A múlt értékeire épít a Magyar Honvédség

Fotó: MTI, archív, illusztráció

A Magyar Honvédség a múlt értékeiből, a hagyományokra építve biztosítja közös biztonságunkat - hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, A Magyar Haditengerészek az I. világháborúban című konferenciát megnyitó beszédében.


Fotó: MTI, archív, illusztráció

Németh Szilárd közölte: egy ország önképe, egy nemzet önazonossága nagyban befolyásolja annak jövőjét, a kultúra, az értékek megtartásának képességét. 
    
Márpedig a haditengerészet hagyományai beépültek nemzeti öntudatunkba, és "gazdagították azt az örökséget, amelyre a 21. században is szükségünk lesz" - fogalmazott az államtitkár.
    
Németh Szilárd kiemelte, hogy a tanácskozással a Magyar Honvédség - és egyben Európa - első gőzhajtású hadihajója vízre bocsátásának 170., valamint a Szent István csatahajó elsüllyesztésének 100. évfordulójára is emlékeznek, tisztelegve ezzel a magyar haditengerészek, különösen pedig azok előtt, akik hősi halált haltak.
    
A haditengerészetet a magyarság múltjának büszkeségeként említve az államtitkár megjegyezte: a fegyvernem dicsőségét a kommunisták azért hallgatták el, mert azt Horthy Miklós későbbi kormányzó vezette.
    
A Magyar Honvédség számára 170 éves története során az ország függetlensége, szuverenitása és biztonsága jelentett vezérlő elvet. A Magyar Honvédség ma is minden magyar ember szabadságának és biztonságának garanciája - hangsúlyozta az államtitkár.
    
A Szent István csatahajó csúcsteljesítményeit megemlítve Németh Szilárd kijelentette, "bizakodással tölt el bennünket, hogy ezt a hadiipart újjá fogjuk tudni éleszteni".
    
A konferencián Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta: a haditengerészet sokkal egységesebb állománnyal érte meg az első világháború végét, mind az osztrák-magyar hadsereg többi egysége, de hajók alig maradtak.
    
Mint mondta, a kisantant-államokhoz került hajókat vagy nem adták vissza, vagy olyan állapotban szolgáltatták vissza, hogy a pénzhiány miatt csak lassan lehetett azokat felújítani, amikor pedig talpra állt a magyar gazdaság, a világgazdasági válság akadályozta a fejlesztéseket.
    
Mindennek dacára a fegyvernem a második világháborúban is becsülettel helytállt, még akkor is, ha a haditechnika fejlődése miatt jelentősége csökkent - mutatott rá Kaiser Ferenc.
    
Daruka Norbert hadtörténész a fegyvernem második világháború utáni történetét felidézve kiemelte: 1945-ben szinte eszközök nélkül indult újra az élet.
    
Megjegyezte: épp a Jugoszláviával fennálló konfliktus volt az oka annak, hogy a negyvenes évek végétől ismét fejleszteni kezdték ezt a haderőnemet Magyarországon.