A következő évek várhatóan arról szólnak majd, hogy Magyarország képes lesz-e az uniós csatlakozása óta kialakult függetlenségét megőrizni – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt, szerk.


Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt, szerk.

A tárcavezető kiemelte: viszonylag egyszerű kérdésekben várhatók nagy viták, így például arról, hogy ki éljen Magyarországon, és ezt ki határozza meg. A választópolgárok szerint ennek eldöntése magyar nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon – közölte.
    
Lázár János szerint egy másik nagy vita, hogy ki mondja meg, mennyi legyen az adó: Brüsszel vagy a magyar adófizetők által választott magyar parlament. 
    
Az európai internacionalista erők sok kérdésben csökkentenék a nemzetállamok hatáskörét Brüsszel javára – mondta.

A miniszter szerint az Európai Parlament által szerdán elfogadott, Magyarországra vonatkozó határozat „baloldali politikai provokáció, nem több és nem kevesebb”.

Kifejtette: elindul majd egy egyeztetési mechanizmus, ebből Magyarország kiveszi a részét, válaszol minden megkeresésére. „A konstruktív párbeszédben érdekeltek vagyunk”, de lehetetlen dolgokat kérnek, amelyeket nem tudunk és nem akarunk megvalósítani, mert az ellentétes lenne a magyarok érdekeivel – mondta. Hozzátette: lesz, amiben lehetséges az együttműködés, de a kérdések jelentős részében nem.
    
Kitért arra: az EP határozatában felvetődik a CEU sorsa, és a kormány álláspontja szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, mindenkinek be kell azt tartania. Ugyanakkor „a kormány nagyvonalú”, és szívesen folytat konzultációt azokkal is, akik nem akarják betartani a törvényt – mondta. Megjegyezte, a kormány eleget tesz a kötelességének, hogy az Európai Bizottsággal is egyeztessen az ügyben.

A kormány által elfogadott Zrínyi 2026 nevű haderőfejlesztési programmal emelkedni fog a magyar haderő létszáma, és technikailag is korszerűsítik a honvédséget, elsőként szállító járművek beszerzésével – közölte.

Az ország közbiztonságának rendbetétele után a hadseregnek is olyan állapotban kell lennie, hogy meg tudja védeni az országot – mondta.
    
A tárcavezető azt is tudatta: Magyarország a májusi NATO-csúcson azt vállalja majd, hogy 2024-re – a jelenlegi 1-ről – a GDP 2 százalékára emeli a katonai kiadásokat, ami akkor mintegy 1000-1200 milliárd forintot jelent majd.

2030-ra jelentősen, akár 30 ezerrel is növekednie kell a Magyarországon évente született gyermekek számának a mostani 93 ezerről – ismertette a kormány célkitűzését Lázár János.

Ennek érdekében Orbán Viktor kormányfő a napokban intézkedéssorozatot jelent be – közölte.
    
Hangsúlyozta: támogatni kell a családokat a gyermekvállalásban, és a kormány szerint még vannak olyan segítségek, amelyeket nem biztosítanak például a második, harmadik gyermeket tervező családoknak.
    
A kabinet szerint nem migrációval, hanem családtámogatással kell megállítani a gyermeklétszám csökkenését – mondta Lázár János.

Forrás: MTI