Teljes baloldali zűrzavar

Fotó: MTI

Míg a kormányoldal kezdettől fogva világos és azonos álláspontot képvisel a migránsválság, illetve a kényszerbetelepítés ügyében, a még megmaradt balliberális szavazótábor nincs könnyű helyzetben, ha igazodási pontokat keres. Az még csak hagyján, hogy ahány ballib párt van, nagyjából annyiféle véleményt találunk, de például az MSZP még önmagának is képes ellentmondani.

Elég két nyilatkozatot elolvasnunk ahhoz, hogy lássuk, mekkora utat járt be a Magyar Szocialista Párt a migránsválság megítélésével kapcsolatban. „Magyarországon ma a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak. Ez a probléma egy álprobléma. Ez nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé…” – fogalmazott tavaly júniusban, vagyis alig egy és negyed évvel ezelőtt Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke.

„Feleslegesnek tartjuk (a népszavazást – a szerk.) jogi értelemben, kockázatosnak Európa szempontjából. De egyébként hogyha ez a kérdés majd bármikor fel fog vetődni, akkor mi is készen állunk, hogy támogassuk a kormányt a kötelező kvóták elleni harcában…” – ezt már Molnár Gyula pártelnök mondta egy idei augusztus végi televíziós interjúban. Hozzátette azt is, ha Brüsszelben egy-másfél évvel ezelőtt nem gondolták volna, hogy a bevándorlás kérdése „könnyedébben” kezelhető, valamint ha elfogadták volna azt a helyzetet, amit frontvonalban élő országként mi jobban érzékeltünk, hogy ez a következő évek és évtizedek egyik legkomolyabb kihívása lesz az Európai Unió számára, akkor lehet, hogy néhány döntést már korábban meg lehetett volna hozni.

A szocialista álláspont magával a referendummal kapcsolatban is kissé zavaros. Bár a népszavazást feleslegesnek tartják, otthonmaradásra biztatják támogatóikat, ugyanakkor mégsem bojkottálják az eseményt, hiszen például delegálnak küldötteket a szavazatszámláló bizottságokba. Hogy tovább bonyolítsuk a képet, elhangzott más MSZP-s vélemény is: augusztus közepén Kovács László egykori pártelnök és külügyminiszter azt mondta, bár egyetért azokkal a pártokkal, amelyek bojkottot hirdettek, ám a leghelyesebb megoldásnak azt tartja, hogy elmegyünk és ráírjuk a szavazólapra: „igennel szavazunk arra, hogy hazánk maradjon az Európai Unió tagja”. Mintha ez kérdés lenne…

Ami Gyurcsány Ferencet és a Demokratikus Koalíciót illeti: a volt kormányfő januárban arról beszélt: korlátozott, ellenőrzött, szabályozott módon „Magyarország nemcsak képes befogadni embereket, de jól is jár az ideérkező szakemberekkel”. Korábban egyébként a DK nyíltan a kényszerbetelepítés mellett foglalt állást, amikor ennek támogatására indított – kudarcba fulladt – aláírásgyűjtést, ennek kapcsán a kispárt másik prominense, Molnár Csaba azt mondta: „a menekültek elosztásáról uniós szinten kell dönteni, kötelező uniós kvóták alapján”.

Gyurcsány korábbi pártjával ellentétben a DK azonban legalább következetesen viszi ügyet: a bukott kormányfő még a múlt héten is azt mondta egy salgótarjáni fórumon, hogy „Európa legkeresztényietlenebb miniszterelnökével és kormányával rendelkezünk”, illetve hogy szerinte, 2006 után először, országos megmérettetésen is vereséget lehet mérni a Fideszre, ha a referendum érvénytelen lesz. Vagyis ebben a fontos, hazánk szempontjából sorsdöntő kérdésben is csak saját politikai érdekeit nézi… A DK még egy rossz popslágerhez hasonlatos kampánydalt is készített Csak a szeretet kell címmel, amelynek refrénje így szól: „ne mondj nemet, ne mondj igent, a válasz semmit sem jelent, ha már a kérdés is hazug”.

Ha valaki azt gondolná, nincs lejjebb annál, mintha például Gyurcsány Ferenc oktat ki keresztényi gondolkodásból, nagyot téved. Az abszolút mélypontnak ugyanis talán az Együtt, a PM és a Bokros Lajos-féle MOMA plakátkampányát tekinthetjük. A három kispárt egy olyan képpel buzdít bojkottra, amelyen egy tévé előtt ülő nő és férfi látható, amint középső ujjukkal „bemutatnak”, ezzel tulajdonképpen üzenve azoknak is, akik részt kívánnak venni a referendumon.

A „Hülye kérdésre ez a válasz” mottóval futó plakátot Szigetvári Viktor Együtt-elnök a következő szavakkal publikálta Facebook-oldalán: „Nem alkuszunk a korrupt rezsimmel. A PM-mel és a MOMA-val közösen kiállunk Orbán undorító, az országot gyűlölettel szétplakátoló kampányával szemben.”

Alig egy héttel ezelőtt még azt mondhattuk volna, hogy a Fodor Gábor vezette Liberálisok kilógnak a sorból, ők ugyanis a részvétel és az igen szavazat melletti kampányt indítottak. Mindehhez még például a Magyarországról szóló EP-vitákból jól ismert Guy Verhofstadt egykori belga miniszterelnököt is segítségül hívták, aki a minipártnak küldött levelében úgy fogalmazott: „hamarosan egy nagyon fontos kezdeményezésbe vágtok bele, hogy megismertessétek honfitársaitokkal a kormányotok által szervezett, október 2-i népszavazás valódi tétjét, és kampányoljatok az IGEN mellett, egy európai megoldásért”.

Fodor Gábor még egy múlt hétfői nyilatkozatában is arról beszélt, hogy a liberálisok álláspontja határozottan eltér attól, amit a baloldal képvisel. „Nekem is néha nehézséget okoz eligazodni ebben, mert van, aki a bojkott mellett van, én ezt a bojkottot politikailag hibás álláspontnak tartom, és van, aki azt mondja, hogy nem kell elmenni. Ezt nekem is nehéz megérteni, hogy mi a különbség. (…) Aztán van az érvénytelen szavazat álláspontja, amit szintén politikailag hibás álláspontnak tartok: szerintem ezt a kérdést felelőtlenség elviccelni. Senkit nem fog érdekelni az érvénytelen szavazatok száma, senkit, az megy a kukába” – mondta Fodor az Inforádiónak.

A párt másik politikusát, Bodnár Zoltánt hallgatva azonban rá kellett döbbennünk arra: lehetnek bármilyen kevesen, a Liberálisoknál még így sincs egység. A volt főpolgármester-jelölt ugyanis múlt hétfőn, az ATV-ben úgy fogalmazott, amennyiben a részvételi hajlandóság az érvényességi küszöb körül mozog, mérlegelni lehet, hogy milyen lépésre van szükség a részükről. A riporter kérdésére, hogy ez pontosan mit jelent, így felelt: „Nem tudom, hogy mit fogunk mondani. Majd az ügyvivői testület el fogja dönteni, hogy mit fogunk mondani, ha bármit mondunk ebben az ügyben”.

Bojkottálni, elmenni és érvénytelenül szavazni, elmenni és igennel szavazni… – nem irigyeljük az igazodási pontokat kereső balliberális szavazókat. Sokkal egyszerűbb azoknak, akik tudják, jövőnk szempontjából sorsdöntő a kvótareferendum, ezért pártszimpátiától függetlenül el kell menni és a NEM mellé húzni az ikszet. Lapunk legutóbbi, másfél héttel ezelőtti felmérése azt mutatta: a választók fele részt kíván venni a népszavazáson, míg ötödük egyelőre nem döntött, és csak 14 százaléknyian vannak, akik biztosra mondják távolmaradásukat. Vagyis ha a tendencia folytatódik, és mindenki rászánja az időt a szavazásra, aki nem akar kényszerbetelepítést, érvényes és eredményes referendumon mondhatunk nemet Brüsszel őrült ötletére.

Bándy Péter

 

Lapszám: