Milyen felnőni Magyarországon?

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Milyen családokba érkeznek a megszülető babák? Édesanyjuk vigyáz-e önmagára és magzatára? Várják-e testvérek az érkező kisfiút vagy kislányt? Az édesapák mennyi időt tudnak tölteni a jövevénnyel? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresik a választ a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatói az idén kezdődött Kohorsz ’18 vizsgálat során.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Magyarország sok erőfeszítést tesz azért, hogy kitörjünk az évtizedek óta tartó demográfiai télből. A különböző családtámogatási formák szerencsére már éreztetik hatásukat, a termékenységi ráta fölfelé mozdult a kihalási tartományt jelentő 1,2-es értékről, tavaly már elértük az 1,5-es átlagot. Ez azért is figyelemre méltó, mert a Ratkó-unokák népes nemzedéke immár kifelé ballag a szülőképes korból, az utánuk jövő generációk pedig lényegesen kisebb létszámúak. A javulás így azt mutatja: megváltozott a közhangulat, számottevően nőtt a gyermekvállalási hajlandóság.

A további javuláshoz azonban érdemes megvizsgálni, milyen körülmények közé érkeznek a születendő gyerekek, milyen területeken érdemes további támogatást nyújtani a családoknak. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatói arra a feladatra vállalkoztak, hogy a 2018–19-ben születők fejlődését nyomon követő országos reprezentatív felmérést végeznek, amelynek során 10 ezer kisbaba felnövekedéséről kaphatunk képet.

– A vizsgálatban részt vevők felkérését, és az első, a várandósság 7. hónapjában lefolytatott adatfelvételt 500 védőnő végzi – mondja Veroszta Zsuzsanna, a kutatás vezetője. – A kismamákat később a gyermek hat hónapos, másfél éves és hároméves korában keressük fel újra. A gyerekek felnövekedését azonban szeretnénk nyomon követni egészen 18 éves korukig. Reményeink szerint képet kapunk majd egyebek mellett a gyermekvállalást befolyásoló demográfiai, szociológiai körülményekről, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásairól, a családok életvezetési szokásairól.

A január eleje óta tartó kutatás kezdete óta 3000 várandós kismama válaszolta meg a feltett kérdéseket, de folyamatosan érkeznek a kitöltött kérdőívek az intézetbe. A kutatásvezető szerint az eddig beérkezettek alapján elkészültek az előzetes elemzések. A cél az, hogy végül választ kapjunk a kérdésre: milyen ma felnőni Magyarországon?

Egyre több a mozaikcsalád

A kérdőíveknek a szülők életkorára vonatkozó kérdései nem hoztak nagy meglepetést. Mint a válaszokból kiderült, a válaszadó édesanyák átlagéletkora 31, az édesapáké 35 év volt. Érdekes viszont, hogy a legfiatalabb és a legidősebb várandós között harminc év korkülönbség van.

A beérkezett válaszok alapján azonban biztató kezdetnek tűnik, hogy a ko­horsz-babák elsöprő többsége (97%) olyan családba születik, ahol az édesanya és az édesapa együtt várja, hogy világra jöjjön. Igaz, a szülőknek csak 53 százaléka él házassági kötelékben, a többiek általában az élettársi kapcsolatot választották. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az eleve egyszülős életformát nagyon kevesen választják Magyarországon.

A kutatás mindezek mellett egy különös jelenségre is fényt derített: az apák egy része (7%) rendszeresen távol van a családtól, hetente legalább három éjszakát tölt külön. Ennek hátterében rendszerint külföldi munkavállalás vagy országon belüli ingázás áll, de olyan esetek is vannak, amikor a bizonytalan lakhatási körülmények okolhatók. Tévedés lenne azt hinni, hogy az ilyen laza együttélési formák kizárólag az élettársi kapcsolatok sajátja. Nagyjából hasonló arányban fordul elő a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élők körében.

A beérkezett válaszok mindazonáltal azt mutatják: a családok ma már nem riadnak vissza a második, harmadik gyermek vállalásától. A születendő babák 57 százalékát már várja otthon legalább egy, 27 százalékukat kettő vagy több testvér, ám az esetek kicsivel több mint harmadában legalább egyikük féltestvér. A születendő kohorszbabáknak közel kétharmadát azonban közös édesanyától és édesapától származó fiúcskák és kislányok várják.

Veroszta Zsuzsanna szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy manapság meglehetősen bomlékonyak a párkapcsolatok, a nagycsaládok körében növekszik a mozaikcsaládok aránya. Az újraházasodók szívesen vállalnak közös gyermeket az előző kapcsolatokból származók mellett. A negyedik vagy többedik kisbabájukat világra hozó nők többségének azonban nem egyetlen apától születtek a gyerekei.

Biztos, ami biztos

Az első 1000 kérdőív beérkezése nyomán készült elemzés azt mutatja: a magyar kismamák elsöprő többsége fegyelmezetten aláveti magát a szükséges orvosi vizsgálatoknak. Ám mindössze a várandósok 36 százaléka bízza maga és kisbabája egészségét kizárólag a társadalombiztosítás által finanszírozott nőgyógyászati rendelők orvosaira. Közel ugyanennyien, a megkérdezettek 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kizárólag magánrendelőkben járt a terhesség első hét hónapjában. A kismamák egyharmada tehát a közfinanszírozott és a magánszolgáltatásokat egyaránt igénybe vette.

Érdekes következtetésekre ad alkalmat, hogy a szükséges laborvizsgálatok 82 százalékát a közfinanszírozott laboratóriumokban bonyolították le. Az ultrahangvizsgálatok kétharmadát is társadalombiztosítási keretek között végezték el. A magzati rendellenességeket kiszűrő vizsgálatok esetében azonban az előny a magánrendelőknél van. A megkérdezett várandósok 35 százaléka vetette alá magát ilyen beavatkozásnak.

Mint Veroszta Zsuzsanna elmondta, a válaszokból az is kiderült, a kismamák 34 százaléka messziről elkerülte a fogorvosi rendelőket annak ellenére, hogy terhesség alatt ajánlott a rendszeres ellenőrzés éppen az ilyenkor gyakoribb fogínybántalmak és a fogszuvasodás, foglazulás megelőzésére. Az ő figyelmüket – a kampányok ellenére – az is elkerülte, hogy a kezeletlen száj­üregi betegségek növelik a koraszülés, az alacsony születési súly kockázatát.

Örvendetes azonban, hogy a hetedik hónapban lévők jelentős része szedett valamilyen vitamint vagy ásványi anyagokat tartalmazó étrendkiegészítőt, 76 százalékuk a terhesség első három hónapjában szedett a magzat egészségét befolyásoló, az idegcsőfejlődési rendellenességeket megelőző folsavat is (a folsavnak kitüntetett szerepe van a DNS előállításában, a sejtek osztódásában, és segít megelőzni a nyitott gerinc, az agy- vagy koponyahiány kialakulását.) A terhesség előrehaladtával a folsavat szedők aránya 57 százalékra csökkent. Viszont csupán a megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem szedett ilyen készítményt.

Nyomon követés pályaválasztásig

A Kohorsz ’18 kutatás keretében a várandós kismamáktól beérkezett kérdő­ívek feldolgozása nyomán kialakult kép természetesen még nem ad teljes képet arról, milyen körülmények befolyásolják a már megszületett vagy ezután érkező babák fejlődését. A követéses vizsgálat során a kutatók olyan kérdésekre is választ várnak, milyen a szoptatási hajlandóság a kismamák körében, hogyan alakul át a családok élete az új családtag érkezése után, miként változik a családi munkamegosztás, az édesanya miként illeszkedik vissza a munka világába, miután a kicsi bölcsődébe vagy óvodába kerül, milyen tényezők befolyásolják majd a gyerekek iskoláztatását, pályaválasztását. Igaz, idővel nem a védőnők feladata lesz, hogy összegyűjtsék a válaszokat a feltett kérdésekre. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének fényképes igazolvánnyal ellátott kérdezőbiztosai keresik majd fel a családokat. Varoszta Zsuzsanna azonban már most készséggel felel arra a kérdésre, jó-e megszületni és gyermeknek lenni ma Magyarországon. Szerinte ha egy babát szeretettel várnak, és szerető család veszi körül, akkor mindenképpen jók a kilátásai a harmonikus felnevelkedésre. n

Lapszám: