Szakadó esőben kezdtek gyülekezni az érdeklődők a budapesti Terror Háza Múzeumnál hétfő délután, ám az ítéletidő dacára a kezdés előtt fél órával már mozdulni sem lehetett a rögtönzött színpad közelében.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A rendezvény kezdetekor már Oktogontól a Vörösmarty utcáig megtöltötte a tömeg az Andrássy utat, mintegy tízezren voltak kíváncsiak az állami megemlékezésre, illetve a miniszterelnöki beszédre. A program egy kosztümös színpadi műsorral indult, amely Gérecz Attila költő-forradalmárnak állított emléket. Ezután Nagy Ferót láthatta a közönség a színpadon, aki Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét énekelte, majd Schmidt Mária mondott rövid beszédet, amelyben kitért az általa vezetett Terror Háza Múzeum létrehozására. Mint mondta, „a náci, kommunista gonoszság székhelyén 2002-ben közösen tettünk hitet amellett, hogy a gonosz sosem győzhet”. A főigazgató beszéde után Keresztes Ildikó énekelt, majd a közönség hangos ovációja mellett Orbán Viktor miniszterelnök lépett a pódiumra, hogy elmondja ünnepi beszédét.

Eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovas roham, „összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk” – utalt a valóban mostoha időjárásra, majd arról beszélt, hogy a haza természeti és szellemi valóság, míg a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, „meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is”. Hozzátette, a magyarokat nem lehet megfosztani a szabadságvágyuktól, mert ha elvész a szabadság és a függetlenség, akkor „mi magunk is elveszünk”, viszont „a szabadságunkat magunknak kell megvédenünk”. A kormányfő hamar talált párhuzamot a jelen problémáival, mint mondta, az emlékezés segít farkasszemet nézni mai életünk igazságával is, hogy a kommunizmus után harminc évvel ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé és egyenállagúvá akarja gyúrni. Mint minden kultúrnemzetnek, a magyaroknak is mindig volt saját elképzelésük Magyarországról, de „az igazság az, hogy most, három évtized után újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk” – mutatott rá. „Hinni akartuk, hogy a régi bajok már nem térhetnek vissza”, a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett „homo szovjeticust” faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő, ám most „a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicusokká gyúrjanak bennünket” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor beszélt a migránsválságról, Brüsszel bosszúhadjáratáról, és a nihilizmus elleni szellemi háborúról is, szerinte a pénzügyi spekuláns birodalom foglyul ejtette Brüsszelt, és néhány tagállamot. „Ha ez alól nem szabadul föl Brüsszel, akkor nem történik jelentős változás. Mi magyarok voltunk azok, akik kitörtek a félhomályból, a rejtett háború nem a mi világunk, csak nyílt sisakos küzdelemmel lehet megvédeni a határokat, és megőrizni a nemzeti identitásunkat – tette hozzá. Nem elég beszélni, hanem harcolnunk is kell” – hangsúlyozta.

A tavaszi választásokról annyit mondott, hogy esélyese a Fidesz, de még nem érdemelték ki, nem harcolták ki a győzelmet. Ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: „márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk” – tette hozzá, amit hatalmas tapssal üdvözölt a közönség.

demokrata.hu