Jelenlegi hely

Vakvágányra futott a miniszterelnök-jelölt kampánya

A Nézőpont Intézet elemzése szerint a szocialista párt mostanra lényegesen rosszabb helyzetben van, mint időarányosan ugyanekkor a 2014-es választás előtt, és Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének első fél éve „egyértelmű kudarc”.

Az intézet csütörtökön juttatta el az MTI-hez elemzését, amelyben azt írták, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kampánya egyértelműen vakvágányra futott: népszerűtlen ígéretek sorát jelentette be színre lépése óta, ráadásul a baloldali összefogással kapcsolatos egyetlen törekvését sem sikerült valóra váltania. A mérések szerint négy éve nagyjából egymillió szimpatizánssal rendelkezett a párt, ami mára körülbelül 600 ezer fős táborra apadt.

A Nézőpont Intézet tíz pontban szedte össze „Botka László baklövéseit” az elmúlt fél évből. Úgy vélik, az MSZP miniszterelnök-jelöltje magára haragította a többi balliberális pártot, és emlékeztetnek, hogy a politikus fél éve még nem csak az MSZP miniszterelnök-jelöltje szeretett volna lenni, hanem az egységes baloldal kormányfő-jelöltje. Elhibázott diktátumai következtében azonban a mostani folyamatok alapján várhatóan ugyanaz a hónapokon át tartó üzengetés fog lezajlani a baloldali pártok között, mint négy éve - véli a Nézőpont.

Az intézet úgy véli továbbá, hogy Botka László nem megfelelően kezelte a „Gyurcsány-problémát”, vagyis, hogy Botka Lászlóval megindult ugyanaz a párharc, amit 2014 előtt is láthattunk: az MSZP aktuális vezetője napi szinten a sajtón keresztül üzenget Gyurcsány Ferencnek. Ezzel ismét Gyurcsányra irányította a figyelmet, amit a DK vezetője ki is használ, így Botka László szándékával ellentétben sikerült egyben tartania 250-300 ezres táborát, a Gyurcsány-ellenes baloldali szavazók pedig nem mentek át az MSZP-hez.

A Nézőpont szerint kiéleződtek az MSZP-n belüli ellentétek, továbbá az elemzés szerint minden 2010 utáni szocialista vezető megpróbálta úgy beállítani az MSZP-t, mint egy megújult, a múlt hibáival szakító pártot. Botka László ugyanakkor úgy beszél a 2010 előtti időszakkal történő szakításról, hogy közben egyik meghatározó alakja volt annak.

A Nézőpont Intézet szerint az is hiba volt Botka László politikájában, hogy nem mondott le a szegedi polgármesteri tisztségről, amellyel azt üzeni a választóknak, hogy ő sem bízik teljes mértékben a 2018-as győzelmében.

Botka László vagyonnyilatkozata és a Szeviép-ügy kapcsán kellemetlen helyzetbe került - olvasható az elemzésben. A hiányos vagyonbevallása komoly támadási felületet jelent, már a kampánya kezdetén magyarázkodásra kényszerítve Botkát ahelyett, hogy programját tudná népszerűsíteni - véli a Nézőpont.

Az intézet érhetetlennek tartja Botka László bevándorláspolitikával kapcsolatos kritikus álláspontját, mint írták, a magyarok kétharmada (66 százalék) pártállásra való tekintet nélkül támogatja azt, és a baloldali szimpatizánsok 42 százaléka is megfelelőnek tartja a kormány intézkedéseit. Úgy vélik, a témában tett kijelentései eredményezték azt, hogy az MSZP támogatottsága csökkent vagy stagnált 2015-ben és 2016-ban.

„Komoly politikai baklövés, hogy Botka László Soros Györggyel egy időben tartózkodott Brüsszelben” - véli a Nézőpont Intézet. A brüsszeli vezetés kegyeinek keresése az uniós migrációs politika támogatásához hasonlóan öngól, hiszen saját szavazótáborát is megosztó és nem bővítő kérdésekről van szó - olvasható az elemzésben.

Úgy vélik továbbá, azzal, hogy az MSZP nem hajlandó Botka László vagyonosodásával, illetve korrupciógyanús és egyéb, a személyét érintő ügyekkel foglalkozó sajtótermékeknek választ adni, azt a látszatot keltheti a választókban, hogy nincsen magyarázatuk az ügyekre. Ráadásul egy debütáló kormányfő-jelölt számára minden olyan médiamegjelenés előny, amely növelheti ismertségét, nem beszélve arról, hogy a többi ellenzéki pártnak - többek között a DK-nak vagy az LMP-nek - jelentős felületet engedett át ezzel az MSZP.

A Nézőpont Intézet szerint a „Fizessenek a gazdagok!” szlogen alatt Botka László olyan ideológia-vezérelt szociális ígéretekkel próbálja növelni az MSZP népszerűségét, amellyel a középosztályban jelentős félelmet kelt. Az elemzők úgy vélik, azzal, hogy elmulasztották háttérszámításokkal és konkrét javaslatokkal alátámasztani az ígérgetést, csak felületes kampányszlogenek szintjén létezik a javaslat.

MTI