Tarlós István a népszavazás lehetőségét hajlandó felvetni a Fővárosi Közgyűlésben a római-parti védmű ügyében, de az álláspontján nem változtat.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A főpolgármester szerdán budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, korábbi nyilatkozatát átértelmezték, „a saját álláspontjával szemben nyilván nem tesz javaslatot”. Elsősorban arról van szó, hogy ha a Fővárosi Közgyűlés akar népszavazást, akkor azt nem vétózná meg – tette hozzá.

Tarlós István hangsúlyozta: nem azt mondta, hogy határozati javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. „Továbbra is azt állítom, hogy hajlandó vagyok a népszavazás lehetőségét felvetni, de annak a kockázataival együtt, a Kúria döntését megvárva, és a saját álláspontomon nem tudok változtatni” – fogalmazott. Álláspontját a főváros által készíttetett szakvéleményekre alapozza, amelyek mindegyike a védmű part menti változatát támogatja – közölte.

Kifejtette: ha a Kúria döntése megszületik az Együtt és a Párbeszéd által kezdeményezett népszavazás ügyében, akkor érdemes a közgyűlésnek döntést hoznia, ha csak a testület nem nyilvánít előre valami véleményt. Ezért használta a „felvetés” szót – mondta Tarlós István. (Addig nem indítható a római-parti védmű témájában új népszavazás, amíg a már folyamatban lévő ügy jogerősen le nem zárul.)

A főpolgármester szerint az Együtt és a Párbeszéd által kezdeményezett népszavazásnak „semmi értelme nem lenne”, ugyanis a „nyomvonal helyzetére nézve semmilyen utasítást nem ad”. Ebből az látszik, nem akarják, hogy megépüljön a védmű, a kezdeményezés egyetlen célt szolgálhat, hogy további fél évre ellehetetlenítsék az építkezést – jelentette ki.

Tarlós István megjegyezte azt is, hogy a 2010 előtti Fővárosi Közgyűlés is part menti védművet akart, és – ellentétben a mostanában elhangzottakkal – nem ideigleneset.

A 3-as metró szerelvényeinek esetleges légkondicionálásáról szólva a főpolgármester közölte: az orosz mérnökök jelenleg is vizsgálják „a klimatizálás utólagos megoldását”. Egyelőre kérdéses az is, hogy a magyar közbeszerzési jog megengedi-e, hogy a kötbér terhére terméket vagy szolgáltatást szerezzenek be – mondta.

Tarlós István elmondta azt is, hogy a BKV korábban vizsgálta, az eredeti járművek karosszériája statikailag elbírná-e a klímaberendezések többletsúlyát. Az derült ki, hogy jelentős szerkezeti átalakításra volna szükség, és a magassági korlát miatt a berendezésekkel együtt a kocsik nem férnének el az alagútban – ismertette.

A felújított szerelvények esetében a korszerűbb hajtásrendszernek köszönhetően jelentősen csökken a járművek hőkibocsátása, a metróvonal rekonstrukciója során a szellőztetést nagy teljesítményű ventilátorokkal fogják megoldani- közölte. Így mindezek „rendkívül kedvezően fognak hatni az utasok hő- és komfortérzetére” – mondta a főpolgármester, megerősítve, hogy ennek ellenére továbbra is vizsgálják az utólagos klimatizálás lehetőségét.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fővárosban a köztéri illemhelyek száma valóban nem elegendő, ezért mérlegelik, hogy a fenntartásukat felveszik az önkormányzat önként vállalt feladatai közé, valamint fejlesztési koncepció készül.

Tarlós István a 3-as metróvonal rekonstrukciójáról szólva közölte azt is, hogy „egyértelmű pozitív nyilatkozatot” kaptak az uniós szakmai előkészítő szervezettől, a JASPERS-től arról: ha lesz alátámasztható többletköltség, akkor a főváros ezt saját forrásból következmények nélkül biztosíthatja, és a támogatás „mértékét sem viszi lefelé”.

A Galvani híd és a csatlakozó úthálózat ügyében Tarlós István azt közölte: a főváros – Fürjes Balázs, a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztossal és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértve – levelet írt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-nek, hogy állítsák le a munkát. Azt mondta, a NIF úgy adott megbízást a tervezőnek, hogy figyelmen kívül hagyta a főváros korábbi döntéseit és a kormány elképzeléseit is.

Tarlós István közölte azt is, hogy a mostani tervezett híd nemcsak a Ferencváros és Kispest közötti kiserdőt veszélyezteti, hanem kifejezetten hátrányosan befolyásolja a településszerkezetet és a fejlesztési lehetőségeket. A főváros ezért a NIF döntését opponálja, a céget a munkák leállítására szólította fel, azzal, hogy azt csak a fővárossal, a kormánybiztossal és az érintett kerületekkel egyeztetve folytassák – fűzte hozzá.

MTI