Magyarország történetében még nem volt ilyen nagy volumenű településfejlesztési kezdeményezés. Különösen úgy nem, hogy az MVP-t kiegészíti majd a Magyar falu program, a jövőben pedig a kisvárosok átfogó fejlesztési projektje is. Ez hatalmas forrástömeget jelent. Vetekszik a dualizmust és a két világháború közti időszakot jellemző fejlesztési kampányokkal – mondta a Demokratának Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata (archív)

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– Milyennek látta a kormány a megyei jogú városokat 2015-ben, vagyis miért indult el ez a program, és mi a távlati célja?

– Közel kétmillió lakosa van hazánk 23 megyei jogú városának, amelyek az ország motorjai, az itt élő emberek szorgalma pedig jelentős mértékben járul hozzá Magyarország folyamatos gyarapodásához. A Modern városok program (MVP) hiánypótló, az egész magyar lakosság komfortérzetét javító beruházásokat finanszíroz, amelyekre a városok nem tudnának a saját erejükből forrást biztosítani. Ilyen például a gyorsforgalmi utak megépítése. A kormány célkitűzése szerint a 2020-as évek közepéig minden megyei jogú várost be kell kötni a hazai autópálya-hálózatba, és ahol lehet, ott a határ menti városokból is könnyen elérhetővé kell tenni az autópályákon a határátkelőhelyeket. Ez a munka már zajlik. Ilyenek a Békéscsabához köthető M44-es, a Sopronhoz tartozó M85-ös utak, hogy csak két példát említsek. Ezek olyan megyei jogú városok, amelyek a határ közelében fekszenek, de kimaradtak a korábbi gyorsforgalmi útfejlesztésekből, ám most csatlakozhatnak a rendszerbe. Minderre egyetlen városnak sem lenne pénze, és amúgy ez nem is a városok feladata, hiszen több száz kilométernyi útról és százmilliárdos nagyságrendű beruházásokról beszélünk. De nem lenne forrásuk sok minden másra sem ezeknek a városoknak, adott esetben egy színházfelújításhoz, uszoda- vagy sportcsarnoképítéshez sem. Magyarország rendezi a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságot. Ehhez Szegeden és Veszprémben is fel kell építeni egy, a nemzetközi normáknak is megfelelő, nyolcezres csarnokot. A sportág két, patinás fellegváráról van szó, amelyeknek ekkora beruházáshoz nem lenne elegendő erejük, pedig a közönség és a sportág szeretete adott hozzá.

– Tehát a kormány mindenekelőtt modernizálni akarja a városokat. Melyik vonalat szeretné elsősorban erősíteni?

– Nincs ilyen irányelv, minden rendű-rangú beruházás zöld utat kaphatott a program keretében. A városok maguk döntöttek arról, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani, az elképzeléseik pedig bekerültek abba a szerződésbe, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök úrral és a kormánnyal kötöttek az MVP keretében. Nagyon különbözőek az igények. Van, akinek korábban sikerült felújítani például a színházát, de a strandfürdőjére már nem jutott erő.

– Milyen tervek érkeztek?

– Huszonhárom város összesen 260 projektjét fogja össze és támogatja az MVP. A 260-ból hatvan projekt gyorsforgalmi út, elkerülő vagy belső út építése, illetve néhány vasúti fejlesztés. A fennmaradó 200 projekt nagyon változatos képet mutat: sportberuházás, uszodaépítés, sportra is alkalmas multifunkcionális csarnokok építése. És sok a kulturális beruházás, az olyan színházfelújítás, mint a kaposvári, a debreceni vagy például az olyan állatkert-rekonstrukció, amilyenbe Veszprém, Győr, Nyíregyháza kezdett. Nagyon fontosak a gazdaságfejlesztési beruházások is, ezek főként ipari parkok kialakítását és bővítését jelentik, itt hirtelen Salgótarján, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Hódmezővásárhely jut az eszembe, de gyakoriak a turisztikai, oktatási, egészségügyi beruházások is. Ugyancsak Salgótarjánban például új onkológiai részleg épül, míg Miskolcon és Egerben jelentős turisztikai fejlesztések, várfelújítások vannak folyamatban.

– Igaz-e még a régi állítás, hogy a keleti régió hazánk szegényebb része?

– Már nincsenek olyan nagy különbségek. Inkább azt lehet látni, hogy ahol valamilyen grandiózus autóipari beruházás vert gyökeret, teszem azt Győrött és Kecskeméten, ott jelentősebb iparűzési adóbevételhez jut a város. Ami sokat számít. Pécsnek mint a Dunántúl egyik legszebb városának épp az a gondja, hogy elkerülték az igazán nagy beruházók.

– Melyek azok a megyei jogú városok, amelyeknek a többieknél nagyobb szükségük van az MVP segítségére?

– Minden városnak szüksége van rá. Még Kecskemétnek vagy Győrnek, de Szegednek és Debrecennek is túl nagy falat egy új sportcsarnok vagy egy komoly fürdőberuházás önerőből történő megvalósítása. Főként, ha mondjuk a repülőterét is fejleszteni akarja, mint ahogy teszi ezt például Debrecen és Kecskemét. És igen, Pécs, Salgótarján, Dunaújváros eleve nincs valami rózsás helyzetben, de ide sorolható a Pest megyei Érd is. Érden drasztikusan megemelkedett a város lakosságának száma az utóbbi évtizedben, a település ma hatvanezer lelket számlál. Hirtelen megnőtt tehát az igény is az önkormányzat szolgáltatásaira, csakhogy eközben nem érkeztek jelentősebb beruházások a városba, ezért nem rendelkezik jelentős adóbevétellel.

– Mennyi pénzt tett a kormány az MVP kasszájába?

– A teljes program 3500 milliárd forintot tesz ki az önkormányzatokkal kötött szerződések alapján. A projektek különböző fázisban vannak, egyeseket már befejeztek és átadtak, mások még csak a tervezőasztalon fekszenek. Most úgy látni, hogy az eredeti összeghez képest várhatóan a 3700 milliárdot is meghaladja majd az MVP büdzséje. A költségmódosulások, a tervezési komplikációk miatt kis csúszásba került az MVP, eredetileg 2023-ban szerettük volna lezárni, ez várhatóan 2025-re módosul. Én azt mondom, inkább zárjuk később, de valósuljon meg a lehető legtöbb megálmodott beruházás.

– A falvak, a kisvárosok esélyei hogyan alakulnak?

– Az MVP szinte összes projekteleme térségi jelentőséggel is bír, tehát nem csak az adott várost és annak lakosait segíti és szolgálja ki. Legjobb példa erre a Salgótarjánban készülő új onkológiai részleg, de tipikusan ilyenek a gyorsforgalmi utak is. Az MVP nyertese az egész ország. A Magyar falu program projektjei viszont inkább helyi jelentőségűek, a kicsi, helyi közösségek javát szolgálják.

– Hogyan viszonyul az ellenzék az MVP-hez?

– Engem mindig megdöbbent, hogy az ellenzéknek semmi sem tetszik. Csakhogy olyan ellenzéki vezetésű városok is ott vannak a programban, mint például Salgótarján, vagy még inkább Szeged, amit sokan csak az MSZP-s Botka László birodalmának neveznek. Nemrég jártunk nála, és egyeztettünk a város vezetésével, részt vett a megbeszélésen a szegedi önkormányzat DK-s alpolgármestere is. Építő jellegű találkozó volt, a városvezetők végig pozitívan nyilatkoztak az Orbán-kormány által kezdeményezett MVP-ről és annak áldásairól. Hozzáteszem, Szeged kapja a legnagyobb támogatást a programból, összesen 130 milliárd forintot.

– Létezik-e hasonló program a környezetünkben?

– Magyarország történetében még nem volt ilyen nagy volumenű településfejlesztési kezdeményezés. Különösen úgy nem, hogy az MVP-t kiegészíti majd a Magyar falu program, a jövőben pedig a kisvárosok átfogó fejlesztési projektje is. Ez hatalmas forrástömeget jelent. Vetekszik a dualizmust és a két világháború közti időszakot jellemző fejlesztési kampányokkal. Európai kitekintésben keressük a jó példákat, ha van olyan, amit érdemes átvennünk, eltanulnunk másoktól. A tapasztalat azonban inkább az, hogy a mi MVP-nk keltette fel más országok érdeklődését, a csehek például már részletes megbeszéléseket, egyeztetéseket is kértek.

– Az nyilván csak illúzió, hogy megszüntessük az ország Budapest adta vízfejűségét. De mintha az MVP végső soron ezt is célba venné…

– Célba veszi, vagy legalábbis tompítani akarja. De hangsúlyozom, hogy nem szeretnénk éket verni Budapest és a vidék közé. A fejlesztéseknek úgy kell megvalósulniuk, hogy ne egymás rovására, hanem egymással összhangban működjenek. Biztos, hogy tompítani tudjuk a vízfejűséget. Az autópályáink a fővárosban futnak össze, de a gyorsforgalmi utak építésével már keresztirányú kapcsolatok is keletkeztek az egyes városok, régiók között.