TripleX

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

A beszűkült, korlátozott ízületek felszabadítására, stabilizálására és a helyes mozgásminták újratanítására épül az a magyar mozgásterápia, amelyet évek alatt fejlesztett ki Almásy Csilla gyógytornász. A szakembert a tudományos alapokon álló és személyes tapasztalatokra épülő, hárommodulos TripleX tréningről kérdeztük.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Mára népbetegségnek számít a gerinc-, ezen belül a hát- és a derékfájdalom. Vannak-e adatok arról, hány embert érinthetnek ezek a panaszok?

– Konkrét adatokkal rendelkezünk a Magyar Gerincgyógyászati Társaság jóvoltából. Ezek szerint a felnőtt lakosság 80 százaléka élete során legalább egyszer találkozik derékfájással. Egy másik adatsor szerint a munkaképes lakosság 40-45 százaléka élete során többször is érintett lehet.


– Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy már az iskoláskorú gyermekeknél is jelentkeznek a tünetek.

– Ez valóban aggasztó, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt jellemzően 30-35 év fölött fordultak elő először a hát- és gerincfájásos tünetek. Ma már sajnos a 10-12 éves gyerekek is érintettek. Ezért pedig főként az ülő, mozgásszegény életmód az oka! Ugyanakkor bátran kijelenthetjük azt is, hogy minden, túlságosan hosszú ideig fennálló, a normál pozíciótól eltérő tartás rossz a gerincnek. Gondoljunk arra, hogy nemcsak az ülő-, hanem az állómunkát végzőknek is fáj a derekuk. Tehát nem csupán az üléssel, hanem a rosszul üléssel, a rosszul állással és a rosszul emeléssel van a gond.


– Személyes érintettséget vélek kihallani a hangjából…

– Sajnos az én gerincemmel is voltak problémák. Eredetileg közgazdász vagyok, 15 éven át irodában ültem. Eleinte a saját problémámat szerettem volna megoldani, így egyre intenzívebben érdeklődtem a téma iránt. Végül erre a pályára léptem, edző lettem, és elkezdtem gerinctréningeket tartani. Ezek preventív, fittségi edzések voltak. Közben elvégeztem a Semmelweis Egyetem gyógytornász szakát is.


– Hogyan lett az érdeklődésből speciális magyar fejlesztésű mozgásforma, vagyis a TripleX?

– A módszer évek alatt kristályosodott ki. Egyrészt a saját, másrészt pedig a betegek gerincének gyógyításán keresztül szereztem tapasztalatokat. Folyamatosan tanulok, olvasom a legfrissebb szakirodalmat, hazai és külföldi továbbképzésekre járok. Végül e tapasztalatok alapján állt össze a koncepció. A program terápiás céllal készült, de nem gyógytorna és nem is fitnesz. Olyan mozgásprogram, amely abban segít, hogy megtanuljuk helyesen használni a testünket, és ezáltal fájdalommentesen élni, mozogni.


– Abban a fázisban nyújt leginkább segítséget, amikor először jelentkezik a fájdalom?

– Pontosan! Például amikor sorban állunk a bevásárlásnál, és megfájdul a derekunk, vagy amikor az irodában, a számítógép előtt ülve elfárad a gerincünk, vagy éppen nehezen hajolunk le a csaphoz a reggeli fogmosáskor. Ezekhez a problémákhoz a helytelen mozgásminták vezetnek. Általában az ilyen tünetek kezelése még nem tartozik orvosi hatáskörbe, az ebben a fázisban készített röntgen- vagy MR-felvételek sem mutatnak ki kóros elváltozásokat. Ám a gerincünk már jelzéseket ad a túlterheltségről. Ebbe a folyamatba avatkozunk bele a tornával, hogy a megfelelő terápia segítségével elkezdjünk helyesen mozogni. Erről szól a TripleX.


– Ezek szerint ha fájdalmat érzünk, ne feküdjünk le, hanem mozogjunk?

– A mozgás a titka mindennek. Az aktivitás fenntartása rendkívül fontos. Persze a gyakorlatokat gerincbántalmak esetén nagyon tudatosan kell kiválasztani. A TripleX három modulból álló mozgásterápia. Az első lépcsőfok a mobilizáció. Hiába akarom ugyanis a helyes mozgásmintát megtanítani, ha valamelyik ízület csak korlátozottan tud működni, mert a körülötte levő lágyrészek – az izmok és a kötőszövet – meg vannak feszülve, le vannak tapadva. Először tehát ezeket kell felszabadítanunk. Elsősorban a csípőről, a háti gerincről meg a vállról van szó. Ez az a három terület, ami befolyásolja a derekunk mozgását.


– Ezek azok a területek, amelyek az évek alatt „elaludtak” a rossz minták rögzülése miatt?

– Ez már átvezet a második lépcsőfokhoz. Ha az ízület nem mozog jól, az egyik oldalán elhelyezkedő izmok egyszer csak valóban „elalszanak”. Nem tudnak megfelelő módon dolgozni, erőt kifejteni, ennek következtében elgyengülnek, azaz gátlás alá kerülnek. Tipikusan ilyen a nagy farizom. A csípőnk előtt levő izmok a sok ülés miatt állandóan rövidült helyzetben vannak, a farizom pedig állandóan nyúlt helyzetben, ezért ez az izom nem tud hatékonyan működni, holott nagyon fontos stabilizátora lenne a medencénknek. Tehát amikor már minden ízületet felszabadítottunk, következhet a stabilizáció. Ez a második modul. Ez a fázis arról szól, hogy az idegrendszer és az izmok megfelelő kapcsolatban legyenek egymással. Az idegrendszert tehát fel kell ébreszteni, hogy a felszabadított ízületek körüli izmokat a test újra elkezdje használni. Orvosi szakszóval ezt úgy mondjuk, hogy neuromuszkuláris kontrollt kell kialakítani, tehát az ideg-izom kapcsolatokat kell kiépíteni.


– Hogyan érik ezt el a gyakorlatban?

– Torna közben instabil eszközöket használunk. Így az agyunkat, rajtuk keresztül pedig az izmainkat arra kényszerítjük, hogy minden pillanatban gyorsan reagáljanak a hirtelen eseményekre. Mindennapi tevékenységeink végzése közben is ez történik. Amikor mozgunk a térben, az agyunk pontosan tudja, mikor melyik izmunkat kell bekapcsolnia.


– Ha szabadok az ízületek, jól működik az ideg-izom kapcsolat, következhet a harmadik fázis?

– Az utolsó lépcső a mozgásminták újrarendezése. Ebben a fázisban azt tanítjuk meg, miként kell például egy gyermeket felvenni a földről, milyen testtartásban kertészkedjünk, hogyan üljünk a számítógép előtt. Ezeket a gyakorlatokat például súlyzóval vagy medicinlabdával végezzük.


– Ezek a mozdulatok véglegesen rögzülnek?

– Igen, ez az úgynevezett motoros tanulás: ha ismételjük a mozgást, az rögzülni fog, bevésődik az agyunkba. A napi tevékenységeink során az agyunk a korábban a tornateremben begyakorolt mozdulatokat veszi majd elő. Ha például nehéz tárgyat akarunk felemelni, akkor ezután nem lehajolni, hanem leguggolni fogunk érte.


– Mennyi idő alatt lehet eredményeket elérni?

– Akinek fáj a dereka, az nagyon gyorsan szeretne meggyógyulni, ám ez egy-két hét alatt biztosan nem fog sikerülni. A módszer elsajátításához heti egy-két alkalommal foglalkozni kell vele, és minimum két-három hónapra van szükség. Sokan kínálnak gyors megoldásokat például az interneten, de ezek a villámmódszerek nem működőképesek, gyakran veszélyesek is! Ráadásul a TripleX nem otthoni megtanulásra kifejlesztett program. A mozdulatokat szakember segítségével kell begyakorolni. A magányos gyakorlás azért is gondokat okozhat, mert a fájdalom környezetében a mozgást érzékelő receptoraink nem működnek jól. A TripleX-trénerek leginkább egyéni órákat tartanak, vagy maximum három-négy fős csoportokban foglalkoznak a páciensekkel.


– Hol képzik a trénereket?

– Az Almásy Mozgásakadémiára diplomával vagy OKJ-s végzettséggel rendelkező sportszakemberek és gyógytornászok jelentkezhetnek. A résztvevők a program elvégzése után komplex vizsgát tesznek. Jelenleg Szegeden, Szolnokon, Győrben, Nagykanizsán, Székesfehérváron és Debrecenben is vannak trénereink, képzéseinkre folyamatosan lehet jelentkezni.


– A szakemberek gyakran említik, hogy a gyógyulás a beteg lelkiállapotán is múlik.

– Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a gerincbetegségek összefüggenek az emberek pszichés terheltségével. Aki átesett már például lumbágón, az biztosan megtapasztalta a kiszolgáltatottságot, a reménytelenséget. A gerincproblémák tovább fokozzák az emberek életében amúgy is jelen levő stresszt. Ez egy ördögi kör. Ilyenkor kivétel nélkül mindenki megkérdezi, ki lehet-e ebből az állapotból kerülni? Éppen ezért egy vérbeli trénernek bizonyos értelemben pszichológusnak is kell lennie. El kell érnünk az órákon, hogy a betegeink valóban higgyenek a gyógyulásukban.

Lapszám: