Tavaly augusztus óta jelentősen nőtt a Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások száma. Az ok prózai: az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek leginkább Ukrajnából toborozni embereket. Jászfényszarun a keletről érkezők a helyi Samsung-gyár munkaerőgondjainak enyhítésén túl az ingatlanbizniszt is beindították.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Jászfényszarun szorgalmas emberek élnek, állapítjuk meg rögtön, ahogy a városba érkezünk. A több mint 6 ezer fős jászsági település bevezető útjai tiszták, mint a patyolat, a járdákon mini hókotró töri a jeget, az átlagpolgár pedig seprűvel, lapáttal, útsószóróval néz szembe a fagyos téllel. A Szabadság úton cirokseprűvel dolgozó középkorú asszonyt szólítunk meg. Vastag kabátja alól kilátszik ódivatú sálja.

– Merre találjuk az ukrán vendégmunkásokat?

– Azt nem tudom, de amióta itt vannak, rengeteg ház kiadó.

– Hogyhogy?

– Itt néhányan inkább elmennek lakni a rokonaikhoz, hogy a házukat jó pénzért kiadhassák az ukránoknak – mondja a nő, aki mintha csak nyomatékot akarna adni szavainak, egy pillanatra sem áll le a sepréssel. Rezzenéstelen arccal árulja el, mint aki bizalmas titkát fedi fel, hogy bizony egyre több az ukrán vendégmunkás a településen.

De nézzük, miről is van szó pontosan! Jászfényszarun a munkanélküliség mértéke alig több mint három százalék, ami szakemberek szerint is megfelel a teljes foglalkoztatottságnak. Mindez elsősorban a város ipari parkjának köszönhető, ahol az egyik legnagyobb munkáltató a dél-koreai Samsung, a gyár több száz embernek ad megélhetést szinte a rendszerváltozás óta. A cég most kizárólag televíziókat gyárt, többnyire betanított munkával – már ha talál a pozícióra megfelelő embert. Az elmúlt hónapokban ugyanis a dél-koreai óriást is utolérték a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, ezért a cég munkaerő híján hónapok óta külföldről, leginkább Ukrajnából toboroz munkavállalókat.

És hogy miért onnan? A képlet egyszerű: a környező országokból nem éri meg az embereket idecsábítani, Ukrajnából viszont a háború és az alacsony életszínvonal miatt sokkal vonzóbb az itteni munkalehetőség. Ott 50 000 forint körül keres egy szakmunkás; számukra a magyarországi fizetések kifejezetten csábítóak.

A külföldi vendégmunkásokra áhítozó cégeknek a magyar kormány is segítségére sietett. A kabinet – hallgatván a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatára, miszerint vendégmunkásokkal töltsék be azokat az állásokat, amelyekre nincs hazai munkaerő – tavaly jogszabályokkal könnyítette az ukrán munkavállalók itthoni elhelyezkedését. 2016 februárjától tartós munkavégzés esetén a vendégmunkások például igényelhetnek csokot, tavaly augusztus óta pedig az ukrán állampolgárok már közmunkásként is dolgozhatnak. Nagy segítség az is, hogy harmincról 10-15 napra rövidítették az ügyintézési időt a munkavállalási engedély esetén, 2016 nyarától pedig a hiányszakmákban már nincs is szükség munkavállalási engedélyre. A tavalyi évtől ugyanakkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap támogatásával mintegy 82 millió forintból jelennek meg hirdetések Ukrajnában, amelyek a magyarországi munkavállalást népszerűsítik. A pénz odaítéléséről személyesen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter döntött, így az ukrajnai nagyvárosokban tévé- és rádióreklámokban, illetve online hirdetésekben hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon számos szakmában várják őket. Az ukrán munkaerő-vándorlás leginkább a fejlettebb magyarországi régiók felé indult el, így kerültek közülük sokan a jászfényszarui Samsung-gyárba.

– Tavaly ősszel kezdtek el jönni a külföldiek. Tudják, decemberben indul a szezon a Samsungban, a karácsony miatt ilyenkor gyártják a legtöbb tévét – avat be minket a helyi viszonyokba a huszonéves pizzafutár, akit a polgármesteri hivatal előtt szólítunk le. Tóth Imre jól ismeri a környéket, bár a közeli Hatvanon lakik édesanyjával, munkája viszont Jászfényszaruhoz köti. Szerinte a vendégmunkások között nemcsak ukránok, hanem románok is nagy számban vannak. Azt viszont egy kezén meg tudná számolni, hányszor találkozott velük a településen. Szerinte vagy 150-en lehetnek, sokan közülük magyarul sem beszélnek. A fiatalember úgy tudja, a külföldiek albérletekben élnek, amit a dél-koreai cég fizet az ingatlanok tulajdonosának. Probléma nincs velük, mondja búcsúzóul, csak egy bánata van – alig rendelnek tőle pizzát.

Továbbmegyünk mi is. Kamionok tucat­jai haladnak a városszéli Samsung-gyár felé. Egy kisbolt előtt idős asszonyok szidnak mindenkit polgármestertől felfelé. Meglepődünk, amikor az ukrán vendégmunkásokat kihagyják a sorból. Nem balhéznak, dolgoznak ők becsületesen, az ittlétükben sincs semmi különös, jelenti ki az egyikük, és mintha csak igazolni akarná, amit mond, a nyolcvanas éveket hozza fel, amikor helybéliek tucatjai dolgoztak jó pénzért Ukrajna állami építkezésein.

Jászfényszarun szinte alig találunk olyan közismert épületet, aminek ne lenne köze a dél-koreai gyárhoz. A település egyik fő nevezetessége a huszadik század elején épített Pap-kastély. A 2002-ben megújult kúria kiváló helyszíne üzleti tárgyalásoknak, képzéseknek, kisebb magánjellegű rendezvényeknek, áll a kas­tély történetét bemutató weboldalon – a helyi­ek szerint viszont a gyár vezetése lakik benne. A felújított Rimóczi-kastélyban pedig Samsung-iskola működik. Az épület 2013 óta a dél-koreaiak és a helyi önkormányzat közötti együttműködésnek köszönhetően létrejött Samsung SMART School nevű intézménynek ad otthont. Itt egyrészt 8-13 éves korú általános iskolás gyermekeket, másrészt munka nélküli fiatalokat oktatnak, a digitális technológiára épülő tanulási módszereket alkalmazva.

Néhányan a vendégmunkások elszállásolásában látnak óriási lehetőséget. Az üzleti modell a következő: az egyre nagyobb számban érkező külföldiek felverték az ingatlanárakat a környéken. A munkásoknak valahol lakni kell, ezért a leleményesebbek elkezdték felvásárolni a helyi ingatlanokat, amelyeket aztán némi felújítás után idővel munkásszállóvá alakítanak. Többen beszélik a városban, hogy a Samsung állítólag munkásonként naponta háromezer forintot fizet egy ilyen helyért a tulajdonosnak. Vagyis egy tízfős munkásszálló nagyjából 900 ezer forintos bevételt jelenthet havonta a munkásszállást építő vállalkozásnak. A sok pénzzel kecsegtető üzlet sikerében bízik Farkas Tibor, a helyi vendéglátós is. Farkas úr magas, jóravaló ember, húsz éve van a szakmában. Kifőzdéje bármelyik hasonló jellegű fővárosi falatozóval felvehetné a versenyt. A vendéglátás nála családi tradíció: édesapja harminc évet húzott le Németországban vendéglátósként.

– Apámnak saját üzlete volt a nyolcvanas években, mindegyik gyerekének lakást vett, kormányváltós Mercédeszt hajtott – mutatja a kezével a férfi, mintha csak újra az autóban ülne. Az ételek most is jól fogynak, mondja, de a haszon épp csak arra elég, hogy megéljenek valahogy a családdal. Pár barátjával decemberben készülnek beindítani az ingatlanüzletet, a sikerre pedig garancia lehet az a több száz ukrajnai vendégmunkás, akik itt találnak maguknak új munkahelyet.

De nemcsak Jászfényszaru, hanem szinte az egész Jászság célpontja az ukrajnai munkaerő-vándorlásnak. Állítólag 200 külföldi munkavállalót alkalmaz akkumulátorgyárában és fröccsöntő üzemében a Jász-Plasztik Kft. Jászberényben. A cég korábban megvásárolta a volt huszárlaktanyát a településen, ahol 84 lakást épített határon túli dolgozói számára. Emellett sokan laknak – főleg románok – a városi tanítóképző kollégiumában is. A Samsung vendégmunkásai inkább társasházakban élnek Jászberényben, amelyet egy vállalkozó közreműködésével szinte rohamléptékkel húztak fel néhány hónap alatt. Az ukránok döntően kárpátaljaiak, noha nagyon kis részük beszél pár szónál többet magyarul. Kárpátalján falragaszokkal, plakátokkal hirdetett nekik magyarországi munkalehetőséget egy munkaerő-kölcsönző cég, a HD Jobs Kft.

Örülnek az itteni munkának, bár egyikőjük már Csehországba menne azon két fiatal kárpátaljai lány közül, akiket a Samsung jászberényi munkásszállója előtt szólítunk meg. A dél-koreai cégnél dolgozó fiatalok nevüket nem árulták el, annyit azonban elmondtak, hogy bruttó 120-130 ezer forintos fizetést kapnak havonta. A Samsung háromhavi próbaidőt köt ki, utána havonta hosszabbítják a szerződéseket. A magyarokra is ez vonatkozik, az egyéves szerződés ritka a cégnél. A hölgyek kemény munkát vállalnak: napi nyolcórás műszakokban állnak a szalag mellett, hetente kétszer 12 órában is, hétvégén is, éjjel is. Főleg kijelzőket szerelnek össze a helyiekkel közösen. Cserébe biztos munkahelyet ígértek nekik, egyikőjük pedig bízik abban, hogy megkapja az egyéves munka után bónuszként felajánlott nagy képernyős tévét. Szerintük nagy a fluktuáció a Samsungnál. A koreaiakkal nincs gond, állítják, a magyarokkal annál inkább. Hogy konkrétan mire gondolnak, nem derül ki: biztonsági őrök zavarnak el minket az épület elől, mondván, magánterületen tartózkodunk.

Ivan Schuster az útlevelét és a tartózkodási engedélyét szorongatja. A magyarul nem tudó 43 éves kárpátaljai férfi a közeli tóalmási kempingben hetedmagával lakik felújított egyszintes panelépületben. Azért itt, meséli, mert a vendégmunkások száma miatt máshol már nem tudják elszállásolni. A hazájában műszaki szakközépiskolát végzett munkás tavaly szeptember óta munkavállalója a jászfényszarui Samsung-gyárnak. Munkaideje változatos: egy 12 órás műszak esetén három napot dolgozik, utána két napja szabad, de van olyan, hogy „csak” 8 órát áll a szalag mellett. A fizetésről nem mond semmit, annyit azonban elárul, hogy a gyár busza havonta kétszer hossza-viszi őket haza Kárpátaljára. Búcsúzóul annyit azért még hozzátesz, hogy tudomása szerint hamarosan elkészül a Samsung újabb munkásszállója Jászberényben, és ezzel reméli, hogy végre egy külön fürdőszobával, konyhával felszerelt lakásba kerülhet.

Hazafelé utunk elvezet a jászfényszarui ipari park, benne a Samsung-gyár jellegtelen épületei előtt. A településen annak idején működött Orion Rádió- és Televíziógyárnak állítottak emléket az olyan utcanevekkel, mint Televízió, Hangsugárzó, és Orion utca. A történelmi hangulatú nevek mellett ma már a jászfényszarui Samsung tér hirdeti a magyar–dél-koreai barátság örök emlékét. Az ukránnal egyelőre várni kell, ám a hivatal lassan elgondolkodhat a cirill betűs elnevezésen.

Takó Szabolcs