Újra rekordok dőlnek

Fotó: MTI

Miközben a balliberálisok előszeretettel hangoztatják, hogy Magyarországon képtelenség megélni, az elmúlt évekhez hasonlóan idén nyáron is számos turisztikai és fogyasztási rekord dőlt meg hazánkban. Ezekből válogattunk egy csokorra valót.

Fotó: MTI

Hogy az idei rekordév lesz a belföldi turizmusban, azt már júniusban tudni lehetett, az első fél évben ugyanis az ország vendégforgalma több mint öt, szálláshelyeinek bevétele pedig több mint tíz százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest. Bár a fürdőkben és a strandokon a hűvösebb idő miatt nehezen indult a szezon, a későbbi tartós meleg egyértelműen kedvezett, több létesítmény is telt házzal üzemelt az elmúlt hetekben.

A Balatonnál, ahova hétvégente a szélrózsa minden irányából kígyóztak a kocsisorok, akár kétjegyű is lehet a vendégforgalom növekedése. Augusztus első hétvégéjén csúcsot döntött a helyi strandok látogatottsága, volt, ahol az átlagoshoz képest mintegy harminc százalékkal többen váltottak jegyet. Aki szabadidejét a tónál szerette volna eltölteni, de nem foglalt szállást az érkezése előtt jó pár héttel, pórul járt: akadtak, akik szabad szoba híján kénytelenek voltak a kocsijukban aludni, vagy sátrat felverni az autójuk mellé.

A magyar tenger népszerűsége annak ellenére nőtt ismét, hogy a környékén egyre kevesebb az ingyenes szabadstrand, az árak pedig folyamatosan emelkednek. A fürdőbelépők idén átlagosan nyolcszáz forintba kerültek, ami egész baráti a büfék áraihoz képest, az egyszerű étkezdéknél ugyanis egy menza jellegű ebéd is közel kétezer forintot kóstált, és akkor még nem beszéltünk a legkelendőbb finomságról, a hekkről, aminek dekáját ezen a nyáron is négyszáz-négyszázötven forintért árulták.

Idén nem csupán a vakációt itthon töltők száma döntött rekordot, hanem a nyaralók iránti kereslet is: éves szinten harminc, 2016 júliusához képest pedig közel száz százalékkal többen döntöttek úgy, hogy efféle ingatlant vásárolnak. Egy friss elemzésből kiderült, hogy a Balatonnál – ahol a nyaralók átlagos négyzetméterára 315 és 363 ezer forint között mozog – húsz, a Velencei-tónál – ahol 310 és 340 ezer forintos négyzetméterárak vannak – tizenegy százalékos volt az emelkedés egy év alatt.

Fotó: shutterstock.com

Noha egyesek azt állítják, hogy az Orbán-kormány regnálása óta soha nem látott létbizonytalanság tapasztalható hazánkban, idén ismét rekordot döntött a Horvátországban vakációzó magyarok száma. 2018 első hét hónapjában tavalyhoz képest mintegy hét százalékkal több, közel 340 ezer hazai turistát regisztráltak szomszédaink. A Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviselet-vezetője, Marin Skenderovic szerint amennyiben folytatódik az eddigi tendencia, a magyar vendégek tavalyi 572 ezres létszáma az idén átlépi a 600 ezret, a vendégéjszakák száma pedig hárommilliónál is több lehet. Holott az Adria már egyáltalán nem olcsó, egy átlagos apartman a hozzánk legközelebb eső városban is minimum nyolc-tíz ezer forint éjszakánként egy fő részére. A parton egy pizza durván két­ezer, egy tenger gyümölcsével gazdagított tészta háromezer, egy kávé ötszáz, egy üdítő vagy egy pohár sör pedig körülbelül hétszáz forintba kerül. Aki autóval megy, annak számolnia kell a pályadíjjal is, ami a magyar határtól Fiuméig és vissza csaknem tízezer forint, ha azonban a déli vidéket választja az ember, akár a dupláját is kifizetheti.

A nyáron csúcsot döntött a nagyobb fesztiválok közönségének létszáma is. A Szigeten, amely Európa egyik legnagyobb könnyűzenei és kulturális rendezvénye, egy hét alatt közel 570 ezer látogató fordult meg, annak ellenére, hogy idén a napijegy ára csaknem 24 ezer (nagyjából 80-szor annyi, mint az első, 1993-as fesztiválon, és közel 17 ezer forinttal több, mint tíz évvel ezelőtt), az elővételes hetijegyé pedig 90 ezer forint volt. Az óbudai rendezvényre minden évben rengeteg külföldi érkezik, de a megjelentek közel fele ezúttal is magyar volt. A szórakozni vágyók nemcsak a belépők borsos árával dacoltak, hanem a büfékével és az italpultokéval is, pedig volt, ahol egy sajtos-tejfölös lángosért több mint kétezer, egy pohár sörért pedig ezer forintot is elkértek.

Utóbbi termékből nemcsak a fesztiválokon fogyott rengeteg, hanem a boltokban is. Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, a söreladás terén két számjegyű növekedést prognosztizálnak idén. Mint kiderült, nemcsak a kommersz sörök iránti kereslet nő, egyre nagyobb az igény a minőségi, magasabb árkategóriájúak iránt is. A szakember állítása szerint az üdítőkből és a jégkrémekből is több fogyott idén.

– A növekedés mértékét a szezon végén érdemes megállapítani, de már most is jelentős emelkedést tapasztalunk az előző évhez képest – teszi hozzá.

Hasonló adatokról számolt be a CBA kommunikációs vezetője is.

– A legnagyobb eladási növekményt az ásványvizeknél tapasztaljuk, a normál hőmérsékletű napok forgalmához képest a kánikula időszaka alatt megháromszorozódott az eladás, jégkrémek esetében mintegy hetven, söröknél negyven, üdítőknél pedig harmincöt százalékos a többlet – mondja Fodor Attila.

Egyes elektronikai cikkekből is többet vásároltak a magyarok idén nyáron. A labdarúgó-világbajnokság itthon is kimagasló vásárlási kedvet hozott. Az egyik piacvezető elektronikai szaküzletlánc vevőszolgálati tapasztalatai szerint 2018 júniusában, a vébé ideje alatt a tavalyi év azonos időszakához képest triplájára emelkedett a televíziókészülékek eladása, sokan cserélték le régebbi tévéjüket, hogy a sporteseményt megfelelő minőségben élvezhessék. Az értékesítési adatok alapján egyértelműen a nagy méretű, százezer forint körüli vagy annál drágább televíziók voltak a legkelendőbbek. Míg egy-két éve a 81-101 centiméter átmérőjű készülékek számítottak slágerterméknek, mára a legkeresettebb a 140-165 centiméteres. A vásárlásnál fontos szerepet kapott a HD-minőség, az okos funkciók, a Bluetooth-csatlakozás lehetősége, valamint az esztétika.

A közelmúlt gazdasági intézkedéseinek következtében tavaly 1,3 millióval kevesebb magyar embert érintett a súlyos anyagi nélkülözés, mint öt évvel ezelőtt. Bár az ellenzék minden erejével igyekszik lejáratni a magyar kormányt, és bebizonyítani, hogy az életben maradás egyetlen lehetséges módja, ha az ember külföldre menekül, a magyarok évek óta minden nyáron megcáfolják ezt.

Lapszám: