Európa jövője. Ezzel a sokatmondó címmel rendez konferenciát május 23-24-én a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány a Várkert Bazárban. 
 


Képernyőfotó: europajovojev4.eu

Összesen 35 előadó szólal fel majd az eseményen, köztük külföldi, nemzetközileg elismert, sőt, híres elemzők, politikusok, tudósok. Előadást tart például Douglas Murray, az „Európa furcsa halála – Bevándorlás, Identitás, Iszlám” című könyv szerzője, csak hogy az egyik legnagyobb nevet említsük. 

De beszél majd Frank Füredi angol író, akinek új műve, a „Célkeresztben Magyarország” című kötet gyorsan ismertté idehaza, és itt lesz Václav Klaus, Csehország híresen konzervatív volt államfője és volt miniszterelnöke is. Ő jegyzi szerzőtársával, Jiří Weigllel a migrációs kérdéskört taglaló, „Népvándorlás” című kötetet, ami alapműnek számít ma egész Európában.  

A tanácskozást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadása nyitja majd meg.  

Öt nagy témacsokrot állítottak össze a szervezők, Murray a „Kultúrharc, kultúrák harca Európában” című témacsokorban beszél majd. Itt szólal fel várhatóan Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, illetve Diego Fusaro olasz filozófiaprofesszor is. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint e témacsokor központi kérdése az iszlám és a hagyományos keresztény kultúra közötti értékküzdelem Európában, valamint az, hogy elképzelhető-e egyáltalán bármiféle „kiegyezés” vagy konszenzus a két értékrendszer között. 

A konferencia fundamentumát az az együttműködési készség, és az a sajátos és modern, újszerű eszmeiség adja, amely a visegrádi négyek szövetségét jellemzi. A tanácskozás mottója, az „Egy mindenkiért, mindenki egyért” is ezt a szellemiséget és összetartozást jelképezi. 

A V4 minden témacsokorban feltűnik majd, még abban is, amely a mesterséges intelligenciával foglalkozik. 

Az ötödik témacsokor végül kifejezetten azt a kérdést állította középpontjába, hogy a visegrádi szövetség jelenti immár Európa gazdasági motorját. Itt kerül terítékre egyebek mellett a kelet-európai országok piacvédelmének kényes problémája is, amelynek az „Azonos áron, azonos címkével, de rosszabb minőségben” című nyugati kereskedelmi stratégia és az ennek okán kipattant uniós botrány jelenti az alapját. 

A rendezők szerint a tanácskozás általános célja, hogy meghatározza, milyen helyet foglal el, és mekkora kulturális, politikai és gazdasági súlyt képvisel ma térségünk Európában.  

A kérdéssel kapcsolatos vitákból és eszmecserékből szeretnék teljes mértékben száműzni a „politikai korrektség” beszédmodorát és gondolkodásmódját a szervezők. Schmidt Mária szerint csak így van értelme annak az áttekintésnek, amely a megújuló Európai Unió jövőjét vizsgálja, és amelyben jelentős szerep jut a visegrádi tagországoknak. Sarkalatos, sőt, sorsformáló kérdésről van szó, arról, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan a mi földrészünk is a legkülönfélébb népek és egymástól távoli kultúrák olvasztótégelyévé váljon, vagy legyen a nemzetek Európája.

Nem része a konferenciának az a rendezvény, amelyre egy nappal később, május 25-én kerül sor a Bálnában, ám ha áttételesen is, de kapcsolódik hozzá elvi, szellemi értelemben. Jövő pénteken ugyanis Milo Yiannopoulos, az ismert és egyébként sok vitát kavaró brit konzervatív gondolkodó, író, újságíró, médiaszemélyiség tart előadást este 18 órától. Yiannopoulos interaktív programot ígér, tehát olyan előadást, amelyben kérdéseket tehet fel a hallgatóság. Ezt az eseményt a XXI. Század Intézet szervezi.