Szigorúbb szabályok

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatás visszafizetésére, a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét, az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek, a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást – többek között ezt tartalmazza az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A parlament 134 igen, 34 nem szavazattal hagyta jóvá a Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

Az egyik legfontosabb változtatás, hogy a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény módosításával előírják azt is, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra.

A választási eljárási törvény módosítása számos változást hoz azoknak, akik nem a lakcímük szerinti szavazókörben akarnak szavazni.

A hatályos szabályok szerint a szavazást megelőző második napon meg kell érkeznie az átjelentkezési kérelemnek. Ez úgy változik, hogy a kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

Miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a jövőben a szavazatszámláló bizottság a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatait ugyanazon épületen belül egyidejűleg több, külön helyiségben is végezheti.

Részletesebben határozzák meg, hogy a helyi választási iroda vezetőjének, azaz a jegyzőnek mikor és hogyan kell kiegészítenie póttagokkal a szavazatszámláló bizottságot, ha az átjelentkező vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja.

A jogszabály szerint a szavazást megelőző harmadik napon a szavazatszámláló bizottságot legalább négy taggal kell kiegészíteni, ha a szavazóköri névjegyzéken szereplő választópolgárok száma az 1500 főt meghaladja, valamint a szavazóköri névjegyzékben szereplő minden további ezredik választópolgár után legalább további két fővel.

Az indoklás szerint a bizottság bővítésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározásával a törvény biztosítja a megfelelő eszközöket az átjelentkezők szavazásának gördülékennyé tételéhez, ezért a kialakuló hosszú sorokért a jövőben a helyi választási iroda vezetője felel.

Ha az átjelentkező szavazóknak kijelölt szavazókörben nem zárják le a szavazást legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt, amely fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a választási iroda vezetőjeként mulasztó vagy kötelezettséget szegő jegyző ellen.

Az Országgyűlés elfogadott egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítványt is. A választási iroda vezetőjeként eljáró jegyző elleni fegyelmi eljárás lehetőségét beleírták az önkormányzati törvénybe is, amely eredetileg nem szerepelt a módosítandó jogszabályok között.

Időközi választáson átjelentkezésre csak abban az esetben lesz lehetőség, ha a választópolgár lakóhelye és tartózkodási helye ugyanazon választókerületben van.

Pontosították a válaszborítékok érvényességének szabályait, így a választópolgár bármilyen borítékban elküldheti a levélszavazatot. Lehetővé válik, hogy a választó a borítékot postán adja fel, személyesen elvigye vagy meghatalmazás nélkül bárkivel elküldhesse a választási szerveknek.

Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét a többi között az, ha a válaszboríték kis mértékben sérült, de sem betenni, sem kivenni nem lehet belőle iratot.

Kampányidőszakban továbbra is engedély és bejelentés nélkül készíthetnek a jelöltek plakátot, de azon minden esetben fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Plakát elhelyezéséhez pedig előzetes, írásbeli hozzájárulás kell a magántulajdonban álló dolog tulajdonosától vagy bérlőjétől, vagy az állami, önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójától.

Lehetővé válik, hogy a választópolgárok adatait nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban kérje ki a jelölt, illetve a jelölő szervezet.

A levélszavazás korábbi megkezdésének elősegítésével indokolták, hogy a jelölt és a lista bejelentését korábbi időpontra, a szavazást megelőző harminchetedik és harminchatodik napra változtatták. A hatályos szabályozás szerint egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, míg az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

A törvény – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adattartalmára vonatkozó melléklet kivételével – szeptember 1-jén lép hatályba.

Az Országgyűlés keddi határozathozatalai között elfogadta a jövő évi költségvetést megalapozó törvényt, és pontosította a korábban felmentett bírák újra kinevezésére vonatkozó szabályt.

Nemzetközi egyezmények

Az Országgyűlés a határozathozatalok elején több nemzetközi egyezményt is jóváhagyott. A képviselők hozzájárultak a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséhez, a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás módosításaihoz, valamint a horvát uniós csatlakozás miatt szükséges EU-Fülöp-szigetek közötti keretmegállapodáshoz.

Ugyanígy ratifikálták az EU-Ausztrália közötti keretmegállapodást, a magyar-koszovói kiadatási, továbbá az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezményt, valamint a magyar-azeri közúti személyszállítási és árufuvarozási megállapodást.

Budapest ad otthont a turizmus világnap központi rendezvényének szeptember 27-én

Budapest ad otthont szeptember 27-én a turizmus világnap központi rendezvényének – a programhoz kapcsolódó törvényjavaslatot 158 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 32 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A rendezvény megtartására 2017-ben pályázott sikerrel Magyarország. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) és a magyar kormány közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvény alapján Magyarország kiváltságokat és mentességeket – többek között joghatóság alóli mentességet, illetve adómentességet – biztosít a UNWTO és személyzete tagjai számára.

A részletszabályokat a felek nemzetközi szerződésnek nem minősülő kiegészítő megállapodásokban rendezik.

A törvény rögzíti, hogy Magyarország számára a turizmus világnap 2018 központi rendezvényének budapesti megrendezése különösen értékes, mivel a hazai turizmus szereplőinek és a belföldi desztinációknak nemzetközi szakértői közönség előtt is alkalmuk nyílik bemutatkozásra, szakmai kapcsolatok kialakítására, egyben a kapcsolódó turisztikai infokommunikációs vállalkozásoknak is a tudásmegosztásra.

A budapesti rendezés erősíti Magyarország és Budapest biztonságos és vonzó turisztikai célpont képét, amely könnyen elérhető a világ valamennyi részéből, és fejlett infrastruktúrával, világszínvonalú szolgáltatásokkal várja a turistákat és a konferencia résztvevőit is.

Pontosították a korábban felmentett bírák újra kinevezésére vonatkozó szabályt

A Ház jogtechnikai indokból pontosította a korábban felmentett bírák újra kinevezésének szabályait. A parlament 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el fideszes képviselők erről szóló, kétharmados többséget igénylő javaslatát.

A változtatás azokat a volt bírókat érinti, akiket korábban azért mentettek fel, mert egy nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján ítélkezéssel vagy igazságszolgáltatással összefüggő munkával bíztak meg, illetve állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont, kutatóintézet vezetőjévé neveztek ki.

A hatályos jogszabály szövege alapján a fent említett megbízatások lejártát követően 30 napig kérhető az ismételt bírói kinevezés, a módosítást kezdeményezők javaslatára azonban a „lejárta” fordulatot „megszűnésre” cserélték, mivel szerintük azt a joggyakorlat egységesebben értelmezi.

A változtatás a kihirdetést követő napon lép hatályba.

A kormány kijelölheti az állami vagyonelemek tulajdonjogának gyakorlóját

Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával felhatalmazta a kormányt, hogy személyeket jelöljön ki az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásra. 

A képviselők 134 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el fideszes képviselők erről szóló indítványának kétharmados többséget igénylő részét.

A változtatás kiterjed a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságra is, amelynek tulajdonosi joggyakorlója az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter helyett az igazgatóság és a felügyelőbizottság lesz.

A módosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.

Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot

A parlament elfogadta a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 42 jogszabályt módosít.

A 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében jóváhagyott törvény pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait. Az ülésről készült összefoglalót a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, kezelésével és megismerésével kapcsolatban a köziratok, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

Augusztustól évente emelkedik az országgyűlési képviselők tiszteletdíja, amelyet az előző évi átlagbér háromszorosában határoz meg az országgyűlési törvény.

Aki egy állandó bizottság tagja, alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapja. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnek, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetnek. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapja.

A jogszabály rendelkezik az ügyészeknek járó illetménypótlékok növeléséről is szeptember 1-jétől. Például a legfőbb ügyész vezetői pótléka az illetményalap 400 százaléka, helyetteséé a 300 százaléka, a fővárosi főügyészé pedig a 200 százaléka.

Az elfogadott javaslat az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) utalja többek között a szakképzést, a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását pedig az ITM költségvetési fejezetébe helyezi át.

Változtattak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működésén

A parlament néhány ponton változtatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működéséről szóló törvényt.

A képviselők 157 igen szavazattal, 26 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére.

A döntés indoklása értelmében a hivatalnak – a jegybanktörvény és a fogyasztóvédelmi szabályozás mintájára – lehetősége nyílik a közérdekű igényérvényesítésre a fogyasztókat érintő polgári jogi igények hatékonyabb érvényesítése érdekében. A módosítások emellett rendelkeznek arról, hogy a hivatal elnökének kisebb jelentőségű munkáltatói intézkedéseire, például a szabadság kiadására az általános elnökhelyettes legyen jogosult.

Újabb törvénymódosítás a GDPR hatályba lépése miatt

Az Országgyűlés 158 igen, 1 nem szavazattal és 33 tartózkodás mellett elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az EU új adatvédelmi rendeletének (angol rövidítéssel: GDPR) május 25-i hatályba lépése után a parlament már elfogadott egy törvényt, amely a végrehajtáshoz nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket állapította meg, adatvédelmi felügyelő hatóságként pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) jelölte ki. A mostani jogszabály további kiegészítő, a hatóság eljárását, működését szabályozó normákat tartalmaz.

A törvényben önálló fejezetként szerepel a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzése, ennek eszköze az adatvédelmi kifogás, amelyet az alapügyben eljáró hatóságnál írásban lehet előterjeszteni. A bíróság azt vizsgálja meg, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelés során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós előírásoknak megfelelően járt-e el.