Nem mentek el a meghívottak a gazdasági bizottsági ülésére

Nem jelentek meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésén Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök, valamint Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere, akiket a testület az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről hallgatott volna meg.

Bánki Erik fideszes képviselő, a bizottság elnöke elmondta, Medgyessy Péter jelezte, hogy külföldön tartózkodik, de egy márciusi időpontban a bizottság rendelkezésére áll, Gyurcsány Ferenc és Demszky Gábor a sajtóban közölte, hogy nem mennek el a gazdasági bizottság ülésére, Bajnai Gordontól nem kaptak választ.

A bizottság elnöke közölte, hogy következő ülésükön folytatják a témát, a főváros irányításában akkor részt vevőket hallgatnák meg, köztük Horváth Csaba korábbi főpolgármester-helyettest és Gy.Németh Erzsébetet, a fővárosi közgyűlés volt szocialista frakcióvezetőjét.

Bánki Erik sajnálatát fejezte ki, hogy Demszky Gábor nem ment el a meghallgatásra, hiszen főpolgármestersége idején történtek azok a szabálytalanságok, anomáliák, amelyek miatt mintegy 60 milliárd forint visszafizetési kötelezettséggel „fenyegetik” Magyarországot, a magyar költségvetést.

A gazdasági bizottság elnöke elmondta, szeretett volna minél több információt megkapni azoktól, akik abban az időben az országot és a fővárost irányították.

Demszky Gábortól szerette volna megtudni, hogy a kezdetben 200 milliárd forintra tervezett beruházást miért vonta ki a fővárosi közgyűlés hatásköréből, és irányította a 4-es metróval kapcsolatos valamennyi döntést a BKV-hoz – mondta Bánki Erik, és utalt arra, hogy a fővárosi közgyűlés akkor leszavazta Tarlós István metró-szerződés nyilvánosságra hozatalára tett indítványát.

Bánki Erik kiemelte, szeretettek volna információt kapni a 4-es metró beruházás előkészítéséről, arról, hogyan lett a 195 milliárd forintra tervezett metróépítés végül 450 milliárd forint, miért indították el fővállalkozó nélkül az ilyen nagyságrendű beruházást, miért bíztak meg olyan külső tanácsadó céget, az Eurometro Kft.-t, amely a közbeszerzési eljárás előkészítését, lebonyolítását végezte, miközben tanácsadóként dolgozott, műszaki ellenőrzést végzett több kivitelezőnél is. Az összeférhetetlenséget több szervezet is – köztük az Állami Számvevőszék, a Kehi is – jelezte.

A bizottság elnöke elmondta, tudni szeretné, hogy a főpolgármester az Európai Bizottságnak miért nem nyújtotta be a teljes beruházási programot, miért maradt ki a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér, illetve az Etele tér és a budaörsi virágpiac közötti II. szakasz. Szerinte az utasforgalomra vonatkozó vállalás csak a II. szakasz megléte esetén teljesíthető.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára kérdésre válaszolva elmondta: a kormány az OLAF-jelentést angol nyelven nyilvánosságra hozta, a munkapéldány elérhető magyarul is, a jelentés hiteles magyar fordítása várhatóan március közepére készül el.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a jelentést a kormány megküldte a fővárosi önkormányzatnak a szükséges lépések megtétele érdekében.

Rámutatott arra, hogy az ügyben az elsődleges szereplő a főváros, a kormánynak helytállási kötelezettsége van, és felelős az adófizetők pénzéért, amit érintene a visszafizetési kötelezettség.

Fónagy János jelezte: a 4-es metró ügynek ügyészségi része is van.

Az államtitkár szerint tisztázni kell a „metródossziéban” lévő szereplőket, illetve azt, hogy a fővárost, és háttérfelelősként a kormányt az Európai Unió mekkora összeg visszatérítésére kötelezheti.

A bizottsági ülés elején Szakács László szocialista képviselő elmondta, a Magyarországot érintő összes OLAF-jelentés nyilvánosságra hozására irányuló javaslatukat Kövér László házelnök az Európai Ügyek Bizottságához utalta.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentését vizsgáló munkacsoport létrehozásáról is dönthet jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

A Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok, józsefvárosi polgármester által jegyzett előterjesztésben, amelyet szerdán tettek közzé a budapest.hu oldalon, az áll: „a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség javaslatára OLAF-jelentést vizsgáló munkacsoport felállítását kezdeményezzük”.

Emlékeztettek, a kormány nyilvánosságra hozta és a fővárosi önkormányzat magyar nyelven is közzétette az OLAF-jelentést.

Az öttagú testület tagjainak javasolják: Borbély Lénárdot (Fidesz-KDNP), Orbán Gyöngyit (Fidesz-KDNP) Geiger Ferencet (civil szervezetek), Karsay Ferencet (Fidesz-KDNP) és Tokody Marcellt (Jobbik). Az első három képviselő tagja volt az Alstom metrókocsik beszerzését vizsgáló ideiglenes bizottságnak, amelyben, a most szintén vezetőnek javasolt Borbély Lénárd csepeli polgármester elnökölt.

A jelentést – a javaslat szerint – május 31-ig kell elkészíteni majd a testületnek.

A legfőbb ügyészhez fordult szerdán Kucsák László, a Fidesz országgyűlési képviselője, hogy tájékoztatást kérjen a 4-es metró beruházásával kapcsolatos eljárásról.

A képviselő az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülése után az MTI-nek azt mondta: rendkívül sajnálatos, hogy a bizottság ülésén azok, akiket a testület elnöke meghívott – Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök, valamint Demszky Gábor korábbi főpolgármester -, nem jelentek meg, pedig nagyban segíthették volna a tisztánlátást.

Közölte: a Polt Péter legfőbb ügyésznek címzett, szerdán beadott írásbeli kérdést azért nyújtotta be, hogy kézzelfoghatóbb információi legyenek arról, miről is szól a metróügy, hiszen a magyar lakosságnak is jogos igénye, hogy tájékoztatást kapjon az ezzel összefüggő kérdésekről.

A politikus kifejtette: azt firtatja, hogy kik ellen folyik eljárás vagy nyomozati cselekmény csalás, hűtlen kezelés és „szerződéses összejátszás” miatt. Az is fontos kérdés, hogy miként játszhatott össze a megrendelő, a tervező, a kivitelező, a műszaki ellenőr és az akkori városvezetés – magyarázta.

Kucsák László kitért rá: arra is választ szeretne kapni, hogy milyen nyomozati cselekményeket végeztek már el eddig és kikkel szemben, és a nyomozás milyen bűncselekményekben folyik. Hozzáfűzte: lényeges kérdés az is, hogy a nyomozás kiterjed-e a bűnszervezetben elkövetés lehetőségére, és tettek-e lépéseket a nemzetközi szálak felgöngyölítésére.

MTI