Mit hoz az idei év a migránsválság terén? Legyünk őszinték: nem tudjuk. Most éppen Lengyelországba igyekeznek a migránsok Ukrajnán, Fehéroroszországon és Litvánián keresztül. A mi déli határvonalunkon stabil a helyzet, de a kormány minden várható fejleményre felkészült. Erről beszélt lapunknak Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

– Mínusz húsz fokban is változatlan a határon szolgálók „harci morálja”?

– A térségben járva úgy tapasztaltam, hogy igen. Azért mínusz húszfokos hidegben kint tartózkodni egy átlagos helyzetben is rendkívül embert próbáló feladat. Ezért viszonylag nagy sűrűséggel állítottak fel melegedősátrakat a katonai és rendőri vezetők, s a farkasordító hideghez igazították a szolgálatot. A magasfigyelőkben például negyedóránként váltják egymást az őrök.


– Azért kérdezzük, mert valaki azt karcolta bele nemrég a járőrút talajába hatalmas betűkkel a déli határon, hogy „F…szom teli van”. Mit szólt hozzá?

– Nem tetszett. A kép először Toroczkai úr közösségi oldalán jelent meg. Ahhoz, hogy valaki ilyen képet készítsen, drónra volt szüksége, és pont akkor egy francia forgatócsoport járt a környéken. Természetesen lehet, hogy ez mind a véletlen műve volt csupán…


– Döbbenet, de most is nagy a nyomás a magyar határon, 150-170 migráns is próbálkozik illegálisan átjutni egy-egy hétvégén. Pedig nem a szibériai klímához szoktak…

– Szerbiában magas azoknak a migránsoknak a száma, akik nem mennek be a megfelelő körülményeket biztosító szállásokra, mert nem akarnak ott menekültjogot kérni, hanem más országban szeretnék azt megtenni. Pedig ezt nem is biztosítja számukra a vonatkozó európai jogszabály, hiszen az első biztonságos országban kellene benyújtaniuk a menedékkérelmet. Tudomásunkra jutott az is, hogy Belgrádban egyik-másik, migránsokat segítő civil szervezet azt a hírt terjeszti, a magyarok nagy hidegben alig-alig őrzik a határt. Ezt is a nagy nyomás okának tudom be. Megnyugtatok mindenkit, semmilyen változás sincs a határ őrzésében, sőt, a minap tette le az esküt a frissen kiképzett határvadászok első csoportja, ők hamarosan szolgálatba is állnak. Egyébként folyamatosan zajlik a toborzás és a kiképzés. Sajnos alaposan meg kell rostálnunk a jelentkezőket, mert igen magasak a követelmények.


– Ön azt mondta egy nyilatkozatában, hogy olyan változtatásokat terveznek a műszaki határzáron, amelyek felszabadítják a katonai és rendőri erők egy részét. Milyen újdonságokról van szó?

– Például az oszlopokra helyezett reflektorokról, optikai kamerákról, hőkamerákról, éjjellátókról, s így tovább. Építettünk egy minden időben jól járható utat az érintett határszakaszon, ami a mobilizációt segíti. Így rövid időn belül odasiethetnek a tiltott határátlépés helyszínére a szolgálatot teljesítők. Illetve felkészültünk arra, hogy a kormány döntését követően hamarosan megépítsünk egy új, az eddigieknél sokkal erősebb kerítést, ami még inkább lassíthatja az átjutást. Ezáltal csökkenteni lehet az ott szolgálatot teljesítő rendőri és katonai erő létszámát, illetve az odavezényelt rendőröket is lassan felválthatják az iskolát befejező határvadászok.


– Hányás, hasmenés döntött le a lábáról nemrég több mint hatvan rendőrt és katonát. Megijedt a közvélemény, már olyan pletykák is keringeni kezdtek, hogy megmérgezték őket…

– A megbetegedést valószínűleg valamilyen étel okozta, ám biztosat csak a laboratóriumi vizsgálatok után mondhatunk.


– Az egyik észak-afrikai spanyol enklávénál, Ceutánál egyszerre ezer dühös migráns rontott a kerítésnek… Mi lesz, ha nálunk is ez történik majd?

– A marokkói rendőrség megpróbálta megakadályozni a határon való átjutást, de ezren rontottak neki a hat méter magas, dupla kerítésnek. Az viszont már kimaradt a hírekből, hogy csak ketten jutottak át, ők is komoly sérüléseket szenvedtek. Ez az eset is bizonyítja, hogy műszaki akadályrendszer nélkül nem lehet eredményes határvédelmet folytatni tömeges, erőszakos, illegális migráció esetén. A magyar kerítés rengeteg kritikát kapott, többek között az osztrákoktól, de az eltelt időszakban jelentős fordulat ment végbe Európában, például az osztrákok is kerítést építettek, csak kicsit erősebbet.


– Mire számíthatunk az idén? Csökken a migrációs nyomás a magyar határon?

– A 2016-os évet vizsgálva láthattuk, hogy a nyomás, bár a 2015-höz képest kisebb intenzitású volt, nem szűnt meg, permanenssé, folyamatossá vált. Az alacsonyabb intenzitásnak részben az EU–török megállapodás az oka, valamint az, hogy a balkáni útvonal országainak egy része a maga módján védekezni kezdett, aminek a terelő hatása is érzékelhető, hiszen jelenleg az olasz partokra nehezedik a legnagyobb nyomás. De mindazon körülmények, amelyek akár Szíriában vagy Törökországban történtek, nem vetítik előre, hogy rövid időn belül valamifajta pozitív változás álljon be. Ebből következtetek arra, hogy a 2017-es esztendőben is jelentős marad a tömeges illegális migráció, amire megoldást kell találni. A magyar kormány álláspontja szerint le kell zárni Európa külső határait és meg kell védeni azokat, megakadályozva, hogy különféle létszámban, tetszőleges szándékkal, ismeretlen identitású személyek tömegesen jussanak be az unió területére, s tovább folytatódjon a belbiztonsági helyzet romlása, ahogy azt 2016-ban már sajnos láthattuk. Másrészről viszont szeretnénk elérni, hogy azokat a migránsokat, akik a schengeni határokon belül vannak, de nem kaptak politikai menedékjogot, kiszállítsa az unió, és létrejöjjenek azokat az EU-n kívüli hotspotok, amelyek alkalmasak arra, hogy a migránsok kérelmeit ott bírálják el. És nyilván lesznek olyan országok, amelyek önként be akarják fogadni majd azokat, akik valóban politikai menekült státust kapnak.


– A brüsszeli elit már a kifejezés ellen is ágál, hogy „kiszállítás”…

– Igen, el is mondták, hogy nincs ilyen jogszabály az európai uniós törvényekben. Hát ha nincs, akkor legyen! Mert szükség van rá.


– Ez lehetne egy újabb magyar kezdeményezés?

– A mi javaslataink egyértelműek. De valami egészen mást érzékelni most Brüsszelben. Napirendre került a dublini rendszer leváltása, s az új bevándorlási szabályok megalkotása, valamint egy egységes bevándorlási ügynökség létrehozása. Egyesek szerint ez a szervezet dönt majd arról, ki kap menedékjogot az Európai Unióban, s ki nem. A tagországoknak ebbe nem lenne beleszólásuk. Nagyon nem értünk egyet azzal, hogy újabb tagállami hatásköröket adjunk át a brüsszeli bürokráciának. És napirendre került a családegyesítés problémája is. Van, aki úgy gondolja, hogy itt plusz egy betelepülővel kell számolni migránsonként. Ez se kevés. A realisták viszont hat-nyolc fővel számolnak. Látható, mennyire aggályos ez az egész. Magyarország pont a dolgok és a jelenségek reális megítéléséhez keres partnereket az EU-ban. Ez most nagyon fontos feladat.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata


– Lesznek partnerek, mert kell hogy legyenek. Ön mondja vissza-visszatérően a médiában, hogy „a változások elérték a politika szintjét több európai országban is…” Egyébként valós fordulatról beszélünk, vagy csak a retorikájukon alakítottak egyes politikusok és pártok, mert sok helyütt választásokat rendeznek 2017-ben?

– Európa sok országában látványosan romlott a belbiztonsági helyzet és a közbiztonság. A lakosok félnek, féltik családtagjaikat, gyerekeiket, hozzátartozóikat. A rendőrségi statisztikák és az esetleírások önmagukért beszélnek, még ha egyes politikusok vagy a nyugati média jó része igyekszik is bagatellizálni ezeket. Vége a szélesebb értelemben vett willkommenskulturnak, változott az emberek migránsokkal kapcsolatos felfogása. Új politikai erők lépnek színre, amelyek felváltják a liberális politikát. Ez a folyamat játszódott le az Egyesült Államokban is. Másrészt viszont látjuk, hogy vannak olyan hatalmon levő politikusok, akik most korrigálni igyekeznek korábbi nézeteiket és hozzáállásukat, abban a reményben, hogy így továbbra is hatalmon maradhatnak.


– Földi László azt mondja, ne csak Brüsszel ügye legyen a migránsválság megoldása, hanem az egész földrészé…

– Én egyelőre a schengeni megállapodásnál maradnék. Nagy értéket jelent számunkra ez az egyezség, elsőrangú vívmány gazdasági, társadalmi, politikai értelemben is. Sajnos most több fontos eleme is veszélybe került, egyes országok meghosszabbították belső határaik védelmét, ezért időnként például több kilométeres kocsisorok várnak a kilépésre Hegyeshalomnál is.


– Általában a terrorcselekmények és a migráció összefüggéséről szoktunk beszélni. De jól érzékelhetően növekszik a köztörvényes bűncselekmények száma is a migránsokat fogadó országokban…

– Ez tény, még ha egyes nyugati politikusok gyakran vitatják is. És komoly átfedés is tapasztalható a két kategória között, elég, ha csak a nizzai és berlini merénylőkre utalok, akiknek már korábban is meggyűlt a bajuk a törvénnyel. Ráadásul tisztázásra vár a terrorizmus fogalma is. Az európai jogrendben jelenleg ez azt jelenti, hogy embereket, vagy nagy értékű anyagi javakat kerít hatalmába valaki, és az épségben hagyásukat követelései teljesítésétől teszi függővé. Eltérít egy repülőgépet, túszul ejti az utasait, és tárgyalni kezd az állam képviselőivel. De most nem ez történik. Most senki sem kerít a hatalmába semmit, hanem gyilkol. Merényletet és vagy katonai támadást hajt végre. Hozzáteszem, nem minden migráns terrorista vagy bűnöző, hiszen a migránsok többsége ma is áldozat: a körülmények, a háborúk, az embercsempészek és azon politikusok áldozatai, akik hamis reményekkel csábították őket Európába.


– Kik jelentik közülük az igazi veszélyt?

– Három csoportra oszthatók. Az elsőt az egyszerű „katonák” jelentik: azok, akik Irakban, Szíriában harcoltak, kiképzést kaptak és beszivárogtak Európába, várva a parancsot valamilyen akció végrehajtására. Egyes nyugati titkosszolgálati jelentések szerint több ezren is lehetnek. A második csoportot a beszivárgott irányítók, a szíriai és iraki titkosszolgálatok egykori, magasan kvalifikált tisztjei jelentik, akik nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, s jelentős számban csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Nekik az a feladatuk, hogy hálózatokat szervezzenek Európában, megoldják a harcosok logisztikai támogatását. A harmadik csoportba pedig azok a nagy létszámban Európába érkező vahhábita hitszónokok, térítők tartoznak, akik a nemrég érkezett, de várakozásaikban csalódott bevándorlókat, vagy akár a másod-harmad generációs fiatalokat is megcélozzák, utánpótlást szerezve ezzel a Szíriában harcoló vagy egyes, Európában működő terrorista csoportok számára.


– És a köztörvényesek?

– Nyilvánvaló, hogy folyatni szeretnék az eddig megszokott életvitelüket, aminek velejárója lehet, hogy összetűzésbe keveredhetnek más, Európában működő bűnözői csoportokkal, és ez már eleve hatással van a közbiztonságra.


– Zárt táborok, nyitott táborok, sok vita zajlott erről idehaza. Nemrég a kormány úgy döntött, visszaállítja az idegenrendészeti őrizet intézményét.

– A kormány azért hozott elvi döntést az idegenrendészeti őrizet korábbi rendszerének visszaállításáról, mert az a véleményünk, hogy az európai terrorfenyegetettségi helyzetben az szolgálja leginkább mind a magyar, mind az európai polgárok biztonságát, hogy a menedékkérelmet beadó migránsok, a jogerős döntés megszületéséig, ne mozoghassanak szabadon Magyarország és az Európai Unió területén.


– Mennyire lehet fontos a migránsválság kezelésében Donald Trump győzelme?

– Az, hogy egy, a gazdaság való világából érkező vezető tudott nyerni az amerikai választásokon, nyilvánvalóvá tette, hogy az amerikaiaknak elegük lett a politikailag korrekt közbeszédből és a dolgok effajta megközelítéséből. Nyilván az Amerikai Egyesült Államok jelentőségénél és súlyánál fogva hatással lesz az európai szövetségesek politikai alapállására is. Másrészt biztosan változik majd azoknak az európai civil szervezeteknek és alapítványoknak a felfogása is, amelyek amerikai támogatásokból élnek.


– Másfél éve tart már a migránsválság akkut szakasza. De még mindig nagyon sok elemző hívja fel a figyelmet az érintett országok titkosszolgálatai közötti információáramlás hiányára…

– Azért történtek változások. Egyrészről itthon, hiszen létrehoztuk a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot, ismertebb nevén a TIBEK-et. Itt futnak össze a kérdéses területen összegyűjtött információk, amelyeket elemez, és a sokszor egymástól függetlennek tűnő, apró mozaikdarabkákból is össze tud rakni egy képet, egy látleletet. Szerintem ez nagyon nagy lépés. De szinte minden európai országban „hozzányúltak” a titkosszolgálatokhoz: bővítették a hatáskörüket, a szervezetek létszámát és fejlesztették a technikai eszköztárukat. Ami a nemzetközi szintű információcserét illeti, én nem hiszek a nagy titkos­szolgálati összeborulásban. De meg kell teremteni a terrorelhárításban a célirányos, konkrét, gyors és valós idejű információcsere rendszerét, ami persze elég nehéz lesz az évtizedes beidegződések következtében.


– Kiemelt sajtóhír volt a minap a ballib médiában, hogy az ön fia lett az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű vezetője. A fiára lőttek, de önnek szánták a golyót…

– Az a véleményem, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok vagy éppen a miniszterelnöki főtanácsadók hozzátartozói nem élvezhetnek előnyt, de hátrányt sem csak azért, mert az említettek családtagjai. A fiam 43 éves és közel húsz éve dolgozik az üzleti szférában. Az ő kinevezésének teljesen függetlennek kell lennie attól, hogy én éppen milyen pozíciót töltök be.

Sinkovics Ferenc