Tradíció és innováció

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Augusztus végén ifjúsági sportpályákkal gazdagodott a megújuló Városliget, ahol a napokban elkezdődött a Magyar Zene Háza építése, és október 31-én újragondolt állandó kiállítással megnyílik a felújított Szépművészeti Múzeum. Baán Lászlóval, az intézmény főigazgatójával, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosával beszélgettünk.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Újabb állomásához érkezett a Liget Budapest projekt, hiszen a Városligetben tavasszal megnyitott hazánk legjobban felszerelt kutyás élményparkja, augusztus végén átadták a környező iskolák igényei szerint kialakított ifjúsági sportpályákat, a napokban pedig elkezdődött a Magyar Zene Háza építése. A látható eredmények ellenére néhányan még ma is kivonulnak tiltakozni a beruházás ellen. Vannak-e valós szakmai indokai ezeknek a tüntetéseknek, vagy sokkal inkább politikai támadásról beszélhetünk?

– Abból, hogy a korábbi tiltakozó lendület jócskán alábbhagyott, egyértelműen látszik, hogy politikai indíttatásúak ezek a megmozdulások, hiszen a demonstrálók és a mögöttük álló politikai erők nem valóságos veszély ellen lépnek fel. Ezek a hivatásos tiltakozók saját maguk által gyártott állításokkal, nem létező fantomok ellen küzdenek, amelyekről az idő előrehaladtával rendre kiderül, hogy hamisak. Lehet az egy ellenzéki stratégia, hogy próbáljunk meg minden jelentős kormányzati projekt ellen keresni valamilyen érvet, amellyel mozgósítani lehet az embereket! A Városliget megújítása esetében azzal szemben, hogy új múzeumokat, kulturális intézményeket építünk, a régieket pedig felújítjuk, azaz új értékeket hozunk létre, nehéz érvelni. Viszont arra az egyébként hamis állításra, hogy ennek az lesz az ára, hogy fák százait vágják ki, a Liget tönkremegy, és beton­dzsun­gelt csinálnak belőle, mindjárt sokan felkapják a fejüket. A kormány azonban szerencsére eltökélt a nemzeti közösség érdekeit szolgáló tervei mellett, és ha kell, konfliktusok árán is végigviszi azokat. Az emberek pedig az eredmények alapján visszamenőleg is el tudják dönteni, hogy kinek adnak igazat ezekben a vitákban, vagyis, hogy kinek nő és kinek csökken a közösségi hitelessége.

– Annak ellenére tehát, hogy valóban kerülnek új épületek – Magyar Zene Háza, Új Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum, Városligeti Színház – a Ligetbe, a zöldterületek aránya mégsem lesz kevesebb?

– A 2013 végén elfogadott városligeti törvény egyértelművé tette, hogy „az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál”. Ám a kormány még ennél is tovább ment, és vállalta, hogy növelni fogja a zöldterület arányát. Ez első hallásra talán furcsa, hiszen valóban több új épület lesz majd a Ligetben, ezzel pedig az eddigi hat százalékról hétre nő a beépítettség aránya. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kilencvennégyről kilencvenhárom százalékra csökken a zöldfelület, mégpedig azért nem, mert jelenleg a park több mint egyharmada lebetonozott felület, út, járda vagy parkoló. Mivel ezekből sok ezer négyzetmétert felbontunk, a zöldfelületek arányát a jelenlegi hatvanról hatvanöt százalékra növeljük. Ráadásul, mivel évtizedek alatt lepusztult, meg is újítjuk, tehát nem egyszerűen csak nagyobb, hanem minden szempontból jobb minőségű lesz. Létrejön például Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb játszótere, növekszik a vízfelületek nagysága, futó- és sportpályákat építünk, megújul a Vakok kertje, és lesz egy új, nagyszerű rózsakert is. Vagyis az idő nekünk dolgozik, hiszen ahogyan lépésről lépésre közelebb kerülünk a 2021-es megvalósításhoz, az emberek egyre inkább látni fogják, hogy a Liget-projekttel valóban mindenki nyerni fog: a megújult Városliget minden látogató számára többet és jobbat nyújt majd a jelenleginél.

– Tavaly Cannes-ban, a világ legnagyobb ingatlanszakmai rendezvényén, az ingatlanszakma Oscarjakénk számontartott MIPIM Awardson a négy legjobb közé került, egyben Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje lett a Liget Budapest. Minek köszönhettük ezt az elismerést?

– Tudnunk kell, hogy a Liget ma Európa legnagyobb kulturális városfejlesztési programja, olyan, amelyhez hasonló a millennium óta nem volt Magyarországon. A világon rajtunk kívül ma csak két helyen zajlik ilyen volumenű kulturális fejlesztés. Az egyik Hongkongban, a másik Abu-Dzabiban, vagyis olyan országokban, amelyek anyagi lehetőségei messze-messze meghaladják a miénket. Míg azonban ők csak új épületekben gondolkodhatnak, mi itthon egy parkba ágyazott, több mint százéves, rendkívül gazdag intézményi struktúrai hagyományhoz, a Városliget szerves fejlődéséhez tudunk kapcsolódni olyan világszínvonalú, XXI. századi épületekkel, amelyek méltóak mind a Városliget, mind Budapest múltjához. Ezt a léptéket, minőséget és egyben a projekt fenntarthatóságát, megtérülését ismerték el Cannes-ban.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Több mint kétszázmilliárd forintos beruházásról beszélünk, ami kizárólag hazai, állami finanszírozásból valósul meg. Mire számítanak, mennyi idő alatt hozza be az árát?

– A világ egyik legjelentősebb tanácsadó cége, a KPMG készítette el azt a gazdasági hatástanulmányt, mely szerint a megújult Városliget éves szinten legalább háromszázezerrel több látogatót vonz majd Budapestre. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Liget Budapest projekt tizenöt éven belül, a turisztikai többletbevételek révén, nemzetgazdasági szinten visszahozza a ráfordított közpénzeket. Ráadásul a megújult zöldfelülettel, új és megújított múzeumokkal, kulturális és szórakoztató intézményekkel, Európa egyik legjobb, kibővített állatkertjével, műjégpályával, gyógyfürdővel, sportpályákkal, modern játszóterekkel egy olyan különleges, kulturális és rekreációs negyed jön létre Európában, ami a maga nemében egyedülálló, sehol máshol nincs. Ennek legfőbb haszonélvezői pedig mi, magyarok leszünk.

– Október 31-én megnyílik a felújított Szépművészeti Múzeum, ahol a Magyar Nemzeti Galéria Régi magyar gyűjteménye visszaköltözésének köszönhetően friss koncepció alapján rendezik át az állandó kiállításokat. Mi indokolta a két múzeum újraegyesítését?

– Az újraegyesítés fontos elvi döntése volt a kormánynak még 2012-ben. Amikor ugyanis 1906-ban megnyílt a Szépművészeti Múzeum, teljesen természetes volt, hogy együtt mutatja be a magyar és az egyetemes képzőművészet kincseit. 1957-ben azonban, a forradalom leverését követő évben az akkori kormány úgy döntött, hogy a szovjet mintát követve leválasztja a hazai művészeti anyagot a nemzetköziről. Ennek a mesterséges szétválasztásnak számos negatív következménye lett. Ezek közül talán a legfájóbb, hogy a Magyar Nemzeti Galéria történetének öt évtizede során egyetlenegyszer sem tudott önálló művészeti kiállítással bejutni a nyugati világ legfontosabb, kánonképző múzeumainak, kiállítóhelyeinek falai közé. Ebből pedig egyenesen következett a magyar képzőművészet máig fennálló nemzetközi alulértékeltsége. Ez a gyakorlat az újraegyesítéssel megváltozott, azóta többek között a párizsi Musée d’Orsay-ban, a római Galleria Nazionale d’Arte Modernában, a londoni Royal Academy of Arts-ban, a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban, a milánói Palazzo Reáléban önálló kiállításon mutattuk be – többször a Szépművészeti nagy nemzetközi húzónevei mellett – a legkiválóbb magyar mestereket. A magyar művészet külföldi megismertetése olyan fontos misszió, amelyet folytatni fogunk. A Szépművészeti Múzeum októberi újranyitásával pedig megtesszük az első jelentős lépést a két intézmény gyűjteményének fizikai egyesítéséhez is, hiszen több évtizedes távollét után visszatérnek hozzánk a régi magyar mesterek, míg az Új Nemzeti Galéria 2021-re elkészülő épülete a XIX. századtól máig terjedő időszak – magyar és a nemzetközi – képzőművészeti alkotásainak ad majd otthont.

– Miközben Európában a 2008-as gazdasági válság óta a korábbihoz képest jóval kevesebb összeget fordítanak kulturális beruházásokra, addig a magyar kormány soha nem látott léptékű kultúrafejlesztésbe kezdett, hiszen a Liget-projekt mellett országszerte számos múzeum és művészeti intézmény épülete újul meg, nem beszélve a Nemzeti Kastély- és Várprogramról. Úgy tűnik, a kormány felismerte és komolyan is veszi a kultúra nemzetmegtartó erejét, és olyan fontos stratégiai szerepet szán neki, amelyre a mai zavaros Európában támaszkodni tudunk.

– A magyar kormány az elmúlt években valóban hihetetlenül nagy, ötszázmilliárd forintos összeget meghaladó kulturális infrastruktúrafejlesztésbe kezdett szerte az országban. Ennek belső és külső hatása, üzenete is van. A belső, hogy amikor valami új, kiváló minőség létrejön idehaza, annak minden magyar ember okkal örülhet, és lehet büszke rá. A nemzeti öntudat alapvetően két részből tevődik össze. Egyfelől a múltból, a kulturális örökségből táplálkozik, másfelől azonban abból, hogy mit tudunk mi ehhez, a már meglévő hagyományhoz hozzátenni. A fejlesztések sorából a Liget-projekt azért is kiemelkedő, mert önmagában tartalmazza a hagyományt és a mai teremtő erőt. Miközben évszázados tradícióra épül, benne van a jelen legújabb, leginnovatívabb magyar hozzáadott értéke is. Egy Európában is kiemelkedő teljesítmény pedig amellett, hogy idehaza évi több millió látogatójának ad sokrétű, különleges élményt, és okkal tesz büszkévé bennünket, olyan magyarságképet mutat kifelé, amely egyáltalán nem vág egybe azokkal a negatív összegzésekkel, amelyeket bizonyos erők és médiumok oly gyakran sulykolnak rólunk. Egy ilyen léptékű és minőségű kulturális fejlesztés – a vele találkozó külhoni polgárok fejében és szívében – kikezdhetetlen érv lesz Magyarország mellett.

Lapszám: