A migránsbevándorlást érintő vitákban tavaly óta számos támogató vélemény is elhangzott. Jelentős részükről már eleve lehetett tudni, hogy csúsztatás, más részüket pedig azóta cáfolták meg az események. Az alábbiakban tíz olyan állítást gyűjtöttünk össze, amelyekkel a migránsok befogadása, vagy újabban a kvótanépszavazás elutasítása mellett érvelnek.

A migránsok befogadása nettó haszon az európai országok lakóinak, ugyanis az újonnan érkezők megmenthetik a népesség fogyása miatt veszélybe kerülő nyugdíjrendszert. A statisztikák is azt mutatják, hogy a bevándorlók örömmel állnak munkába a befogadó országban, és gyakran az őslakosokon is túlteljesítenek munkahelyükön…

Ezzel szemben ma már látható, hogy a Németországba érkező migránsok jelentős része analfabéta, vagy igen alacsonyan képzett, a befogadó ország nyelvét nem beszéli, így még futószalagmunkákra sem tudják alkalmazni őket. Az a maroknyi ember (a cikk megírásakor mindössze hatvanöt a másfél millióból), aki ténylegesen el tudott helyezkedni, csak propagandacélokra felel meg, a nyugdíjrendszert értelemszerűen nem fogja megmenteni, viszont a segélyeken tengődő többséget az adófizetők pénzén tartja el a német állam.

Érthetetlen, hogy a jobboldal ellenzi a bevándorlást, elvégre Szent István király Imre hercegnek írt intelmeiben feketén-fehéren leírja, hogy az egynyelvű országok gyengék, a jövevényeket becsben kell tartani. Ráadásul Ferenc pápa is következetesen kiáll a migránsok mellett, és a Biblia is a felebarátok szeretetére buzdít…

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Az Intelmekből kiragadott részletet unalomig ismételgették a tavaly augusztus 25-i ellenzéki rendezvényeken, s távozása előtt még André Goodfriend is jónak látta Orbán Viktor figyelmébe ajánlani e sorokat. Valójában államalapító királyunk korántsem a határokon illegálisan beözönlő milliók feltétel nélküli befogadásáról beszélt, hanem „a katonai és tudományos elit” támogatását ajánlotta fiának. A dolog pikantériája, hogy az állam és egyház külön útjait hirdető liberálisok most milyen előszeretettel hivatkoznak Ferenc pápára, amióta véleménye egybecseng az övékkel. Pedig a bibliai tanítások alapján sem lehet elvárni, hogy az európaiak kvázi öngyilkosságot hajtsanak végre azzal, hogy a szeretet nevében mindenkit befogadnak.

Nevetséges elképzelés, hogy biztonsági kockázatot jelent a migránsok beengedése, mivel a terroristáknak eszük ágában sincs az életük kockáztatásával átutazni a fél világon, inkább repülővel érkeznek. A migránsok között elvegyülő terroristákról beszélni gyűlöletkeltés, elvégre ők éppen az Iszlám Állam elől menekülnek…

Ez az érv már tavaly megdőlt, amikor a Stade de France nemzeti stadion közelében meghalt terroristáról az útlevele alapján kiderítették: ujjlenyomata megegyezik annak az embernek az ujjlenyomatával, akit Görögországban regisztráltak az okmány tulajdonosaként. A merénylő ezek szerint mégis végigsétált egész Európán hamis útlevelével, érintve több regisztrációs pontot is, mégsem lett gyanús senkinek. Azóta egyre-másra érkeznek a hírek migránsok által elkövetett terrorcselekményekről, ezekről általában azt igyekszik bizonygatni a nyugati média, hogy nincs vallási gyökere.

Felesleges kerítést építeni, a határzár nem fogja megállítani az életükért menekülőket, amúgy is csak arra jó, hogy áthárítsa a problémát a szomszédos országokra. A drótkerítés egyébként ártalmas a gyerekekre is. A magyarok ismét megmutatták, hogy milyen rasszisták, hogy ki akarják vonni magukat a krízis közös, európai megoldásából. Ráadásul abból a pénzből, amit határvédelemre költünk, akár el is láthatnánk a menekülteket…

A kerítés hatékonyságát bárki megítélheti, aki látta a Keleti pályaudvart tavaly nyáron és most. Kétség nem fér hozzá, hogy az a nyugalom, amit idén élvezhettünk, annak köszönhető, hogy ellenőrizhetővé vált a déli határ. Ezzel együtt is akadnak, akik embercsempészek segítségével átjutnak, havi szinten akár több százan is lehetnek, de mégsem tízezrek vonulnak át az országon, ahogy az tavaly történt. A szögesdrót valóban árthat a gyerekeknek, főleg akkor, ha szüleik áthajigálják őket a kerítésen, hogy kierőszakolják a bejutást az ország területére, ahogy erre többször is volt példa. Szomszédainkat pedig senki sem kérte, hogy nyakra-főre fogadjanak be mindenkit, a tavalyi rágalomhadjárat helyett megszervezhették volna ők is a maguk határvédelmét, ahogy most már vannak is erre vonatkozó kezdeményezések. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy a népvándorlást hazánk nem tudja egyedül megállítani, így közös cselekvésre lenne szükség, ám az semmilyen bajra nem jelent megoldást, hogy Brüsszelben megszabott kvóták szerint szétosztják a migránsokat, a határok védelmében pedig nem történik semmi érdemleges. A kerítés költségei meg sem közelítik a migránsok eltartásának költségeit, Németországban például már most eurómilliárdokat csoportosítanak át az egészségügyi és a munkanélküli alapokból csak azért, hogy közel a választásokhoz ne kelljen adót emelni a betelepültek segélyezése miatt.

Felesleges a kvótáról népszavazást tartani, már rég nem akarja senki szétosztani a migránsokat, az egész hangulatkeltés. A valódi tét nem is ez, arról van szó, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az EU-ból…

Attól, hogy nem hangoztatják úton-útfélen, még ma is azon munkálkodnak Brüsszelben, hogy megvalósuljon a migránsok szétosztása az unió egész területén. A végeredmény szempontjából teljesen lényegtelen, hogy a „főbejáraton” küldik be, vagy a „hátsó ajtón” keresztül oktrojálják ránk a menekülteket. A kilépésről szóló híresztelést Orbán Viktor miniszterelnök többször cáfolta, ahogy a magyar emberek többsége is maradna az unióban. A népszavazás többek között arról is szól, hogy milyen EU-ban akarunk élni öt vagy tíz év múlva. Ha sikeres lesz a referendum, és eredményei is láthatóak lesznek, az egyben a nemzetek Európája-projektnek is lendületet adhat, éppen ezért vörös posztó a liberális elit szemében.

A kormány kizárja a migránsokat, bezzeg a letelepedési kötvényt vásárlókat zokszó nélkül beengedik….

A kettőt aligha lehet egy lapon emlegetni, elvégre az illegális bevándorlók eleve törvénytelenül és ellenőrizetlenül akarnak belépni az ország területére, ráadásul milliószámra. Ezzel szemben a kötvénnyel betelepülők, már csak annak költségei miatt is, lényegesen kevesebben vannak, és nem egyszerre zúdulnak az országba, ezért a titkosszolgálatoknak sem jelent vállalhatatlan kihívást az ellenőrzésük. Ráadásul ezek az emberek jellemzően üzleti célból települnek az országba, így kicsi az esélye annak, hogy bárki közülük a hazai szociális rendszerre hagyatkozna, vagy a karrierjét feladva terroristának állna.

Teljesen felesleges a kvótanépszavazás, hiszen a referendumnak semmilyen jogi következménye nem lesz…

Az EU történetében több népszavazásnak volt közvetlen vagy közvetett hatása. A dánok 1992-ben és az írek 2001-ben nemet mondtak a maastrichti és nizzai szerződésre, ezért érdemi mentességeket kaptak. A franciák és hollandok 2005-ben szintén népszavazáson utasították el az alkotmányos alapszerződést, ami évekre megakasztotta az integráció elmélyítését. Ha mégis elfogadnánk az ellenzék érvelését, miszerint nincsen jogkövetkezménye a magyar népszavazásnak, akkor vajon miért kritizálja egyre több brüsszeli és bevándorláspárti politikus Budapestet? Emlékszünk a luxemburgi külügyminiszter tavaszi kifakadására, miszerint, ha az EU-ban minden fontos kérdésről népszavazást tartanának és Orbán Viktor politikája követőkre talál, akkor a történelem szemétdombjára lehetne dobni az EU-t. Pontosabban a jelenlegi EU-t, amely csak a felső 1 százalék érdekét nézi. A minap Guy Verhofstadt és Graham Watson európai liberális politikusok is bekapcsolódtak a magyar népszavazási kampányba, ők is a magyar példa terjedéséről beszélnek.

Egyes szakértők háborús fenyegetésről meg polgárháborúról hadoválnak, ez mind csak riogatás, annak érdekében, hogy az emberek elmenjenek szavazni…

Mindezt ugyanazok képviselik, akik egy éve még azt mondták, hogy a menekültek között hemzseg a jól képzett munkaerő, és a multikulturális társadalom elősegíti a pezsgő kulturális légkört. Azóta azonban a történések azt mutatják: ha Németországban záros határidőn belül nem kezdenek valamit a migránsok miatt elharapódzó erőszakos bűncselekményekkel (rablások, nemi erőszak stb.), illetve nem találják meg a módját a menekültek foglalkoztatásának, akkor a lakosság körében a feszültség fokozódik, a migránsok között a radikalizálódás veszélye nő, ami megalapozhatja a polgárháború légkörét.

Hazugság, hogy Brüsszel a városvezetőkkel tárgyalná meg a migránsok betelepítését, ilyesmi meg sem fordult a fejükben…

Ezt a tételt elsősorban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és az MSZP-s szegedi polgármester, Botka László év eleji találkozója cáfolja. Szeged, egy „elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni” – fogalmazott akkor Schulz. Kormánypárti képviselők ezután felszólították Botkát, határolódjon el az EP-elnök kijelentéseitől, ám ő ezt nem tette meg, ahogy azt sem árulta el, hogy miről értekezett Martin Schulzcal egy korábbi találkozójuk során. A PM-es Karácsony Gergely által vezetett Zuglóban annyira biztosra vették, hogy az unió keresztülviszi a kvótatervet, hogy Szabó Rebeka már a lakhatását is elkezdte tervezni a jövőbeli betelepítetteknek. Vélhetőleg az volt a terv, hogy a zuglói lakosoknak szánt szociális lakásokba költöztetik majd a migránsokat. Az önkormányzat honlapján meg is jelent egy ilyen szövegezésű lakáspályázat: „A pályázaton részt vehet minden cselekvőképes, nagykorú, Európai Gazdasági Térségi állampolgár, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személy”.

Valamennyi embert azért mi is be tudnánk fogadni…

Ehhez először véget kellene vetni annak az összemosásnak, ami a háború elől menekülők és a gazdasági migránsok között zajlik. Menekültek minden háború után megjelennek, az ellátásukat eddig is meg tudták szervezni, ennek a helyszíne is megvolt: a menekülttábor. Most viszont lényegesen többet, azaz a migránsok letelepítését várja el Brüsszel. A német álláspont ez ügyben még valamennyire érthető, vagy legalábbis megmagyarázható azzal, hogy országukban munkaerőhiány van. Magyarországon viszont még kétszázezer munkanélküli várja, hogy elhelyezkedhessen, elsősorban nekik kell lehetőséget adni, betelepítésre nincs szükség – főleg nem analfabéta, magyarul nem beszélő tömegekre. Akik háború elől menekülnek, és ideiglenesen a menekülttáborokban akarnak tartózkodni, azokat a magyar állam eddig is ellátta.

Kovács Dániel