MSZP-P: jövőellenes a 2019-re javasolt költségvetés

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség "jövőellenesnek" tartja a szerdán benyújtott költségvetési javaslatot, ezért ahhoz három módosító csomagot nyújtanak be, amelyekkel több száz milliárd forintot csoportosítanának át.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Tóth Bertalan, a frakciószövetség vezetője egy csütörtöki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy jövőre az ország "arányaiban kevesebbet fog költeni oktatásra és szakképzésre, (...) kevesebbet fog költeni egészségügyre" és jóléti kiadásokra. Ha egy kormány nem fektet elég pénzt az oktatásba és az egészségügybe, akkor az a kormány a jövő generációja ellen dolgozik - jelentette ki.

Közben viszont a kabinet nem sajnálja a pénzt Paks 2-re, a Puskás Ferenc Stadionra, a Pénzügyminisztérium Várba költözésére és a kormánypropagandára - bírált a politikus.

Az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség ezért három módosító csomagot nyújt majd be, amelyek az oktatási, az egészségügyi és a szociális területekre csoportosítanának át pénzeket - jelentette be. A módosítócsomagok a közmédiától, a stadionépítésektől, a paksi beruházástól és a kormányzati kommunikációs kiadásoktól vonnának el pénzeket - közölte a politikus. Tóth Bertalan annyit elárult, hogy több száz milliárd forintos átcsoportosításról lenne szó, de részleteket nem közölt.

A sajtótájékoztatón részt vett Mellár Tamás, a frakciószövetség képviselője is, aki először pozitívumokat emelt ki a jövő évre javasolt büdzséből. A közgazdász azt mondta, hogy az 1,8 százalékos hiánycél biztosítható, ahogy a 2,7 százalékosra tervezett pénzforgalmi hiány is elégségesnek tűnik. A jövedelemkoncentráció is csökken, a kormány pedig felismerte, hogy bizonytalanná vált a külső gazdasági környezet, ezért 50 százalékkal emelte a tartalékot - hívta fel a figyelmet.

A Párbeszéd képviselője a 4,1 százalékosra tervezett gazdasági növekedést viszont túlzottan ambíciózusnak tartotta. Az sem látszik, hogy miből fog másfél százalékkal nőni a foglalkoztatottság, ahogy a 2,6 százalékos termelékenységnövekedés terve is túl optimista - tette hozzá.

A magyar gazdaság potenciális növekedési üteme körülbelül két százalék, amit csak úgy lehet négy százalékra emelni, ha jelentős keresletnövekedés indul meg a gazdaságban - folytatta gondolatmenetét. Arra is kitért, hogy az összeberuházásoknak várhatóan több mint a felét az állam fogja adni, ami azt vetíti előre, hogy a termelőtőke nem lesz képes kellő ütemben bővülni.

Külön kitért arra, hogy a büdzsében a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek bevételei az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál jelennek meg. Mellár Tamás úgy vélte, hogy ezzel valószínűleg elindult az akadémiai kutatóintézetek államosítása.

Egy másik témában feltett kérdésre Tóth Bertalan azt felelte, tiszteletben tartja Kunhalmi Ágnes azon döntését, hogy mégsem indul el az MSZP elnöki székéért. Hozzátette, továbbra is számít a politikus munkájára és tökéletesen alkalmasnak tartja a szocialisták választmányának vezetésére.