Történelmi ima

Fotó: shutterstock.com

Ferenc pápa a második katolikus egyházfő, aki ellátogat Romániába, és az első, aki Székelyföldön szentmisét tart. Milyen nemzetpolitikai jelentőséggel bír a pápa erdélyi látogatása, és milyen változást hozhat ez a történelmi esemény a székely katolikusok életében?

Fotó: shutterstock.com

Ferenc pápa május 31-e és június 2-a között háromnapos látogatást tesz Romániában és Erdélyben: Bukarest mellett Jászvásárt, Balázsfalvát és Csíksomlyót is felkeresi. A Szentatya Bukarestben Klaus Johannis államfővel és Daniel pátriárkával is találkozik, majd a két egyházfő együtt imádkozik a Nemzet megváltása katedrálisban. Csíksomlyóra június elején látogat Ferenc pápa, ahol a somlyói hegynyeregben szentmisét celebrál. Az eddigi információk szerint a szentmise nagy része magyarul fog elhangozni.

Hogy miért nem a csíksomlyói búcsú idején, június nyolcadikán misézik a pápa Erdélyben, arra a válasz a hagyományokban keresendő. A római katolikus egyház feje húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor mindig Rómában tartózkodik, és a Szent Péter-bazilikában misézik. A csíksomlyói búcsú előrehozatalát a ferencesek a szokásjogra hivatkozva – a négy és fél évszázados múltra visszatekintő búcsút mindig pünkösd szombatján tartják – elvetették. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek azonban diplomatikusan a csíksomlyói pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánította, ami azt jelenti, hogy június elsején is teljes búcsút lehet nyerni.

A magyarság elismerése

De mit jelent a pápai látogatás az erdélyi magyarságnak, a Romániában kisebbségben lévő katolikusoknak? Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke szerint a pápa erdélyi látogatása a székelyföldi magyarság komoly elismerése a Vatikán részéről, erős hitelesítő üzenettel bír azok felé, akik máig tagadják Székelyföld létezését. Mivel a pápát több mint nyolcvan nemzetközileg akkreditált újságíró kíséri, meg kell mutatni a világnak, hogy a székelyek sokan vannak, és fel kell hívniuk a figyelmet a román állam által elkobzott egyházi javakra. Kiemelte, a pápai látogatás középpontjában Csíksomlyó áll, hiszen Ferenc pápa csak ott fog misét celebrálni. Balázsfalván a görögkatolikus közösséget, Jászvásárban a román ajkú katolikusokat keresi fel. Hozzátette, egyik sem tömegrendezvény, míg a csíksomlyói misén soha nem látott tömeg is összegyűlhet.

– Sokan biztosak voltak abban, hogy a pápa nem mer eljönni Székelyföldre, vagy a román állam megakadályozza ezt. A pápai látogatás a román állam és a magyar kormány együttműködésének is az eredménye. Az erdélyi katolikusok sértve érezték magukat, amikor 1999-ben II. János Pál pápa csak Bukarestbe látogatott, és nem jött át a Kárpátokon. Akkor a román politikusok erősebbnek bizonyultak. Azóta változott a bukaresti apostoli nuncius személye, aki pünkösdi szentmisét is celebrált már Csíksomlyón. A csíksomlyói misén eddig félmillióan voltak a legtöbben, szeretnénk, ha a pápa látogatásakor egymillió hívő zarándokolna el – mondta egy interjúban Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközpont igazgatója, aki kérdésünkre hozzáfűzte: a pápák hosszú évszázadokig nem hagyták el apostoli látogatások céljából Rómát.

Először VI. Pál pápa kezdett utazni a világban, aki járt többek között a Szentföldön, Indiában, az ENSZ-ben, II. János Pál pápa pedig már igazi utazó pápa volt. Emlékeztetett, Ferenc pápa még egyszer sem volt a hazájában, Argentínában, mert nem akar beavatkozni az ottani belpolitikai vitákba.

– Az argentin pápa, aki korát meghazudtoló fiatalos lendülettel járja a világot, általában olyan országokat keres fel, ahol feszültségek, konfliktusok vannak, ahol nagy a szegénység, illetve a társadalmi egyenlőtlenség, és ahová úgy érzi, a kiengesztelődés üzenetét kell elvinnie. Ferenc pápa idei úti céljai között van többek között Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek és Japán, olyan országok, ahol a keresztények nehéz helyzetben, illetve kisebbségben vannak. Az ortodox többségű Románia is ilyen ország, ahol oldania kell az ortodoxok és a katolikusok, valamint a nemzetiségek közötti feszültséget. Romániában az erdélyi római katolikusoknak és a görögkatolikusoknak máig komoly kárpótlási vitái vannak a román állammal, illetve a román ortodox egyházzal. Érdekes, hogy a pápát Magyarországra is meghívták 2016-ban, a Szent Márton-emlékévben, de mivel hazánkban a keresztények nincsenek a fenti országokhoz hasonlóan nehéz helyzetben, ezért nem is látogatott hazánkba – fejtette ki Szerdahelyi Csongor.

Nemzeti érdek

A látogatás híre az erdélyi katolikus vezetők körében kedvező fogadtatásra talált. Az erdélyi egyházmegyék mindenkit arra buzdítanak, hogy minél nagyobb létszámban mutassák meg magukat a világnak.

– Kevesen tudják, hogy II. János Pál pápa látogatásához annak idején a román ortodox egyház csak úgy járult hozzá, hogy a pápa kizárólag Bukarestbe mehetett. Most egyesek azt kifogásolják, hogy Ferenc pápa Erdély elcsatolásának századik évfordulóján tesz látogatást az összmagyarság lelki központjában. Nehéz a magyarok kedvében járni. Ha nem megy a pápa Erdélybe, az a baj, ha megy, akkor sem tud mindenki egy szívvel örülni – folytatja Szerdahelyi Csongor. – A hívek szempontjából pedig az a fontos, hogy az ember életében vélhetően egyszer történik meg, hogy a csíksomlyói nyeregben együtt lehet Krisztus földi helytartójával, Szent Péter utódjával. A csíksomlyói zarándokhely ezer szállal kötődik a ferences rendhez, így még nagyobb jelentősége van annak, hogy az Assisi Szent Ferenc nevét viselő pápa ellátogat egy magyar ferences kegyhelyhez. Valószínűleg soha nem látott tömeg lesz jelen június elsején Csíksomlyón, és a látogatás a román–magyar, illetve az ortodox–katolikus kapcsolatok erősítéséhez is hozzájárul.

Megkérdeztük Borbély Zsolt Attila erdélyi politológust, mennyire népszerű Ferenc pápa az erdélyi magyarok körében. Kérdésünkre kifejtette, erdélyi magyarként a pápalátogatást nemzetpolitikai szempontból elemezni „nem hálás feladat”.

– A pápai titulus kisugárzása történelmi okokból igen erős. Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy azok, akik a rejtett mozgatórugókra kíváncsiak, mindig kevesebben lesznek azoknál, akik a fősodratú média alapján tájékozódnak. Az erdélyi magyarok tekintélyes része ennélfogva örvend annak, hogy a pápa nemcsak regáti területekre látogat el, hanem Erdélybe is, mi több, a magyarok szent hegyén, Csíksomlyón is misét fog mondani. A másik oldalról pedig ténykérdés, hogy korunk legfontosabb sorskérdésében, a migráció ügyében a pápa folyamatosan azok oldalára áll, akik módszeresen dolgoznak Európa felszámolásán. Minden bizonnyal azért kellett lemondatni XVI. Benedek pápát, mert ő nem lett volna hajlandó eljátszani azt a gyászos és kártékony szerepet, amit a meglehetős egyértelműséggel megállapíthatóan szabadkőműves kötődésű Ferenc pápa ma játszik a keresztény fehér kultúra tönkretételében – magyarázta.

A pápalátogatás ugyanakkor szerinte jó alkalom arra, hogy a világ jelentős része tudomást szerezzen arról, hogy Erdélyben magyarok élnek, mégpedig igen régen és nagy számban.

– Ezért bármilyen megalapozott is a negatív véleményünk Ferenc pápa tevékenységéről, nemzeti érdek, hogy az általa celebrált csíksomlyói misén sokan legyenek, és a tömeg látványa ahhoz hasonló legyen, mint a búcsún, gondolok itt a magyar szimbólumokra, különös tekintettel a magyar és a székely zászlókra. Egyetértek Böjte Csabával, aki arra buzdít, töltsünk el egy hetet a Székelyföldön, és vegyünk részt a pápa által tartott misén, valamint a hét nappal későbbi rendes pünkösdin is, mert a két mise közötti idő kiváló alkalom Közép-Európa tündérkertjének bebarangolására – tette hozzá Borbély Zsolt Attila.

Fotó: MTI

Kettős mérce

Megadja Gábor, a Századvég elemzője a Demokratának elmondta, a pápalátogatásnak elsősorban reprezentatív jelentősége van, amely szerinte a magyar katolikusok életében jelentőségteljesebb változást nem hoz.

– Kérdés, hogy a pápa betartja-e szavát, amikor a papságot arra buzdította, menjenek az emberek közé, valamint ha így is tesz, az ott élők mit kommunikálnak neki, és ő ebből milyen következményeket von le. Az egyházvezetők és a politikusok nyilatkozatain is sok múlik: ki és hogyan interpretálja majd a pápa kijelentéseit. Nem valószínű, hogy a pápa beleszól majd a magyar–román konfliktusba. Ha prédikációjában csak lelki megerősítést nyújt a kisebbségeknek, az már önmagában is egy erős üzenet – mondta a Demokratának a Századvég elemzője.

Kiszelly Zoltán politológus lapunknak arról beszélt, örömteli, hogy a római katolikus egyház feje a történelem során először Erdélybe látogat, és a csíksomlyói kegyhelyen imádkozik, továbbá örömre ad okot az is, hogy januártól Csángóföldön havonta egyszer magyar nyelvű misét tarthatnak. Ugyanakkor józanul, hideg fejjel azt kell vizsgálnunk, hogy nemzetstratégiai szempontból milyen eredményeket hozhat a pápa látogatása. Szerinte a fő kérdés, hogy Ferenc pápa megemlíti-e, hogy a románok a mai napig nem adtak vissza rengeteg, a kommunisták által elvett magyar egyházi ingatlant.

– Az Elbától keletre a nemzetiség és a vallás általában egybeesik, ezért a katolikus egyház melletti kiállás főleg az ott élő magyaroknak lenne gesztus. A magyar polgári kormány 2010 óta célzottan a magyar kisebbség templomait és az iskoláit támogatja, amelyeket viszont a románok nem hajlandóak visszaadni. Az erdélyi vendéglátóknak arra kell felhívniuk a figyelmet, hogy Románia a saját törvényeit, az általa aláírt uniós szerződéseket sem tartja be, amikor üldözi a kisebbségek nyelvhasználatát, szimbólumait és a szabad vallásgyakorlását. Fontos, hogy ezt ne úgy vessék fel a pápának, mintha kizárólag magyar ügyről lenne szó, mert egyrészt ennek nemcsak a magyar katolikusok az elszenvedői, hanem a többi Romániában élő kisebbség is, másrészt sokszor tapasztalhattuk, hogy a magyar sérelmi politikára Nyugaton nem vevő senki.

A pápa látogatása történelmi esély és érdekérvényesítési lehetőség, hiszen Erdélybe még államfők is csak elvétve látogatnak. Ha a látogatás az erdélyi és a moldvai magyar katolikusok problémáit nem is oldja meg, a világ figyelmét egy rövid időre bizonyosan rájuk irányítja.

Lapszám: