Budapest kiemelt figyelmet kap, folyamatosan épül a város, és úgy gondolom, ez a következő években még nagyobb lendületet kaphat – mondta a Demokratának Fürjes Balázs budapesti városfejlesztésekért felelős kormánybiztos. Aki úgy értékel: a főváros valaha volt legsikeresebb korszakának elején áll.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Bő hét éve, hogy a rossz emlékű Demszky-korszak után elkezdődhetett a főváros építése. Hogyan értékeli ezt az időszakot?

– Valóban, 2010-ben Orbán Viktor tavaszi, illetve Tarlós István őszi győzelme után láthattunk hozzá a város építéséhez, és már a gyümölcsei is látszanak annak, hogy a főváros kiemelt figyelmet, jelentőséget kap a kormányzati munkában, egy tudatos Budapest-stratégia jegyében. Ennek az az alappillére, hogy „Budapest nélkül nem megy”, nincs sikeres Magyarország sikeres Budapest nélkül. Ezért fordítottunk és fordítunk a jövőben is jelentős kormányzati figyelmet, pénzt, energiát a főváros építésére. Az is nagyon fontos volt, hogy lássuk, Budapestnek két minősége van, és egyikről sem feledkezhetünk meg, hiszen ez a budapestiek otthona és a nemzet fővárosa is egyben. Lényeges tehát, hogy otthonos, élhető, komfortos városa legyen az itt élőknek, hiszen csak akkor tud méltó, büszke fővárosa lenni a nemzetnek. Ez a két minőség rögtön egy munkamegosztást is kijelölt, amit érvényesítünk is immár több mint hét éve a kormány és a főpolgármester között.

– Vagyis?

– Tarlós István elsősorban a „budapestiek otthona” minőségben építi és fejleszti a várost, ahol rendet tett. Véget vetett a korrupciónak, szó szerint és képletesen is sínre tette a dolgokat. Míg az elődje húsz évig csak beszélt a négyes metróról, Tarlós István befejezte, az előnytelen szerződéseket a budapestiek érdekében módosította. A hármas metró óriási kihívást jelentő felújítása is megkezdődött, és rácáfolva minden vészmadárra, eddig szinte zavartalanul megoldotta ezt a feladatot. De elkészült a fonódóvillamos-hálózat is, új villamospályák, utak épültek, új szerelvények, buszok közlekednek. Ő tehát a városi közszolgáltatások minőségének javításával, a város működtetésével tudott hozzájárulni Budapest sikeréhez, míg a kormány feladata az, hogy mint a nemzet fővárosát fejlessze, és a szimbolikus, Budapest határain túlnyúló jelentőséggel bíró nagyobb beruházásokat végrehajtsa. A kabinet ki tudta szabadítani a várost az adósságcsapdából, egy teljes négyesmetró-beruházással egyenértékű, több százmilliárdos adósságot vállalt át Budapesttől. Kormányzati beruházásban megvalósult egyebek mellett a nemzet főtere, a Kossuth tér újjáépítése, újra megnyílt az Erkel Színház, a Vigadó felújítása után most van folyamatban az Operaház felújításának előkészítése. De említhetném a Fradi-stadion megépítését, vagy a hetven év után újjávarázsolt Ludovika épületegyüttesét is. Budapest tehát, mint mondtam, kiemelt figyelmet kap, folyamatosan épül a város, és úgy gondolom, ez a következő években még nagyobb lendületet kaphat. Az az érzésem, hogy könnyen lehet, Budapest a valaha volt legsikeresebb korszakának küszöbén áll, óriási lehetőségek vannak a város előtt, amihez minden gazdasági-politikai feltétel adott. Egy új millennium következhet be, a XIX. század végénél is sikeresebb időszak, Budapest egy gyarapodó, erősödő, a világ nagyvárosai között egyre rangosabb és kulturális, gazdasági értelemben egyre vonzóbb város lehet. Ehhez persze sokat kell dolgozni.

– Budapest fejlesztése tekintetében lényeges az is, hogy turisztikai szempontból is egyre népszerűbb a főváros, amiben idén nagy szerepe volt a sporteseményeknek, így a vizes világbajnokságnak és a cselgáncsvébének. Sok nézőt vonzhatnak a 2020-as labdarúgó-Eb budapesti mérkőzései is, amelyeknek az új Puskás adhat otthont. Hogy áll a beruházás?

– Szerencsére nem áll, hanem gőzerővel halad, az ütemtervnek megfelelően zajlik az építkezés. Persze, mindig azt mondom, hogy nyugtával dicsérjük a napot, még a felénél sem járunk az építkezésnek, majd ha egy év múlva is ilyen jól állunk, akkor már kezdhetünk bizakodni. Nap mint nap több mint félezer ember dolgozik a helyszínen, a jövő év végéig be kell fejezni a szerkezetet, helyére kell kerülnie a soha nem látott méretű, több mint tízezer tonna súlyú acél tetőszerkezetnek. Tehát nagy feladatok állnak még előttünk, ám ha továbbra is tudjuk tartani ezt az ütemet, akkor az építők részéről nem lesz akadálya, hogy a magyar válogatott ebben a stadionban játszhasson az Eb-n. A stadion elnevezés ugyanakkor félrevezető, hiszen valójában egy XXI. századi, modern rendezvényközpont lesz. Ma a világ számos nagy együttese megáll Prágánál és Bécsnél, és nem jön tovább Budapestre, mert nincs olyan helyszín, ahol ötven-hetven-százezres koncerteket lehet szervezni. Az új Puskás-stadion ezt a problémát megoldja majd, de lesz benne egy összesen nagyjából kétezer fő befogadására alkalmas konferencia-központ is, tehát nagy koncertektől a konferenciákon, üzleti rendezvényeken át a bankettekig sokféle eseményt lehet majd benne tartani. Évente sokkal több nem sportrendezvény lesz majd benne, mint focimeccs.

– Éppen a már említett Fradi-stadion, a Groupama Aréna példája mutatta meg, hogy egy ilyen többfunkciós rendezvényközpont nyereségesen is működtethető.

– Ez így van. A Fradi-stadion is a tervezett határidőre és költségkereten belül elkészült, és az átadást követően rögtön a Stadium Business Awards szavazásán a 2014-es év legjobb új építésű stadionja lett a világon, tehát egy globális sportszervezet elismerését kapta meg. A sikeréhez két tényező biztosan hozzájárul: egyrészt a mérete, egy Puskás-stadionnál kisebb, 23 ezres létesítményről van szó, illetve hogy van hazai csapat, ráadásul elfogult, született fradistaként hadd mondjam azt, hogy a nemzeti klubcsapat, a Ferencváros, amely a világszerte is a legjobban ismert és Magyarországon is a legnépszerűbb és legsikeresebb egyesület. Valójában ez is egy többfunkciós, XXI. századi rendezvényközpont, ahol évi százötven-százhetven eseményt tartanak, aminek körülbelül a húsz százaléka a labdarúgó-mérkőzés, az összes többi komoly bevételt hozó konferencia, bankett, esküvő, más üzleti rendezvény. Ráadásul Budapesten belül is elképesztően jó helyen van, a reptér és a belváros között, személyautóval és közösségi közlekedéssel is jól megközelíthető. Ma már egyébként lassan azt is elmondhatjuk, hogy a világ legolcsóbb stadionja is volt.

– Mi kellett ehhez?

– Mint ismert, a szocialisták elkótyavetyélték a labdarúgócsapatot működtető céget és a területet, amikor Kubatov Gábor munkához látott, sem a futballcsapat, sem a stadion nem volt magyar kézben, egy külföldi ingatlanspekuláns volt a tulajdonos. A magyar állam ötmilliárd forintért visszavásárolta az ingatlant, az új stadiont a nemzetközi előírásoknak megfelelően elforgattuk és kicsit hátrébb toltuk a telken belül a Nagyvárad tér felé. Így felszabadult egy nagyon értékes terület az Üllői út–Könyves Kálmán körút sarkán, és miközben a teljes telket ötmilliárdért vásároltuk vissza, a terület valamivel több mint harmadát kitevő részt nagyjából hatmilliárdért adtuk el. Ekkora volt az állami bevétel az eladásból, a stadionépítés során szintén milliárdos nagyságrendű adó- és járulékbevétel keletkezett, s most a Telekom-székház építése is adó- és járulékbevételt jelent, hiszen a magyar építőipar egyik legnagyobb aktuális irodai-ingatlanberuházásáról van szó, ami több ezer embernek ad munkát. Tehát ha összeadjuk, az egyik oldalon 15 milliárdos stadionépítési költség és ötmilliárdos vételár van, másikon több milliárd adóból és járulékokból, továbbá hatmilliárdos bevétel az eladásból, vagyis az egész beruházás néhány milliárd forintba került. Az üzemeltetés ráadásul nemhogy nem visz el közpénzt, bevételt jelent a Ferencvárosnak. És lett egy modern, XXI. századi rendezvényhelyszínünk.

– Az olimpiai pályázat idején ön is számtalanszor elmondta, hogy egyetlen létesítmény sem épül csak az ötkarikás játékok miatt. Ezt alátámasztja az is, hogy azóta is folyamatban van a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program végrehajtása. Mik azok a legfontosabb beruházások, amelyek a következő időszakban megvalósulhatnak?

– Egyelőre a fejlesztések tervezését és előkészítését indítjuk el, az építésekről a kész tervek és költségbecslések alapján születik majd döntés. Az olimpiai pályázat egyik alaptétele valóban az volt, hogy többek között azért pályázunk, mert csak olyan sportlétesítmények, közlekedési beruházások kellenek a rendezéshez, amelyekre a városnak amúgy is szüksége van. Ezért a programot végigvisszük: orvosolni fogjuk például azt a hiányosságot, hogy ma Budapesten nincs egyetlenegy olyan szabadtéri létesítmény, ahol nemhogy egy nemzetközi, akár csak egy hazai atlétikai bajnokságot meg lehetne rendezni. Nagyon kevés atlétikai edzőpálya van, hiszen nincs olyan munkacsarnok, ahol ősztől tavaszig elférne a kétszáz méteres futópálya, amelyen Baji Balázs és társai készülhetnének a fővárosban. Megépül egy nyolcezer férőhelyes nyitott, szabadtéri atlétikai pálya, edzőpályákkal, fedett munkacsarnokkal, az új nemzeti atlétikai központ. A stadion mobil lelátókkal negyvenezresre bővíthető, és így otthona lehetne a 2023-as atlétikai világbajnokságnak is. A Magyar Atlétikai Szövetség pályázott a rendezésre, a kormány támogatásával. Az atlétikai vébé egyébként éppen a vizes világbajnoksággal versenyzik, az olimpia és a focivébé után, a világ harmadik legnagyobb sporteseménye „címért”. Döntés jövő év végén lesz, az esélyeink nem rosszak. Az is szégyen, hogy miközben Budapest a Duna fővárosa, ma nincs egy nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas és korszerű edzéslehetőséget kínáló evezőspálya. Kevesen tudják, hogy amikor a Lánchíd épült, Széchenyi létrehozta a csónakdát is a Duna-parton, ahol elindította a magyar evezősportot, ehhez képest most ilyen a helyzet… Evezősközpontot is tervezünk tehát Csepel és Dél-Pest között a Soroksári-Duna-ágon. Kajak-kenu nagyhatalom vagyunk, de az olimpia programjába már bekerült szlalomversenyekhez nincs Budapesten pálya. Ennek előkészítése is indul, azaz egy úgynevezett extrémparké, ahol egy BMX-versenypálya is helyet kaphat. A sportlétesítmény-fejlesztési programok ráadásul indikátorai az infrastrukturális beruházásoknak, ezeket a többfunkciósra tervezett épületeket kényelmesen meg kell tudni közelíteni, ehhez megfelelő tömegközlekedési hálózatra van szükség.

– S ha már az imént a kerékpárt említette: korszerű velodrom sincs…

– Valóban, de ez is megoldódik. Ahogy az atlétikai csarnoknál, úgy ennél is országos nyílt tervpályázaton választottuk ki a tervezőt. Már folyik a munka.

– Amikor 2014 tavaszán átadták a Ludovika felújított főépületét, elárulta, hogy a szívének ez is különösen kedves feladat volt, hiszen édesapja és nagyapja is ludovikás volt. De a fejlesztések akkor nem fejeződtek be: mikorra készülnek el?

– Természetesen a tervezett határidőre, 2018-ban befejeződik a teljes Ludovika Campus-beruházás, amely bár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusa, de sokkal több lesz, mint egyetem. Józsefváros fejlesztésének fontos része, kerületrekonstrukció, a teljes Orczy parkot is felújítjuk és a nagyközönség, a kerületiek, a fővárosiak birtokába adjuk. Egy olyan megújult közpark lesz, ahol sportpályák állnak a lakosság rendelkezésére, lesz játszótér, street workout, vagyis szabadtéri edzéslehetőség, streetball kosárpályák, illetve egy nagy, piknikezésre alkalmas zöldterület futókörrel, gyalogos sétányokkal. Felújítjuk a Csinibaba című filmből ismert csónakázótavat is, ami szintén remek kikapcsolódási lehetőséget ad majd az odalátogatók számára. A történeti kert rehabilitációjával egy XXI. századi, háromhektáros zöldterületet alakítunk ki Budapest szívében. Befejezzük az oktatási épületek, a kollégiumok, illetve a tornacsarnok és az uszoda építését is, tehát valóban egy komplett városrehabilitációs projektről van szó.

– Buda sem marad felsőoktatási fejlesztések nélkül. A MOME campusának építése mikor ér véget?

– Szintén az eredeti tervek szerint haladunk, ahogy Pesten, úgy Budán is 2018-ban fejezzük be a campust: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, az egykori Iparművészeti Egyetem régi épületei megújulnak, és újak is létesülnek a Zugligetben. Azt szoktam mondani, hogy gyönyörű az anyanyelvünk, de mégiscsak valamilyen értelemben bezár bennünket, mert a 15 millió magyaron kívül senki sem beszéli és érti. Ezért számunkra különösen fontos, amikor az egyetemes nyelveken fejezzük ki magunkat: a tudományos teljesítményekkel, a művészettel, a sporttal. A magyar dizájn- és kreatív ipar fellegvára a MOME, a jövő dizájnereinek, művészeinek, kreatív szakembereinek méltó bázisa lesz ez az egyetem, ez a campus. Budán ezenkívül még hamarosan befejeződhet egy fontos beruházás: a II. kerület egyik ékköve, kedvelt turisztikai célpontja a Gül Baba türbéje, ami már nagyon méltatlan állapotban volt, ezért a török állammal közösen felújítjuk és jövő év elején átadjuk. Itt is komplex beruházásról van szó, a türbén kívül felújítjuk a Wagner-villát, és megújulnak a környező utcák is.

– Ne menjünk el szó nélkül az év talán legnagyobb sikere, a vizes világbajnokság pozitív nemzetközi visszhangot kiváltó megrendezése mellett sem…

– A vébé valóban nagy siker volt, de hadd szögezzem le ismét: a vizes világbajnokságot nem a viadal két hete miatt rendeztük, hanem mert olyan előnyökkel járt Budapest számára, amelyeket kár lett volna kihagyni, és már rég szükséges városfejlesztő beruházásokat is sikerült elvégezni. Szégyen volt a Hajós Alfréd és a Komjádi uszoda állapota, ezeket felújítottuk, majdnem száz év után felépült egy új, korszerű versenyuszoda Budapesten, a Duna Aréna, a Kossuth tértől az Árpád hídig kerékpáros és gyalogossétány létesült a Duna-parton, Angyalföld zöldfelületekkel, sétálóutcákkal gyarapodott, és megépült végre az az egy kilométeres gát is, ami megvédi a Dagály környékét, a Népfürdő utcát.

– Ha már a Dagályt említette: mikorra készül el az átépített, megszépült strandfürdő?

– Májusra terveztük, meg is lesz addigra, ekkor nyílik meg a nagyközönség számára a Duna Aréna is, amelynek most az ideiglenes lelátószerkezeteit bontjuk és visszük újrafelhasználásra – ahogy ígértük. Nyáron már tehát együtt és külön-külön is látogathatóak lesznek.

– Ha visszatekint erre az évre, inkább pozitívnak látja, például a vizes világbajnokság sikere okán, vagy van azért önben keserűség, hogy idő előtt ki kellett szállnunk az olimpiai pályázatból?

– Egyértelmű, hogy a mérleg pozitív irányba billen, én persze amúgy is derűlátó ember vagyok. Hosszú Katinkával sokat dolgoztunk együtt az olimpiai pályázat és a vizes vébé kapcsán, és ő sokszor mondta azt nekem, hogy „figyelj, egy versenyen vagy győzöl, vagy tanulsz”. Fontos, hogy az ember a kudarcokhoz is úgy álljon hozzá: a krízis, a válság magában hordozza a gyarapodás lehetőségét is, és ha jól dolgozzuk fel, erősödhetünk. Kár, hogy Budapest elszalasztotta az olimpia esélyét, kifejezetten jól álltunk a versenyben, a vizes világbajnokság, a dzsúdó-világbajnokság és a finn dingi-vébé, pont a zárószakaszban még tovább erősíthetett volna bennünket. A budapesti olimpia egy százhúsz éves magyar álom. Az álomrombolók sikere egy fontos, de múló pillanat volt csupán. Túl vagyunk rajta. Minden momentumnak a mulandóság a legfőbb karaktere. Átmeneti – ma van, holnap nincs, holnapután már nem is emlékeznek rá. Tanulnunk kell ebből, levonni a következtetéseket, Budapest pedig a következő években még tovább fejlődik, még vonzóbb lesz, még alkalmasabb nagy nemzetközi események fogadására. Összességében, visszakanyarodva a kérdésre, én valóban azt gondolom, hogy ez pozitív év volt Budapest számára. Sokat dolgoztunk, megvolt a gyümölcse is, így jó lelkiismerettel mehetünk el karácsonykor egy kis pihenőre, hogy aztán januárban innen folytassuk a város építését.

Bándy Péter