Utazás az elképzelt jövőbe

Fotó: shutterstock.com

Az ellenzék szerint a Modern városok program csak a „betonról szól”, és csupán presztízsberuházások születnek belőle. Jóslataikkal ellentétben már minden megyei jogú városban elindultak az MVP-s fejlesztések, folyik a munka. Nézzük, hol is tart most azzal a „betonnal” a hajdú-bihari megyeközpont!

Fotó: shutterstock.com

Debrecen összesen kilenc fejlesztésére kap támogatást a kormány Modern városok programjának keretében. A város lokális fejlesztéseinek forrásigénye 96,5 milliárd forintot tesz ki, az Orbán Viktor miniszterelnök és Papp László polgármester által 2015. május 18-án aláírt megállapodás értelmében, mondta Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa. Hely hiányában nem tudunk mind a kilenc projektről szót ejteni, legalábbis kellő terjedelemben nem, de mindjárt a legfontosabbal kezdjük: a városnak be kellett zárnia a menekülttáborát. Szívesen tették, mert egyre több gondot jelentettek az ott élők, ám a 2014-2015-ös esztendők turbulens, sőt, szinte háborús jelenetei nemcsak a tábor környékének közbiztonságát rendítették meg, de Papp László polgármester szerint már az egész városét is.

Fejlesztések a reptéren

Ha a legfontosabb MVP-s fejlesztést keressük, akkor a legtöbb debreceni szerint menjünk ki az Epreskertre, a repülőtérre. Ezt a légikikötőt 1930-ban adták át, szolgált civil, postai, katonai és sportcélokat is, de 1951-től a szovjet légierő bombázó, majd vadászbombázó egységeinek egyik bázisa lett. A szovjetek 1990 májusában hagyták el Debrecent, a gépeiknek épített sajátos, bunkerszerű depók közül még ma is látható néhány a kifutó végében.

A város vezetése idejekorán felismerte a reptérben lévő lehetőségeket, fejlesztett, átalakított, és végül is 2012-ben megindulhatott itt a nemzetközi, menetrendszerű légi forgalom. Tavaly 318 ezer utasa volt a debreceni repülőtérnek, a gépek hét külföldi célállomásra, többek között Londonba, Párizsba, Eindhovenbe, Tel-Avivba, Moszkvába, Milánóba és Münchenbe indultak eddig, most decembertől fokozatosan bővül a lista, 2019-ben már 14-15 nagyvárost is el lehet majd érni Debrecenből. Idén eddig közel 400 ezer utast regisztrált a légikikötő, amely jövőre szeretné elérni a 600-700 ezres utasszámot.

A polgármester leszögezte, a város terve az, hogy hosszú távon másfél-két milliós forgalmú légikikötővé váljon, és a Debrecen Airport technikai felszereltségében, korszerűségében is elérje a ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér színvonalát. Papp László hozzátette: 2011-ben a város átadta a repülőtér üzemeltetésének többségi tulajdonát egy magáncégnek, de magát a repülőteret megtartotta. A cég a szerződésben foglalt fejlesztéseket végrehajtotta. Azonban a forgalom növekedése olyan további korszerűsítéseket követel, amelyekre a város, illetve az MVP erejére van szükség. Egy 22 milliárdos, hosszabb távú fejlesztésről van szó, amelyhez több mint négymilliárddal járul hozzá a Modern városok program, jól mutatva, hogy az MVP-s támogatások már meglévő fejlesztésekbe is bekapcsolhatók, illetve összeköthetők más forrásokkal.

És ha már modernitás, akkor egy különlegesség a végére: a Debreceni Egyetem 2016-tól kihelyezett tanszéket működtet a repülőtér mellett felépült Pharmaflight Nemzetközi Tudományos és Szolgáltató Központban, ahol polgári pilótákat képeznek.

Megújuló Csokonai-színház

Evezzünk más vizekre! A Bánk bánnal kezdte a debreceni Csokonai Nemzeti Színház a maga azóta is tartó, fényes pályáját. Ezt az előadást 1865 októberében láthatta a nagyérdemű. És csak nőtt és terebélyesedett az idők múltával a Csokonai tekintélye, legendás színészek játszottak a debreceni társulatban, Blaha Lujzától kezdve Csortos Gyulán, Soós Imrén át Latinovits Zoltánig, de itt kezdett az aczéli kultúrpolitika sajátos alakja, Hofi Géza is.

A színház felújítására 6,35 milliárd forintot kapott az MVP keretében a város. A cél az, hogy elegáns és klasszikus külsejét megtartva, belül szinte teljesen megújuljon 2021-2022-re, ugyanakkor a megújulással együtt őrizze a teátrum régi, patinás atmoszféráját. A Csokonai, amely már hivatalosan is a nemzeti színházak rangjával rendelkezik, a hagyományos színjátszás és a magyar dráma bölcsője lesz. A tőle nem messze megépült, külsőre is modern Latinovits Színház pedig a határainkon túli magyar társulatokat látja majd vendégül, és a kísérletező darabokra koncentrál, ha befejezik belső terének kialakítását is. Ez utóbbi egyébként nem MVP-s projekt.

Kell egy új strand!

A Csokonaira büszke a debreceni polgár, a strand viszont a szíve közepe. Papp László azzal érvelt a miniszterelnöknek az MVP-s szerződés aláírásánál, hogy a debrecenieknek szükségük van egy kellemes kikapcsolódást nyújtó fürdőre, ezt tudomásul kell vennie a városvezetésnek. Egy helyi közvélemény-kutatásból ugyanis kiderült, ha már fejlesztés, akkor a debreceniek kifejezetten kérnek maguknak egy új strandot.

Papp László szerint a régi, mindenki által szeretett strandfürdő felett eljárt az idő, értelmetlen lett volna reparálgatni. Újra van szükség, és ehhez az MVP támogatást biztosít.

Javában folyik már az építkezés a Nagy­erdőn. Arra törekedett a tervező, hogy a strand minél kisebb zöld felületet foglaljon el a parkból, ezért egy vertikális szerkezetű, kétszintes építményt alkotott, alsó és felső medencékkel, teraszokkal. Összesen hatezer négyzetméternyi vízfelülettel rendelkezik majd az új strand, és egészen modern építészeti megoldásai is lesznek, például vízesésszerű falak és egyéb különlegességek. A tervek szerint 2020 a kapunyitás éve.

Nemzetközi iskola Pallagon

A debreceni városvezetők 2014-2015 táján látták, hogy gazdasági értelemben mennyire felértékelődhet Debrecen. Az addig vártnál talán jobban is. A felértékelődés, a nagynevű vállalatok érdeklődése és ideköltözése persze számos következménnyel jár, például azzal, hogy a külföldi cégvezetők, menedzserek gyerekeinek szükségük lesz egy iskolára. A gondolat, azaz egy nemzetközi, angol tanítási nyelvű iskola terve bekerült Debrecen MVP-s szerződésébe. Az idővel versenyezve halad az építkezés a város Pallag nevű külső, erdős részében.

A félkör alakú intézmény ötszáz diákot fogad majd, óvodától a középiskoláig, a tanárok ötven-hatvan százaléka külföldről érkezik. Már készül az a pedagógiai program, amelyben a magyar nyelv, a magyar irodalom, de a magyar történelem oktatása is fontos szerepet kap. Ezzel együtt a programnak illeszkednie kell bizonyos nemzetközi mércékhez, hiszen a külföldi menedzsment tagjai bármikor tovább költözhetnek a nagyvilág bármelyik részébe.

Magyar diákok is járhatnak ide, ez csak természetes, mondja Papp László. Tandíjas intézményről van szó, a hazai átlagfizetéshez viszonyítva magasnak tűnő összegekkel, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a befolyt pénz persze nem magánzsebekben landol majd, hanem a városé lesz, lehetőséget nyújtva más kulturális vagy oktatási fejlesztésekre. Ahogy szaporodnak a városban, illetve a régióban a külföldi cégek, úgy nő az érdeklődés az iskola iránt, amelyben 2019 szeptemberében indul a tanítás.

Összehangolt programok

Bámulatosan ível felfelé a város pályája. Az MVP több további projektben is igyekszik segíteni ezt, ilyen például az ipari parkok fejlesztéséhez adott húszmilliárd, vagy ilyen a közösségi közlekedés csomópontjának létrehozására szánt 43 milliárd forint, és az a 400 milliárdos csomag, amelynek a Szeged és a Debrecen közötti gyorsforgalmi út építését, a 47-es főút bővítését kell szolgálnia.

Papp László polgármester először is annak tulajdonítja Debrecen egyre gyorsuló fejlődését, hogy a miniszterelnök helyreállította a nemzetközi befektetők Magyarország iránti bizalmát. Így jött ide például a Krones, a Continental, a TEVA, a Thyssenkrupp, de így jön ide most a BMW is…

A város nagyra tör, Papp László szerint nemcsak regionális központ szeretne lenni, de ha töretlenül fejlődik, akkor mágnesként vonzza magához Kelet-Szlovákia, Kárpátalja és a Partium magyarlakta területeit. Debrecen gazdasági, szellemi, de közlekedési értelemben is e régió központjává válhat. Ez egyben az MVP, valamint a Magyar falu program és a később induló kisvárosok fejlesztési program térségbeli összehangolása is. Erre nemcsak lehetőségként vagy éppenséggel tervként, hanem misszióként gondol a fideszes debreceni városvezetés. Azaz ha az MVP Debrecennek segít, akkor ezt a küldetést is segíti egyben.

Papp László szerint egy jól funkcionáló földrajzi, gazdasági, társadalmi szerkezet körvonalai látszanak kibontakozni. Amelyben meg kell majd teremteni a falvak közötti centrumokat is, gazdasági erőt kell kölcsönözni nekik az oda telepített kisebb termelő- és feldolgozóüzemekkel, hogy ezek a települések megtarthassák a fiataljaikat, és minden tekintetben fejlődjenek, komfortosabbá váljanak. Debrecen már létrehozott egy nonprofit céget az ezzel kapcsolatos tanácsadásra, segítségnyújtásra. És egy olyan nagy kiterjedésű gazdasági övezet létrehozására, amelynek ezek a települések szerves részei lesznek.

Vajon ez csak az ellenzék „betontörténete”, vagy inkább a magyar jövő startfotója? 

Lapszám: