Jelenlegi hely

Több száz régészeti lelet az M44-es mellett

Több száz Árpád-kori, avar és szarmata lelet került elő az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közti szakaszán zajló ásatások során.


Fotó: MTI, Lehoczky Péter

A régészeti feltárásokat a Budavári Ingatlanfejlesztő Zrt. koordinálja. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Damjanich János Múzeum, Szarvason és Békésszentandráson a Tessedik Sámuel Múzeum, Békés megye többi részén a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régészei végzik az ásatásokat.
    
A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai 110 ezer négyzetméteren, 12 régészeti lelőhelyen végzik az archeológiai munkálatokat. Eddig több mint hétszáz régészeti jelenségre bukkantak. A legnagyobb felfedezésként egy időszámításunk szerinti negyedik századi, késő szarmata kori temetőben ezüst ékszerekre bukkantak - tájékoztatott Szarka József vezető régész.
    
Megjegyezte: bár csaknem valamennyi, feltárt sírt kirabolták, sikerült néhány értékes leletre bukkanniuk. 
    
Egy női sírban a fej mellé illesztett pipereeszközt, bronzcsipeszt, továbbá a koponyán egymás után, egy sorban négy darab, átfúrt ezüstérmét találtak, utóbbiakat egykoron vélhetően egy a fejet szegélyező szalagra, pártára varrtak rá. Az érmék jellegüknél és kialakításuknál fogva római mintára készült szarmata másolatok voltak, s nem kereskedelmi eszközökként, hanem viseleti elemekként funkcionálhattak - mondta Szarka József.
    
Paluch Tibor régész kifejtette: a sírrablást néha egészen brutális módon végezték. Amikor a rablógödörrel elérték az emberi maradványok szintjét, bedugtak egy szerszámot a koporsóba, majd kirántották, ami jött. Az elhunytról leloptak mindent. Így történhetett meg, hogy a csontvázak különböző részei más és más magasságban helyezkedtek el, ahogy ennek eredménye az is, hogy az elhunytak lábánál elhelyezett edények megmaradtak. 
    
Szarka József elmondta: Békésszentandrásnál találtak olyan, középső szarmata időszaki temetőrészletet is, ahol nem bolygatták meg a sírokat. Onnan bronz fülbevalók, gyöngyök, különböző típusú fibulák, azaz ruhakapcsok, gyöngy karkötő, gyöngyözött öv és kerámiaedények is előkerültek.
    
Bácsmegi Gábor, a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum vezető régésze elmondta, ők is 10-12 lelőhelyen és egy szarvasi ásatáson dolgoznak. A legrégebbi lelet, amit találtak, 7000-7500 éves. Egy újkőkori település szélén, agyagkinyerésre szolgálható gödröket tártak fel, amelyekben olyan pattintott kőeszközökre leltek, amelyek nyersanyaga valószínűleg Tokaj környékéről származik.
    
Csabacsűdön találtak egy nagyméretű, fejjel lefelé elásott szkíta edényt. A benne lévő földet a későbbiekben szeretnék kielemeztetni, hogy milyen szerves anyagokat tartalmaz - mondta.
    
Találtak egy emberfejű, avar kori csörgőt is, amelynek az az érdekessége, hogy az 1900-as évek elején Szentesen bukkantak egy ugyanolyan tárgyra. A csörgőt valószínűleg nem a ruhán viselték, ahogyan azt korábban feltételezték a régészek, hanem az övön. Az avarokra nem igazán volt jellemző, hogy díszítésként hordjanak ilyen elemeket, valószínűleg a korábbi századokban, mások mellett a germán népekre jellemző "divat" továbbélését jelenti a lelet - magyarázta Bácsmegi Gábor.
    
Hozzátette: szarmata lelőhelyen sok kutya csontvázát is megtalálták, amelyek közül egynél nem zárható ki, hogy elődeink félbevágták az állatot. Keleti népeknél, például a kunoknál jellemző volt, hogy kettévágott kutyára tettek esküt. Az M5-ös autópálya feltárásánál találtak több ilyen leletet - mondta a vezető régész.
    
Bácsmegi Gábor elárulta: augusztus elején vélhetően végeznek a feltárással, a tapasztalatokról és a leletekről szeretnének egy tudományos-ismeretterjesztő könyvet megjelentetni.

MTI

Címkék: