Mozgalmas nap a Tisztelt Házban

Fotó: MTI/Balogh Zoltán, archív, illusztráció

Mozgalmas napot zárt kedden az Országgyűlés: a napirend előtti felszólalások túlnyomó részben ellenzéki kritikák és támadások voltak. A kormánypárti frakciók a kormány kiállását méltatták az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, valamint az ENSZ-szel szembeni harcot a migrációs vitában. Ezt követően számos nemzetközi vonatkozású kérdésben vitáztak és döntöttek a képviselők.

Az oktatás helyzetéről, a családon belüli erőszakról és a napelemekre vonatkozó EU-s forrásokról is beszéltek kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

DK: az oktatási kormányzat bizonyítványa nem lett szebb

Arató Gergely DK-s képviselő a közelgő tanévzárás kapcsán azt mondta: az oktatási kormányzat idei bizonyítványa sem szebb, mint a korábbiak, mert a kormánynak nem jó a problémamegoldó képessége az oktatás területén.

Hangsúlyozta: már nemcsak a tanárok és a szülők mondják, hogy nem jó az oktatási rendszer, hanem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is felhívta a figyelmet az oktatás problémáira. A képviselő szerint a kormány nem fordít elég figyelmet az oktatási rendszerre és a pedagógusok fizetésére. "Ennyire nem lehet hülyének lenni ingyen", a kormánynak politikai szándéka az oktatás tönkretétele - értékelt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: a 2010 előtti szocialista kormányok intézkedései, így az iskolabezárások, a tanárok elbocsátása és egyhavi fizetésük elvétele, illetve az önkormányzatok 12 milliárd forintos adóssága valóban tesztelte a kabinet problémamegoldó képességét.

Szerinte azonban ezeket a problémákat sikerült orvosolni: bevezették a pedagógusok életpályamodelljét, emelték a tanárok fizetését, folyamatosan javítják az iskolák működési feltételeit. Elmondta: az MTA-val a köznevelési kerekasztalon két éve szoros együttműködésben vannak, a problémák jó részét ugyanúgy látják, és a megoldásokon is közösen dolgoznak.
 

MSZP: elégtelen a jelenlegi áldozatvédelmi rendszer

Gurmai Zita MSZP-s képviselő egy konkrét eset kapcsán bírálta a kormány családon belüli erőszakhoz való hozzáállását.

A képviselő szerint a jelenlegi áldozatvédelmi rendszer elégtelen, mert a bántalmazott nők és gyerekek védelmét nem tudja garantálni. Helyes lépésnek nevezte, hogy áldozatvédelmi központokat hoztak létre, de szerinte az áldozatok "elrejtése" nem elég, az elkövetők elleni hatékony fellépés, rendőri intézkedés ugyanilyen fontos.

Gurmai Zita úgy vélte, a kormány a nők bántalmazóit védi, bűntársa az elkövetőknek, amíg nem ratifikálják az isztambuli egyezményt.

Rétvári Bence államtitkár visszautasította ezt az állítást és jelezte: a kormány az elmúlt nyolc évben sokat tett azért, hogy a kiszolgáltatottak, nehéz helyzetben lévők érezhetőbb segítséget kapjanak, mint korábban.

Hozzátette: a Fidesz-KDNP-kormány kezdeményezésére került be 2011-ben a kapcsolati erőszak fogalomköre a büntető törvénykönyvbe, valamint új áldozatvédelmi központok és titkos menedékházak is létrejöttek. Megjegyezte: az intézkedésről szóló törvénymódosításokat a szocialisták nem támogatták a parlamentben.
 

LMP: kormányhoz közel állók gazdagodnak a napenergiával kapcsolatos pályázaton

Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő egy európai uniós, napenergiával kapcsolatos pályázat miatt bírálta a kormányt, mert szerinte az idén márciusban egy napra megnyitott tenderen csak azok tudtak indulni, akik informális csatornákon értesültek róla, és fel tudtak készülni.

Úgy vélte: a kormány célja nem a biztonságos környezetkímélő energia és a kkv-k támogatása, hanem a kormányhoz közel állók további gazdagítása.

Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára reagálásában közölte: a magyar kormány elkötelezett a kis- és közepes vállalkozások támogatása mellett, cél, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítsák.

Elmondta: az energiahitel-pályázatot 2016-ban hirdették meg, a feltételek nyilvánosak voltak és a márciusi újranyitásról is megkapták a tájékoztatást az érdeklődők, akik így felkészülten, előre kidolgozott kérelmekkel várhatták az újranyitást. Jelezte: kerettúllépés miatt függesztették fel egy nap múlva a pályázatot, de a résztvevők erről is tájékoztatást kaptak.

 

Az üzemanyagárról, a kivándorlásról, a kárpátaljai magyarok helyzetéről és a ENSZ migrációs csomagjáról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: a munkabérekhez viszonyítva magas az üzemanyagár Magyarországon

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy a négyszáz forint körüli magyar üzemanyagárak az EU-ban ugyan nem kimagaslóak, de a magyar munkabérekhez és a gazdaság teljesítőképességéhez viszonyítva magasak. Azonos munkakörben egy nyugat-európai polgár hatszor-hétszer többet keres, mint magyar társa - mutatott rá.

Hozzátette: az autósokat számos egyéb teher is sújtja, például a regisztrációs adó, a vagyonszerzési illeték és a fizetős parkolás. Jobban keres egy néhány négyzetméternyi budapesti aszfalt, mint egy minimálbérért dolgozó magyar - fogalmazott, és P+R parkolók létesítését, a tömegközlekedés fejlesztését szorgalmazta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra, az elmúlt hónapokban 60-ról 80 dollárra nőtt a kőolaj hordónkénti beszerzési ára. A jövedéki adó szabályozását az uniós minimumok határozzák meg, és nem lehet az üzemanyagokra külön áfakulcsot alkalmazni - mondta.

Szerinte nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a jövedéki adó mértéke, Szlovákiában a benzin jövedéki adója 51 százalékkal, Szlovéniában pedig 42 százalékkal magasabb. Megjegyezte azt is, nem kell fizetni gépjárműszerzési illetéket a többi közt autóbusz, nyerges vontató vagy környezetkímélő autó vásárlásakor.

 

Párbeszéd: eseti bizottságot is fel lehetne állítani a kivándorlás ügyében

A hétfőn képviselői esküt tett Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arra hívta fel a figyelmet, elég kritikus időszakot élnek a magyar fiatalok, több százezren hagyják el az országot, ezért lépni kell. Hozzátette: az Eurostat adatai szerint 2017-ben 610 ezer magyar élt az EU más országaiban, az utóbbi tíz évben növekedett meg a kivándorlás, napjainkban a magyarok 5 százaléka él külföldön.

Az ellenzéki politikus szerint ebben a kérdésben nemzeti konszenzusra lenne szükség, a kormány- és az ellenzéki oldalnak le kellene ülnie az asztalhoz, a kormány akár egy eseti bizottságot is felállíthatna.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint tavaly több magyar tért haza, mint amennyien elindultak külföldre munkát vállalni, és a közép-európai országok polgárai között a magyarok vállalnak a legkevesebben külföldön munkát.

A kormány intézkedései közül kiemelte a fiatalkori munkanélküliség csökkentését, a családtámogatási és az otthonteremtési programot. A gyermekvállalást még nem vállaló fiatalokat segítő intézkedések között említette az internetáfa csökkentését, a diákhitel feltételeinek kedvezőbbé tételét, a sportlétesítmények fejlesztését. Hozzátette: az oktatásra 2010-hez képest 38 százalékkal többet költenek.

 

KDNP: tiszteletre méltó a kormány tevékenysége az ukrán oktatási törvény kapcsán

Juhász Hajnalka (KDNP) a kormány tevékenységét méltatta amiatt, hogy az ukrán oktatási törvény miatt kiállt a kárpátaljai magyarok oktatási jogaiért. Szerinte tiszteletre méltó az a diplomáciai harc és offenzíva, amit a magyar kormány képviselt a nemzetközi szervezetekben. Hozzátette: ennek első eredményeit is látni, mivel Ukrajna 2023-ig kitolná az oktatási törvény alkalmazását.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkára hangsúlyozta, szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet, ha ezt visszaadják a kárpátaljai magyaroknak, akkor a magyar kormány örömmel támogatja Ukrajna euroatlanti csatlakozását. Az államtitkár az oktatási törvény mellett a tervezett nyelv- és az állampolgársági törvénytervezeteket is a problémák közé sorolta. Ha valóban az a cél, hogy a magyar diákok jobban megtanuljanak ukránul, akkor az ukránt mint idegen nyelvet kell nekik megtanítani - mondta.

Jelezte, a kormány nem a vitában, hanem a megoldásban érdekelt, ezért is állapodtak meg a külügyminiszterek egy kormányközi munkacsoport létrehozásáról, amely a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtását felügyeli.

 

Fidesz: a brüsszeli intézmények és az ENSZ migrációs tervei ellen is küzdeni kell

Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint az EU előtti legnagyobb kihívás a migráció és az azzal járó terrorveszély, illetve szociális terhelés. Ezt az EU-ban egyre több ország ismeri fel, a magyar emberek pedig többször kifejezték szándékukat, hogy számukra fontos a nemzeti szuverenitás és maguk szeretnék eldönteni, kivel akarnak együtt élni - közölte.A brüsszeli intézményekben rendre olyan javaslatokkal állnak elő, amelyek az illegális bevándorlók számának növelését javasolják - hangoztatta. Hozzátette: nemcsak az EU-ban kell küzdeni a migrációpárti szervezetek ellen, az ENSZ is megalkotta a globális migrációs csomagját, amely természetesnek láttatja a migrációt.

Közölte, egy globális problémát globálisan kell megoldani, az az alapvető érdek, hogy az ENSZ próbálja megállítani a migrációt.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, az ENSZ-dokumentumot 2018 decemberében véglegesítik, az ugyan nem lesz kötelező jogilag, de hosszú távon közvetett joghatásai lehetnek. Bírálta, hogy a dokumentum emberi jogi szempontból közelíti meg a migrációt és elmondta, hogy a magyar kormány 12 pontban szedte össze észrevételeit.

Kiemelte, a migráció veszélyes folyamat és a nemzetközi erőfeszítéseknek ennek megállítását kell szolgálnia, a migráció nem alapvető jog. Hozzátette: az újabb szövegváltozatokban a tagállami szuverenitás erősödött, de a migráció általános megközelítésében nincs változás.Államközi egyezmények tárgyalásával folytatta munkáját kedden délelőtt az Országgyűlés. Napirenden voltak a kínai, kazah és szingapúri féllel kötött különböző témájú megállapodások.

 

Magyar-kínai egyetértési megállapodás diplomáciai célú ingatlanok vásárlásáról

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenéséért felelős államtitkára elmondta: a javaslat rendezi a hosszú ideje napirenden levő, Magyarország pekingi nagykövetsége részére bérelt ingatlan megvásárlását, valamint a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségi rezidenciájával szomszédos, Benczúr utcai ingatlan tulajdonjogának kérdését. Közölte: a nemzetközi szerződés a budapesti és pekingi ingatlanok kérdését összekötve mindkét fél számára kölcsönösen előnyős módon rendezi az érintett diplomáciai ingatlanok helyzetét. A tárgyalások eredményeként a felek egyaránt hozzájárulnak az érintett ingatlanok adó- és illetékmentes megvásárlásához - tette hozzá.

Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka a magyar-kínai kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta és a Fidesz nevében a támogatta a javaslatot.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka logikusnak, indokoltnak és támogathatónak nevezte a javaslatot, de tájékoztatást kért az ingatlanvásárlások összegéről.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka pártja nevében szintén támogatta a javaslatot.

 

Magyar-kazah megállapodás a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárok kölcsönös vízummentességéről

Menczer Tamás elmondta: a javaslat szerint a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkező magyar és kazah állampolgárok eddigi 30 napos vízummentes tartózkodási jogát 90 napra emelik a két ország közötti kapcsolatok erősítése céljából. Így az ilyen típusú útlevéllel rendelkező magyar, illetve kazah állampolgárok 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó időtartamra vízum nélkül utazhatnak be a másik fél területére, illetve tartózkodásra jogosító engedély nélkül tartózkodhatnak ott.   

Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka szerint a kétoldalú kapcsolatokat erősíti a vízummentesség meghosszabbítása, ezért pártja nevében támogatta a javaslatot.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka szintén támogatta a javaslatot, de azt javasolta, hogy vezessenek be magasabb szintű biztonsági intézkedéseket a diplomata-útlevelek kiosztásánál, hogy kiszűrhetők legyenek az olyan "szélhámosok", mint a moszkvai "vízumgyárat" üzemeltető Kiss Szilárd.

Gurmai Zita az MSZP nevében szintén támogatta a javaslat elfogadását és fontosnak ítélte a magyar-kazah gazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztését. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: ha a magyar kormányfő otthonosabban érzi magát Kazahsztánban, mint az Európai Unióban, annak az az oka, hogy ott nem kérik számon rajta a jogállamiságot.

Menczer Tamás zárszavában Mirkóczki Ádám felvetésére azt mondta: Szijjártó Péter külügyminiszter semmilyen körülmények között nem dolgozott együtt Kiss Szilárddal, a miniszter vezetése alatt a vízumügyintézés a világ minden pontján szabályosan zajlik. Gurmai Zitának azt válaszolta: a magyar kormány nem egy irányba folytat diplomáciát, hanem nyugatra, keletre és délre is, és mindenhol a magyar érdekeket képviseli, égtájtól függetlenül.

 

Magyar-szingapúri légügyi megállapodás

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat a magyar és szingapúri kormány közötti, légi közlekedésről szóló megállapodás kihirdetéséről rendelkezik.

A cél a szingapúri féllel kötött 2017. szeptemberi megállapodás magyar jogrendbe való ültetése. Jelezte: az előterjesztés megteremti a két ország közötti légi járatok indításához szükséges jogi hátteret.

Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a nagyobbik kormánypárt támogatja a javaslatot, s erre kérte az Országgyűlést is.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka közölte: mindig üdvözlik azokat a lehetőségeket, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere fejlődjön; az egyezményt támogatják.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka jelezte: szintén támogatják a megállapodás megkötését. Felvetette ugyanakkor, mikor és mely társaság indíthatja a közvetlen járatot.

Mosóczi László zárszavában megköszönte a konstruktív hozzászólásokat.

Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

 

A parlament további államközi egyezmények tárgyalásával folytatta munkáját kedden. A Ház elé kerültek a Moldovával, Jordániával, Grúziával és Macedóniával kötött különböző témájú megállapodások.

Bővül a Moldovával kötött légiközlekedési megállapodás

Az Országgyűlés megtárgyalta az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közös légtér létrehozásáról létrejött megállapodásának bővítését.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy a szerződést a horvát uniós csatlakozás miatt kell módosítani.

Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, Magyarország érdeke a keleti partnerségi program erősítése, ezért támogatást nyújtunk a moldovai európai integrációs törekvésekhez. Magyarország támogatta a Moldovával kötött társulási és vízummentességi megállapodást is - emelte ki.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt mondta, hogy egy technikai jellegű kiegészítésről van szó, ugyanis a horvát uniós csatlakozást követően több EU-s megállapodást is ki kell bővíteni. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum közel három évvel azt követően került a magyar parlament elé, hogy azt Brüsszelben elfogadták.

Gurmai Zita (MSZP) jelezte, hogy frakciója támogatja a javaslatot.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta az általános vitát.

 

Ki kell bővíteni a Jordániával kötött légiközlekedési megállapodást    

A Ház ezután áttért az EU és a Jordán Hásimita Királyság között létrejött euromediterrán légi közlekedési megállapodásról készült jegyzőkönyv kihirdetésének tárgyalására.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára újfent azt hangsúlyozta, hogy a megállapodást Horvátország uniós csatlakozása miatt kell kibővíteni.

Balla Mihály (Fidesz) azt mondta, hogy Magyarország számára is fontos a Jordániával való együttműködés fejlesztése, az országgal több kétoldalú egyezményt is kötött Magyarország.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) technikai jellegűnek minősítette a javaslatot.

Gurmai Zita (MSZP) a szocialista képviselőcsoport támogatásáról biztosította a javaslatot.

Ezután Lezsák Sándor levezető elnök az általános vitát lezárta.

 

Minden felszólaló támogatta az EU és Grúzia légügyi egyezményének kibővítését

A szaktárca képviselője a törvényhozás támogatását kérte az Európai Unió és Grúzia légi közlekedési egyezményének kibővítéséhez; a frakciók felszólaló képviselői kivétel nélkül támogatásukról biztosították az indítványt.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára ebben az esetben is elmondta, hogy a megállapodást Horvátország uniós csatlakozása miatt kell kibővíteni.

A vezérszónokok sorát nyitó Balla Mihály (Fidesz) az EU versenyképessége szempontjából fontosnak nevezte, hogy a közösségnek minél több külső partnere legyen, Grúzia felfogása pedig ezzel egybecseng. Mint mondta, a kaukázusi ország célja a teljes jogú EU- és NATO-tagság megszerzése, és mindkét fél érdekelt a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésében.

A Jobbik-frakció támogatásáról biztosította az indítványt Varga-Damm Andrea, kifogásolva ugyanakkor, hogy nemzetközi szerződések több éves késéssel kerülnek ratifikációra a törvényhozás elé.

Szintén támogatólag nyilatkozott képviselőcsoportja nevében Gurmai Zita szocialista képviselő.

Ezt követően az elnök lezárta az indítvány általános vitáját.

 

Macedónia európai társulási egyezményének ratifikációja

Magyarország a Nyugat-Balkán integrációjának elkötelezett és következetes híve az egész félsziget stabilitásának érdekében, hiszen ez a mi biztonságunkat is szolgálja - hangsúlyozta az Európai közösségek és Macedónia társulási megállapodásának ratifikációjáról rendezett általános vita során a Miniszterelnökség államtitkára.

Takács Szabolcs Ferenc kiemelte: a balkáni ország külpolitikájának kiemelt prioritása az uniós és az euroatlanti csatlakozás, a szkopjei kormány számára pedig legitimációs kérdés, hogy az integráció területén mielőbb eredményeket tudjon felmutatni.

Mindeközben, mondta, az unió erősíti a kézzelfogható együttműködést, valamint felkészül a bővítés utáni helyzetre.

Szólt arról is: a nyugat-balkáni migrációs útvonal kulcspozíciójában fekvő állam "gyakorlatilag lezárta határait" az illegálisan érkezők előtt.

Balla Mihály (Fidesz) szerint az EU-nak fel kell ismernie, hogy a térség biztonsága csak az uniós és euroatlanti tagfelvételek folyamatának felgyorsításával garantálható, az ottani állapotok pedig közvetlen hatással vannak Magyarország biztonsági helyzetére.

Z. Kárpár Dániel (Jobbik) szerint az egyezmény tulajdonképpen Magyarország határvédelmét is szolgálja. A politikus annak a véleményének adott hangot, "az unió gyakorlatilag cserben hagyta" a nyugat-balkáni térséget a migrációs válság során.

Gurmai Zita (MSZP) ismertette a csatlakozási párbeszéd részleteit, és elmondta azt is: Magyarország nemzeti érdeke a térség stabilizációja és Macedónia euroatlanti integrációja, így a javaslatot az MSZP támogatja.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában úgy vélte: az illegális migráció megállításában is fontos szerepet játszik Macedónia.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

 

További államközi egyezmények megtárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. Szóba került az Egyiptommal, az Üzbég Köztársasággal és Oroszországgal kötött megállapodás.

Megfelelő keretek szükségesek a párbeszédre Egyiptommal

Mind a politikai párbeszéd, mind az áruk és a tőke áramlása számára biztosítja a megfelelő kereteket az Európai Közösségek, valamint Egyiptom közötti társulást létrehozó EuroMediterrán Megállapodás - ismertette a Miniszterelnökség államtitkára.

Takács Szabolcs a kereskedelem liberalizálásához szükséges keretek megteremtését is hangsúlyozta, és szóba hozta a regionális együttműködéseket, valamint a két térség közötti társadalmi párbeszéd kereteinek lefektetését.

Az államtitkár a partnerségi prioritások között említette Egyiptom fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődését, a stabilitás megteremtését, de a demokrácia és az emberi jogok elmélyítését célzó párbeszéd fontosságát is hangsúlyozta.

Az Európai Uniónak szerinte meg kell őriznie az egyiptomi átalakulásban betöltött szerepét. Szólt a kétoldalú kapcsolatokról is, rámutatva: tavaly Budapesten volt a visegrádi országok és Egyiptom csúcstalálkozója.

Balla Mihály (Fidesz) felelevenítette a két ország kapcsolatát, valamint Egyiptom stabilizáló szerepét az észak-afrikai országokra és Európára nézve.

Térségünk a megállapodáson keresztül hatással lehet az egyiptomi kereskedelmen túl a társadalomra is, amelynek több mint tíz százaléka kopt keresztény - mondta. Közös érdeknek nevezte, hogy Egyiptom külgazdasági kapcsolatai kiegyenlítettek maradjanak - hangoztatta, jelezve, hogy az észak-afrikai ország gazdaságilag közeledik Oroszországhoz az utóbbival szemben alkalmazott szankciók bevezetése óta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy vélte: Európa és Magyarország jövője is az észak-afrikai térségen múlik. Az egyik legjobb politikai stabilizáló eszköznek ítélte a gazdasági kapcsolatok kiterjesztését, ezért az előterjesztést pártja támogatja - szögezte le. Reményét fejezte ki, hogy az unió képes lesz érdemben fellépni más térségek stabilizálása érdekében, bár hangsúlyozta kétségeit is.

Gurmai Zita (MSZP) az együttműködés alapjának nevezte a demokráciát és az emberi jogokat érintő párbeszéd elmélyítését. Az uniónak kiegyensúlyozottan kell fellépnie és meg kell őriznie szerepét a politikai átalakulásban - hangsúlyozta, jelezve: az MSZP támogatja a javaslatot.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

 

Horvátország csatlakozik a megállapodáshoz az Üzbég Köztársasággal

Horvátország az uniós csatlakozásával vállalta, hogy csatlakozik az unió és más országok, térségek között megkötött megállapodásokhoz, ennek eleget is tesz - ismertette az Európai Közösségek és az Üzbég Köztársaság közötti együttműködési megállapodás módosítását célzó előterjesztést a Miniszterelnökség államtitkára.

Takács Szabolcs felelevenítette az unió és az Üzbég Köztársaság kapcsolatát, amely kiterjed a politikai párbeszédre, a kétoldalú kereskedelemre, az üzleti befektetésekre és az igazságügyi együttműködésekre is, de a demokráciaépítés és az emberi jogok területén is rögzíti az együttműködés kereteit; lehetőséget teremt az illegális migrációval szembeni fellépésre és a kulturális és pénzügyi együttműködésre is.

Felidézte, hogy az unió a 2014-2020-as költségvetésében 1 milliárd eurót hagyott jóvá a térség számára regionális és országspecifikus programokra. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország 2017-ben nyitott nagykövetséget Taskentben, amely segíti az együttműködést a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a vízgazdálkodás terén is. 

Balla Mihály (Fidesz) egy lehetséges fontos kereskedelmi partnernek ítélte a gyorsan fejlődő Üzbegisztánt. Az agrárexportot emlegette, valamint a víztisztítók kereskedelmét.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) elmondta, az EU és Üzbegisztán kapcsolatának fejlesztése Magyarország érdeke.

Gurmai Zita (MSZP) rendkívül fontosnak nevezte a megállapodást és frakciója támogatásáról biztosította azt.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

 

Horvátország csatlakozása az EU és Oroszország közötti partnerségi megállapodáshoz

Takács Szabolcs elmondta, a megállapodás célja a kereskedelem és a beruházások, ezen belül a szállítási szolgáltatások kereskedelmének előmozdítása, valamint keretet hoz létre átfogó gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés megteremtésére. A célok között szerepel az orosz gazdaság szerkezetátalakításának, a környezetvédelemnek és a harmonikus társadalmi fejlődésnek az elősegítése is - közölte.

Horvátország 2013-as uniós csatlakozásával vállalta, hogy jegyzőkönyv útján csatlakozik az Európai Unió és tagállamai által aláírt vagy megkötött nemzetközi megállapodásokhoz - magyarázta.

Takács Szabolcs szerint az EU és Oroszország kölcsönös egymásra utaltsága miatt közös érdek, hogy "kikerüljünk a kapcsolatok jelenlegi negatív spiráljából".

Hozzátette: az Európát érintő biztonsági és gazdasági kockázatokra Oroszországot is bevonva lehet választ adni.

Balla Mihály (Fidesz) is beszélt arról, hogy jelenleg szankciók és más nehézségek is sújtják az EU és Oroszország együttműködését. A legfontosabb gazdasági feladatnak nevezte, hogy a közép-európai országok a Nyugat-Balkánnal kiegészülve minél szerteágazóbb energetikai hálózatokkal tudják biztosítani versenyképességüket.

Apáti István (Jobbik) az ukrán válság nyomán bevezetett uniós szankciók újratárgyalását szorgalmazta, mert azok szerinte egymilliárd eurós kiesést jelentettek Magyarországnak.

Gurmai Zita (MSZP) jelezte, támogatják a javaslatot.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

 

Az Európai Unió (EU) és Mongólia, valamint az EU és Chile közötti megállapodások kihirdetéséről szóló törvényjavaslatok általános vitájával, majd napirend utáni hozzászólással fejezte be munkáját kedden az Országgyűlés.

Horvátország csatlakozása az EU és Mongólia közötti partnerségi keretmegállapodáshoz

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára a javaslatot ismertetve elmondta, Horvátország 2013-as uniós csatlakozásával vállalta, hogy jegyzőkönyv útján csatlakozik az Európai Unió és tagállamai által megkötött nemzetközi megállapodásokhoz.

A Mongóliával kötött keretmegállapodás tartalmazza az emberi jogokra, a Nemzetközi Büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, a kézi- és könnyűfegyverekre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós standard politikai záradékokat, továbbá végrehajtja az adózással és a migrációval kapcsolatos uniós szakpolitikákat - ismertette.

A megállapodás olyan területeket ölel fel, mint az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az oktatás és a kultúra, a munkaügy, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány és technológia, valamint a közlekedésügy.

Takács Szabolcs azt mondta, az EU-mongol kapcsolatok fejlesztése összhangban áll a magyar kormány keleti nyitást szorgalmazó szándékaival.

Balla Mihály (Fidesz) a Kína és Oroszország közé ékelődött Mongólia eurázsiai közvetítő szerepét hangsúlyozta.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) üdvözölte az előterjesztést és elmondta, az ilyen megállapodások erősítik a belső ázsiai országok és a nyugati államok kapcsolatát.

Gurmai Zita (MSZP) szerint a megállapodás alapot jelent az EU és Mongólia hatékonyabb együttműködéséhez.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

 

Kibővül az Európai Közösség és Chilei közötti társulási megállapodás

Az Európai Közösség, valamint a Chilei Köztársaság közötti társulási megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a parlament. Az indítványt ismertető Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, a megállapodás célja egy, a viszonosságon és a kölcsönös érdeken alapuló politikai és gazdasági társulás létrehozása. A megegyezés hozzájárul az áruk, a szolgáltatások és tőke kereskedelmének könnyítéséhez, valamint a társadalmi, gazdasági, kulturális, pénzügyi kapcsolatok fejlesztéséhez - közölte.

Kiemelte, hogy Chile volt az első latin-amerikai ország, amellyel az EU társulási megállapodást kötött. Az ezt követően csatlakozó uniós tagállamok egyetértettek a megállapodással és lehetőséget kaptak annak kiszélesítésére - emlékeztetett az államtitkár.

Balla Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy 2013-ban magyar származású üzletemberek újjáalakították a Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamarát, 2014-ben pedig újra megnyitott a chilei magyar nagykövetség. A társulási megállapodás a latin-amerikai ország számára is kiemelten fontos - tette hozzá a vezérszónok, aki az indítvány támogatására kérte a parlamentet.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt mondta, hogy a társulási megállapodás a gazdasági együttműködés mellett a versenyképesség és az innováció fontosságára is felhívja a figyelmet. A képviselő, aki frakciója nevében üdvözölte a törvényjavaslatot, különösen fontosnak nevezte a két ország agrárpolitikai intézkedési terveit.

Gurmai Zita (MSZP) felhívta a figyelmet, hogy a latin-amerikai térségben Mexikó és Brazília után Chile Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. Az MSZP támogatja a megállapodást - közölte.

Ezt követően Hiller István levezető elnök a vitát lezárta.

Takács Szabolcs Ferenc viszontválaszában hangsúlyozta, hogy a déli kapcsolatok fejlesztése kiemelt szerepet kap a kormány politikájában.

 

Napirend után

Az egyetlen napirend utáni felszólaló, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a lakhatási problémákra hívta fel a figyelmet.

Ezt követően Hiller István az ülést bezárta, a következőt pedig jövő hét hétfőre hívta össze.