Jelenlegi hely

Rálépünk az Új Selyemútra

Bármily fájdalmas és nemkívánatos, előbb-utóbb szakadás következik be az Európai Unióban. Ez rossz hír, de fel kell készülni rá. Közép-Európa a visegrádi országok vezetésével olyan együttműködést alakíthat ki Kínával, amellyel megnyerhetjük magunknak a XXI. századot – mondta a Demokratának Tóth Gábor, az Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke.



– Milyen ma Kína? Miként tekintenek ránk a távol-keleti országban?

– Tartományonként eltérő a gondolkodás, hasonlóan az Egyesült Államokhoz, ahol kelet és nyugat, észak és dél más-más kulturális hagyományokkal rendelkezik. Ugyanakkor Kína egységes arculatot mutat kifelé, a központi kormányzat hatékonyan fogja egybe ezt a hatalmas országot, amely így elképesztő teljesítményekre képes. Az évszázadokig bezárkózó ázsiai óriás ma már gazdasági expanziót hajt végre, keresi, hogy hová helyezheti ki felhalmozott tőkéjét. Ezt szolgálja a mintegy 500 milliárd dollár értékű, főleg infrastrukturális fejlesztést jelentő Új Selyemút koncepció, ami a mi térségünket is érinti, de ezen túlmenően is szédítő mennyiségű pénz áramlik keletről nyugat felé. Ezt a lehetőséget ki kell használnunk.

– Hogyan?

– Kínai kezdeményezésre jött létre a 16+1-es koncepciójú együttműködés, melyben Peking egységes egészként tekint a tágabban értett Közép- vagy inkább Köztes-Európára. Ennek országai (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) kínai léptékkel mérve kicsik ahhoz, hogy mindegyikkel külön kapcsolatot építsenek ki, együtt viszont már értelmezhető gazdasági, politikai, kulturális és népességi tényezőt jelentenek. Ezen belül pedig a 16 állam magjaként a négy visegrádi országnak kell a kapcsolatépítés élére állnia. Ezt nemcsak a V4-ek kipróbált és stabilnak bizonyult szövetsége indokolja, hanem az is, hogy a 16-ok és Kína közti kereskedelem 70 százalékát a visegrádiak adják. Ez már most is komoly erő, és ha mindez hivatalossá, intézményessé válna, akkor gördülékenyebben, gyorsabban föl lehetne építeni a 16+1-es viszonyrendszert.

– Miképpen tudna négy ország irányítani másik tizenkettőt, amelyek nyilván nem repesnének az örömtől afféle másodhegedűsként?

– Szó sincs másodhegedűsi, alárendelt szerepről. Mind a 16 ország érdekelt a közös sikerben, ezért ez nem versenyhelyzet, hanem egymásrautaltság. Épp ezért a V4-ek vezető szerepe nem gátja, hanem épp ellenkezőleg, megoldása a ma még bonyolult belső rendszerű együttműködési formátumnak. Belátható, hogy meglehetősen nehézkes 16 különböző Kína-politikát egységes állásponttá formálni. Ezért európai oldalon is kell valaki, aki ennek az élére áll. Egyszerűbben fogalmazva a 16+1-es viszonyrendszert 1+1-essé kell alakítani, és ezt aztán vissza lehet bontani 16 szereplőre. Csak így garantálható, hogy a mi dimenziónkban alig értelmezhető Kína mellett mi is jól járunk.

– Mivel járulhat hozzá ehhez az önök egyesülete?

– A Magyar–Kínai Kulturális Egyesület eleinte oktatási, kulturális, kereskedelmi kapcsolatokat támogató nonprofit szervezetként működött, kiállításokat, iskolai együttműködéseket hoztunk létre. Az indíttatás személyes, korábban alkalmam nyílt megismerni a kínai gondolkodást. Nyár óta Európa Kapuja V4–Kína Egyesület néven működünk, a konferenciák és a kulturális rendezvények szervezése mellett a külpolitika és a stratégia került a fókuszpontba. Tiszteletbeli tagunk Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, az ő személyén keresztül építjük a kormányzati kapcsolatokat, és persze a visegrádi országokban is keressük a partnereket. Mi abban tudunk segíteni, tanácsot adni, hogy a kínai gondolkodást ismerve, ahhoz igazodva miként lehet egy hatékony V4-márkát felépíteni. E téren a mezőgazdaságra és az ahhoz köthető történelemre, technológiára, szaktudásra, innovációra kell alapozni. A V4-eket ma már komolyan veszik, szavuk egyre több európai szintű vitában, döntésben meghatározó, véleményük megkerülhetetlen, Kína pedig nagyon figyel erre a térségre. Ennek kiaknázásához szeretnénk szakmai háttérrendszert biztosítani a magyar diplomácia számára, hiszen nagyon rövid időn belül olyan alapvető, drámai változások várhatók a világban, amelyek nyomán Közép-Európa lesz a kontinentális újjászületés vezető ereje.

– Nem utópia ez?

– Nem. Európában politikai vákuum alakult ki, az elmúlt évtizedekben ismert pártstruktúrák sorra megrogytak, hosszú távúnak hitt rendszerek mállanak szét a szemünk előtt, új erők jelentek meg a színen. Ki gondolta volna akár csak két évvel ezelőtt, hogy Németország nem tud kormányt alakítani, ehelyett valószínűleg előre hozott választások lesznek? Ki hitte volna, hogy a britek kilépnek az Európai Unióból? Alig több mint egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy extravagáns, de mindenképpen az eliten kívülről érkező és a korábbi játékszabályokat semmibe vevő milliárdos lesz az Egyesült Államok elnöke. Néhány év alatt olyan tektonikus erejű változások történtek, amilyeneket korábban elképzelni sem tudtunk. Nyugat-Európa és Közép-, illetve Kelet-Európa között azonosíthatóvá vált egy ideológiai hasadás, aminek a migrációval kapcsolatos vita nem oka, csak tünete. Áthidalhatatlan, sőt egyre szélesedő ellentétek alakultak ki alapvető ügyekben. Ezek mára odáig fajultak, hogy gyakorlatilag elképzelhetetlen a kiegyezés. Mi nem tudjuk megváltoztatni a nyugat-európai vezetők gondolkodását, ők pedig nem tudják ránk erőltetni. Ráadásul még ha bele is egyeznének a bevándorlóországok abba, hogy mi nem akarunk ránk erőszakolt idegen tömegekkel együtt élni, az életszínvonal folyamatos javulásával akkor is célországgá válhatunk, hiszen a schengeni rendszeren belül bárki szabadon mozoghat. Olyan konfliktusháló alakult ki tehát, aminek nincs feloldása. Ebből pedig az következik, hogy bármily fájdalmas és nemkívánatos, előbb-utóbb, éspedig szerintem már másfél-két év múlva szakadás következik be az Európai Unióban. Ez rossz hír, de fel kell készülni rá.


– Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Ma nem az számít, ki a nagyobb és erősebb hal, hanem hogy ki a gyorsabb. Ha a V4-ek ügyesek és gyorsak, és képesek belépni a németek, a franciák, az olaszok és mások által hagyott űrbe, akkor a régió éllovasává válhat ez a szövetség, és ha így lesz, akkor az Új Selyemút már velünk épül. Ezt még ma sem veszi mindenki elég komolyan, pedig óriási távlatokat jelent. Ahhoz képest, hogy mindez sokak szerint csak álmodozás, és Magyarország úgymond elszigetelődött, a kínai miniszterelnök Budapesten tárgyalt a régió 16 országának vezetőivel. Nem Berlinbe, nem Párizsba, hanem a magyar fővárosba jött el, itt cserélt eszmét azokkal, akiket potenciális partnernek tart. Európa politikai megújulásának, gazdasági megerősödésének kulcsa az Új Selyemút, ennek keleti pillére Kína, európai pillére a V4-ek által vezetett Közép-Európa, és a várható megrázkódtatások után a kontinens többi országa is ebbe az irányba fog fordulni. Ennek jelei már érzékelhetők, az európai emberek ébredeznek, ha lassan is. Az egykori gyarmattartó országok persze végzetesen átalakulhatnak, de bár minden meg fog változni, a földrész nagyobb hányada még menthető, és ha ez sikerül, akkor az eredeti értékeihez visszatérő, megerősödő Európa emelkedhet fel ebből a káoszból. Ez az az eredeti Európát visszanyerő korszellem, amiről a kontinens legrátermettebb vezetője, Orbán Viktor is beszélt nemrég. Ennek a sajátos rekonkvisztának technikai megvalósulásához pedig a V4-ek által vezetett 16+1-es együttműködés adhat alapot, és ha a 16-okon kívül más országok is ebbe az irányba fordulnak, akkor V4-vezetéssel megnyerhetjük magunknak a XXI. századot.

Ágoston Balázs

Lapszám: