A Magyar Rektori Konferencia jogosnak tartja azt a kormányzati igényt, hogy a külföldi felsőoktatási intézményekre egyértelmű szabályozást vezessenek be Magyarországon, de ez nem eredményezheti magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárását és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűkülését. A rektori konferencia a jogszabály hatályba lépése időpontját 2019 szeptemberére tolná ki.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

A Magyar Rektori Konferencia elnöksége a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával kiegészülve hétfőn tárgyalt a felsőoktatási törvény tervezett módosításáról.

A rektori konferencia honlapján közzétett állásfoglalásban, utalva arra, hogy a sajtóból értesült a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatról, sajnálattal állapította meg, hogy az előterjesztő nem biztosított véleményezési lehetőséget.

Kitértek arra is, hogy a törvényjavaslat körül kialakult polémia olyan politikai dimenziókat nyert, amelyek messze vezetnek az eredeti tárgytól.

Az MRK elnöksége szakmai szervezetként nem kíván a napi politikai viták résztvevőjévé válni – jelezték.

Kiemelték: elismerik és jogosnak tartják azon kormányzati szándékot, hogy – tekintettel az Oktatási Hivatal jelentésében megállapított hiányosságokra – a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzéseire egyértelmű szabályozást vezessen be, illetve a jelenlegi szabályozás alapján elvárja a jogkövető magatartást, amely egyaránt érdeke a magyar felsőoktatásnak és a továbbtanulni szándékozó fiataloknak.

Ez a szabályozási igény azonban nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez – rögzítették.

Rámutattak: nem kitérve az amerikai Central European University (CEU) és a magyarországi Közép-európai Egyetem (KEE) közötti jogi és adminisztratív különbségekre, az MRK-nak és a magyarországi egyetemeknek egyaránt érdeke, hogy elismerjék és támogassák a KEE azon törekvését, hogy a továbbiakban is Magyarországon működjön, természetesen eleget téve a magyar akkreditációs és egyéb jogszabályokban előírt követelményeknek.

Az MRK arra kéri az érintett feleket, hogy a felmerült nézetkülönbségeket szakmai konzultációk keretében rendezzék, ehhez az MRK minden segítségét és fórumát felajánlja – írták.

Az MRK elnöksége fontosnak tartja, hogy a végrehajtás során szakmai értékek ne menjenek veszendőbe.

Tekintettel arra, hogy a szabályozás több felsőoktatási intézményt és nemzetközi szerződéseket is érinthet, az MRK elnöksége javasolja, hogy a jogszabályoknak történő megfelelés elvárt időpontja 2019 szeptembere legyen, így minden érintettnek megfelelő idő álljon rendelkezésre a feltételek teljesítésére.

Mint írták, az elnöksége aggodalommal érzékeli, hogy az országot érintő negatív megítélés már olyan mértéket ölt, ami a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással lehet.

Mivel ez a kommunikáció gyakran részleges információkon alapul, ezért kéri az oktatáspolitika irányítóit, hogy mindent tegyenek meg ezen negatív tendenciák ellensúlyozására – olvasható az állásfoglalásban.

MTI