Bajnai Gordon a gyáriparosok konferenciáján az „uzsoráspéldával” próbálta érzékeltetni, hogy nem múlt még el az államcsőd veszélye, csak a kockázat lett kisebb.

„Olyan reálkamatok mellett, amilyeneket Magyarország fizetett az elmúlt időszakban és fizet most is, egy idő után olyan helyzetbe kerülhetnénk, mint az, aki uzsorakölcsönt vett föl, és egy idő után a kamatok törlesztésére kell újabb és újabb kölcsönt felvennie” – fogalmazott Bajnai Gordon.

Az átmeneti kormány vezetője az állami korrupció visszaszorításával ellensúlyozná a recesszió miatt kieső költségvetési bevételeket.

A kormányfő a pártfinanszírozás hiányosságaival magyarázta, hogy az állami cégek gyakran adnak rossz, de drága megbízásokat. A korábban ciprusi cégeket tulajdonló és irányító Bajnai Gordon miniszterelnökként sem tartja bűnnek a cégalapítást egy-egy adóparadicsomban – például Cipruson, de az extraprofitot megadóztatná.

„Nem tiltani szeretnénk, hanem ösztönözni arra, hogy érdemes legyen Magyarországon megcsinálni azokat a holdingcégeket, amiket most Cipruson vagy Bulgáriában, Hollandiában, Írországban alapítanak meg” – mondta a miniszterelnök.

Közben a hónap végén, június 30-án lejár az adóamnesztia határideje. Arról még Gyurcsány Ferenc kormánya döntött, hogy a külföldön rejtegetett pénzeket minimális, 5 százalékos „különadó” megfizetése után legálisan haza lehet hozni. Csak azt szabták feltételül, hogy a hazamenekített jövedelem felét két évig magyar állampapírba kell befektetni.

Simor András hétfőn a parlamentben ígérte meg, hogy a lehető leggyorsabban eladja ciprusi cégét, és a benne lévő százmillióit hazahozza. A jegybank elnöke az „adóamnesztiával” akkor élhet, ha egy unión kívül bejegyzett társaság közbeiktatásával utalja Magyarországra megtakarításait. Ha nem használja ki ezt a „kiskaput”, úgy kénytelen lesz nagyjából 200 millió forintot befizetni osztalékadóként a magyar államkasszába.

(hírTV)