgyűjtés is, amit az ügyben kezdeményeztünk. Mint ismeretes, brutálisan nekünk rontott az ellenzék, Brüsszel és a privatizált, nyugati kézben lévő energiaszolgáltatók érdekszövetsége. Már-már ott tartottunk, hogy a magyar bíróság döntése alapján az embereknek vissza kell fizetniük azt a pénzt, amit megspóroltak a rezsicsökkentéssel. Mi viszont meg akartuk védeni ezt a vívmányt, majdnem két és fél millió polgár adta ehhez a nevét, a címét, az aláírását. És győztünk.

– Vajon miért pont a baloldal fordul szembe a csökkentéssel?

– Idegen parancsokat hajtanak végre, kormányon és ellenzékben is a brüsszeli bürokraták és a külföldi szolgáltatók érdekeit védik. A MSZP–SZDSZ-kormányok 206 százalékkal emelték a gáz árát, az áramét pedig 97 százalékkal. Most viszont azt mondják, nem is kellene fizetni a szolgáltatásokért. Így, ellenzékben már mindent ingyen adnának. Nem lehet komolyan venni őket. Az Orbán-kormány megvédte, helyzetbe hozta a fogyasztókat, visszavettük a nyugati szolgáltatóktól az ellenőrzést a lakossági piac felett, megszüntettük az indokolatlanul magas profitszerzési lehetőségeket, megfékeztük, csökkentettük és azóta is befagyasztva tartjuk az árakat. Szidják, kritizálják az egészet, hogy visszaállítsák a régi, a rezsicsökkentés előtti rendszert. A kulcsszó ezért most nem a privatizáció, hanem a liberalizáció. A lényeg ugyanaz: a lakosok, a fogyasztók kizsebelése, a magyar energiapiac lenyúlása. A kormány és az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége viszont amiben csak lehet, csökkenti a megélhetés, a lakhatás költségeit. Támogatjuk a lakások hőszigetelését, segítjük a kazánok, a konvektorok, a hűtőszekrények cseréjét, az utóbbiakat kifejezetten energiatakarékos készülékekre. Korábban minden fejlesztési költséget az emberek nyakába varrtak. Szerintünk viszont ezeket a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak közösen kell viselniük. Ezért töröltük el például az úgynevezett csatlakozási díjakat is.

– És a kéményellenőrzést, amiből nagy vita lett.

– Felnőttnek, felelősséggel élő polgároknak tekintjük az embereket, ettől kezdve ők maguk kérhetik kéményeik ellenőrzését, a lakossági szolgáltatás minden háztartás számára ingyenes.

– Itt, Csepelen, ahol beszélgetünk, az ön kezdeményezésére egy kőkeresztet állított az önkormányzat a Lidl áruházzal szemben. Mint tudjuk, a Lidl nem a keresztek barátja. Nemes bosszúnak szánta ezt a lépést?

– A kereszt nem a bosszú, hanem a megbocsátás, az önfeláldozás és a megváltás szimbóluma. Ismerem azokat az ellenzéki véleményeket, amelyek szerint inkább egy lélegeztetőgépre kellett volna költeni a pénzt. Csakhogy a csepeli egészségügyi rendszernek minden szükséges eszköze megvan ahhoz, ami az emberek gyógyulását, egészségének megőrzését szolgálhatja. A minap például átadtuk a negyedik mentőautónkat is, egy XXI. századi felszereltségű esetkocsit. És akkor még a lelkiismeretes, felkészült mentőorvosokat, mentőtiszteket nem is említettem. Még polgármester voltam, amikor rendkívül korszerű és méregdrága berendezést, egy 4D-s tornyot hoztunk Csepelre, ami a prosztatarák gyógyításában játszik szerepet, és a korábbi húsz százalékról 95 százalékra emelte a betegek gyógyulási esélyeit. De az egészséges élethez nemcsak gépekre, hanem ép lélekre is szükség van. És az ezt jelképező keresztre is. Franciaországban egy 1905-ös törvényre, valójában a jakobinus diktatúrára való hivatkozással szerették volna leszedni Szent II. János Pál pápa emlékművéről a keresztet. Ha már az egészet nem tudták eltávolítani. Én ekkor azt kértem a csepeli önkormányzattól, hogy ha ez megtörténik, fogadjuk be a bretagne-i keresztet. A most felállított keresztünk már korábban is létezett, pár száz méterre állt jelenlegi helyétől, az út végén. De akkor még a Niederkirchner kocsma és a „Csicseri” HÉV-megállója volt arrafelé az élet központja, ma viszont a lakótelep és a Lidl áruház az. Hát oda tettük.

– Feltűnő, mennyi emlék van itt Csepelen az 1984-ben meggyilkolt lengyel pappal, Popiełuszko atyával kapcsolatosan. Ezt önnek köszönheti a kerület?

– Van itt utcája, emlékfala, emléktáblája, valamint egy állandó emlékkiállítása és egy emlékharangja is az atyának, aki most lenne hetvenéves. Nemsokára kiadunk egy gyönyörű albumot is a tiszteletére. Középiskolás koromban figyeltem fel a lengyelekre, különösen a Szolidaritás harcai meg a gimnáziummal szemközti „lengyel piac” kapcsán. Fiatalosan, poénosan, ösztönösen tiltakoztunk a komcsi rémségek ellen: kiírtuk a táblára az osztályban, hogy „strike”. Vagács Pista barátommal pedig a Trybuna Ludu papírjába kötöttük a tankönyveinket. Ez különben a LEMP, a lengyel kommunista párt napilapja volt, mert csak azt lehetett megvenni.

– Ön is viccesnek tartja a „Karácsony Gergely show-t”?

– Tragikomikus az egész, magukkal és egymással foglalkoznak a balliberális erők. A Jobbik meg nem látszik ki a saját korrupciós botrányaiból, Simicska dekára megvette Vonát és a pártját. Pozíciókat, listahelyeket osztogatnak. Összefog az ellenzék, nem fog össze? Ki a fenét érdekel? Nem az ellenzéki osztozkodás, hanem a migránsválság, az ország megvédése, az emberek biztonsága a tét. Nem válhatunk bevándorlóországgá. És ez a cél a tavalyelőtti 3,2 millió voks után most 2,3 milliós megerősítést kapott.

– A Nemzetbiztonsági Bizottság is így gondolja? Amit ön szerint hamarosan egy „pletykaközponttá” alacsonyít az LMP-s Szél Bernadett…

– Ilyet nem mondtam, a sajtó egy része ragasztotta rám. A Soros–Simicska-média beskatulyáz engem, le akar járatni. Arra játszik, hogy rólam elhihető ez az udvariatlan beszéd, hiszen ízig-vérig a munkáskerületnek számító Csepel gyermeke vagyok, súlyosbításként pedig még a birkózószövetség elnöke is. Azt viszont tényleg mondtam, hogy ne egy presszóhoz, ne egy fodrászszalonhoz vagy egy liberális bulvárszerkesztőséghez hasonlítson a parlament legfontosabb bizottsága. Itt nem hírlapi kacsákkal, mendemondákkal, előre megkomponált álhírekkel és hazugságokkal, hanem komoly, nemzeti ügyekkel kell foglalkozni. Sajnos, a szocialista elnök és az LMP-s, jobbikos tagok összeborulása miatt a zárt üléseket is kötetlen traccspartihangulat jellemzi, aztán mindegyikük azt hazudik róla, amit a pártérdekeik éppen megkívánnak. Ezt a nemzet biztonsága szempontjából méltatlannak, felelőtlennek és veszélyesnek tartom.

– Említette a birkózószövetséget. A sportág 2018-as világbajnokságának Budapest ad otthont októberben. A tavalyi vizes vébé alaposan föladta a leckét önöknek…

– Föladtuk mi magunknak is. Az ország rendezett már sikeres birkózó-világbajnokságokat és -Európa-bajnokságokat is, és vannak olyan versenyeink, például a Magyar Nagydíj, ami bekerült a legfontosabb nemzetközi viadalok közé. Kétezer versenyzőt várunk októberben Budapestre. A tavaly augusztusi, párizsi világbajnokságon már bemutattuk a terveinket, a szervezés részleteit. Ez volt az első előzetes bemutatkozás a sportág történetében. Óriási sikert arattunk. Bemutattuk például a párizsi közönségnek, hogy Gustave Courbet Birkózók című képe itt van nálunk, a Szépművészeti Múzeumban. Volt, aki még csak nem is hallott a franciák legnagyobb realista festőjéről, leesett az álluk. Egyébként a Papp László Sportarénában lesznek a versenyek.

– Nemrég még úgy volt, hogy törlik a birkózást az olimpia műsoráról…

– Ez még 2013-ban merült fel, de sikerült megmenteni. Van egy évente megrendezett versenyünk itt Csepelen, a Baracsi Imre-emlékverseny. Akkoriban a küzdelmek ideje alatt egy hatalmas táblát tettünk a csarnok falára, ezen írtak alá a fiatalok a sportág olimpiai szereplése mellett. Én pedig ennek nyomán előterjesztettem egy országgyűlési határozatot, azzal aztán Hegedűs Csabáék elmentek a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, és közösen elértük, hogy a birkózás az olimpia műsorán maradhasson. Ott is marad, 2024-ig mindenképpen.

– Be lehet vinni az iskolákba a birkózást?

– Már bent van. A testnevelési órák harminc százalékában engedi oktatni a tanterv. Persze minden a tanártól függ, egy tökös testnevelő meg egy rátermett igazgató nagy dolgokra képes. Tavaly visszahoztuk végre a grundbirkózást is a diákversenyek sorozatába. Ez is fontos lépés volt, az egyéni sportágakban az atlétika után a grundbirkózás vonzza a legtöbb fiatalt. Csepelen a kormány és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök úr támogatásával megépítjük és beüzemeljük a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiát, röviden a KIMBA-t. És már elindítottuk az „Egy szőnyegen – Egy nyelven” programunkat, ami a Kárpát-medence magyar birkózóit gyúrja egybe a nemzet­egyesítés jegyében.

– Birkózó nép a magyar?

– Ez a negyedik legeredményesebb sportágunk az olimpiai pontszerzés tekintetében. Birkózó nép-e a magyar? Az egész történelmünket végigküzdöttük. Birkózók vagyunk, nem is akármilyenek! 

Sinkovics Ferenc

Címkék: 
Lapszám: