Tesztpálya és fejlesztések

Teljes foglalkoztatottság, javuló egészségügy, fejlődő infrastruktúra – igazi sikertörténetnek tűnik Zalaegerszeg és vonzáskörzetének elmúlt néhány éve. A korábban kissé félreeső megyeszékhely infrastrukturális és munkahelyteremtő fejlesztéseinek eredményeként 13 százalékos munkanélküliséget sikerült csökkenteni. Napjainkban pedig a Közép-Európában egyedülálló tesztpálya-beruházástól várják a további sikereket. Ennek miniszteri biztosa Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője.

Közép-Európa egyik legnagyobb járműipari tesztpályáját építik Zala megyében, amihez hasonló 700 kilométeres térségben nincs, mutatja büszkén a terveket Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője.

A politikus nemcsak a jövőre esedékes országgyűlési választások kormánypárti jelöltje, hanem a 250 hektáron elterülő tesztpálya kinevezett miniszteri biztosa. A 40 milliárdos, teljes egészében hazai forrásból megvalósuló munkahelyteremtő beruházással egy olyan központot építenek benzinkutakkal, szállodával és egyéb kiszolgáló létesítményekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy, akár hetekre, hónapokra ideköltözve, a környező országokban működő járműgyártók tesztelhessék autóikat. A tervek szerint 2018 tavaszáig elkészül a projekt első üteme. A politikus szerint már most egyre több autógyártó érdeklődik a tesztpálya iránt.

Pedig hét évvel ezelőtt aligha gondolhatta bárki, hogy autóipari cégek érdeklődésének középpontjává válhat a térség. Sőt leginkább a munkanélküliség volt a jellemző.

– Akkoriban közel 13 százalékos munkanélküliségi rátával küszködtünk, ma ez alig 4 százalék – részletezi a képviselő.

Vigh László húsz évig volt a Zalaegerszeghez közeli Felsőrajk polgármestere. Országgyűlési képviselőként 2006 óta dolgozik. A honatya népszerű a környéken: összefogással építtette fel a hajdani török kori várat, megmentette a helyi iskolát a bezárástól, és létrehozta az első vidéki termelői vásárt Felsőrajkon. De ha a helyzet úgy hozta, maga kaszálta a füvet a helyi sportpályán, vagy éppen kerékpárral járt végig nyolc nap alatt 35 települést a környéken, megismerve a térség falvainak fejlesztéseit.

Merthogy beruházásokból akadt bőven az eltelt hét évben. A kitartó munkának, valamint a megteremtett kedvező feltételeknek köszönhetően a zalaegerszegi ipari parkban az elmúlt hét évben ezer új munkahely jött létre. A megvalósuló tesztpálya pedig nagyjából ugyanennyi új álláslehetőséget jelent majd.

– A zalaegerszegi járműipari tesztpálya miniszteri biztosaként a 2018-ban beinduló üzemelés után több nemzetközi céget is Zalaegerszegre szeretnék csábítani, amellyel újabb minőségi, jól fizető munkahelyeket hozunk létre. A jövőben is segíteni szeretnénk a helyi vállalkozásokat új ipari parkok kialakításával, a szakképzési rendszer, valamint a különböző felsőoktatási intézményeink fejlesztéseivel.

Mindennek persze feltétele a jó közlekedés. A zalai térség fejlődésének meghatározó része a települések közti útkapcsolatok, valamint a városokat tehermentesítő infrastruktúra folyamatos fejlesztése. Az országos útfelújítási program részeként 2018-ra valósul meg a 75-ös főúton, Lenti határában az éves szinten közel kétmilliós forgalmat lebonyolító Kerka-híd felújítása. Igazi mérnöki csúcsteljesítménynek számít emellett a völgyhidat is magába foglaló 86-os főút Zalalövőt elkerülő szakaszának megépítése, amire 14 milliárd forintnyi állami forrást sikerült szerezni.

– A zalalövőiek a szó valódi értelmében fellélegezhettek, hiszen a település a kamionforgalom minden hátrányától szenvedett – mondja a biztos.

Összességében mintegy 3,5 milliárd forintos költséggel zajlottak útfejlesztések és felújítások a megyében. Jövőre pedig a Modern Városok Program keretében, Zala megye történetének legnagyobb építési beruházásaként, kétszer kétsávos gyorsforgalmi út létesül Zalaegerszeg és az M7-es autópálya között, érintve a sármelléki repteret.

Az infrastrukturális beruházások keretében zajlik az uszodaépítés is. Zalaegerszegen egy tízpályás, tanmedencés komplexum építését kezdték el 2016-ban. Emellett két fontosabb építkezést is terveznek a jövőben: Alsóerdőn sport- és rekreációs központot építenek, valamint munkacsoport alakul a Mindszenty zarándokközpont építésének megtervezésére. A sporthoz kapcsolódva lezárult a ZTE-futballstadion rekonstrukciója, valamint elkészült az új, nyolcsávos atlétikai pálya, ami nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas.

Az egészségügy is előkelő helyen szerepel Zalaegerszeg és térségének fejlesztési prioritásai között. A kormány segítségével milliárdos összegű kórházfejlesztés indult, aminek keretében a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban az elmúlt hat évben több mint kilencmilliárd forint értékű beruházás zajlott. A fejlesztések központi eleme az új Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum kialakítása volt. A kórház egymilliárd forintot nyert műszerek beszerzésére, továbbá közel 800 millió forintot új MR-készülék vásárlására, 33 millió forintból pedig új tüdőröntgengépet vettek. Emellett befejeződött a 120 férőhelyes zalaegerszegi nővérszálló 30 éves épületének energetikai korszerűsítése, Zalalövőn pedig új mentőállomás épült. Az idősebb, segítségre szoruló emberek ellátása fejlesztésének keretében pedig 11 intézmény újult meg a megyében.

– Amennyiben teljesül célunk, hogy a Zalaegerszegen befolyó évi négymilliárdos iparűzési adót megduplázzuk, még ennél is többet lehetne költeni egészségügyre, közlekedésre, oktatásra.

Vigh László lobbitevékenységének eredményeként a városban működő három zalaegerszegi egyetemi karnak 2017-ben összesen 4,4 milliárd forint jutott. A pénzből új duális képzőközpont, valamint innovációs tudásközpont létesül, megújulnak a jelenlegi épületek, valamint több kutatás-fejlesztési programot is elindítanak. A helyi munkaerőpiacnak, valamint az épülő járműipari tesztpályának fontos utánpótlási bázisa lehet a három zalaegerszegi egyetemi kar.

Az idegenforgalmi fejlesztések egyik legnagyobbika a határ menti Lenti településen felépített négycsillagos szálláshely, ami a Dunántúl egyik legnagyobb szállodája. Az önkormányzati beruházásban elkészült fejlesztéssel Lenti feljebb lépett a turisztikai szereplők sorában. A turizmus fellendítését tűzték ki célul Zalaegerszegen is. Teljesen átalakult a Dísz téri adventi vásár, egyedülálló rendezvény az őszi Országos Vadpörkölt és Borfesztivál, valamint az Alsójánkahegyi Sör-Virsli és Hagymásbab Fesztivál.

A rengeteg fejlesztés mellett persze ugyanilyen fontosak a közösségi kezdeményezések, hiszen aktív közösség nélkül elképzelhetetlen a térség településeinek fejlődése. Ezt a célt szolgálja többek között a Vigh László által indított Tündéri település nevű kezdeményezés, amelynek keretében a politikus emléktáblával jutalmazza az ősi gyümölcsfajták megőrzésén munkálkodó településeket. A cím elnyerésének feltétele, hogy minden portán viruljon legalább egy gyümölcsfa.

– Több nemzetközi céget is Zalaegerszegre szeretnénk csábítani. Az Északi Ipari Parkban pedig folytatni kívánjuk az Inkubátorház programot, amellyel újabb munkahelyeket hozhatunk a városba – beszél a jövőre szóló tervekről az ország­gyűlési képviselő. A zalai megyeszékhelyen a jövő év végéig 25 utca megújítását tervezik, emellett a programok közt szerepel a zalaegerszegi mentőállomás és a Göcsej Múzeum felújítása. Emellett több mint 30 kilométeres kerékpárút megépítését célozzák, amely összekapcsolná a vidéki utakat a megyeszékhellyel. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy elindult a 344 kilométer hosszú közös szlovén–magyar kerékpáros turisztikai hálózat kiépítése, ami 2,3 millió euróba kerül majd.

Takó Szabolcs

 

Lapszám: