Tóth Mihály csepeli MSZP-s polgármester levélben utasította el Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjének javaslatát, hogy konszenzus-kereső vitát tartsanak a kerület gazdasági helyzetéről, és a gazdasági válság kerületi hatásairól. A polgármester az elmúlt időszakban mindig elkerülte az ilyen vitákat; 2003-ban még a Csepeli Kórház bezárásának Fővárosi Közgyűlés előtti tárgyalásán sem szólalt fel. Mivel a Csepel.info mindennek ellenére kíváncsi volt, hogy a XXI. kerület polgármesterének mi lehet a véleménye a gazdasági válságról és annak megoldásáról, az alábbiakban a pártvezető egy korábbi beszédét idézzük fel. Ezt a polgármester nagy tanítója és példaképe, Lenin születésnapja alkalmából mondta el, a beszéd összefoglalója pedig a kerület szocialista pártlapjában, a Csepel újságban jelent meg.

A hagyományokhoz híven Lenin születésének évfordulóján köszöntötték Csepelen a szocialisták az agitátorokat és a propagandistákat. Az ünnepségre az ÁMK-ban került sor, a meghívottakat pedig Tóth Mihály, a kerületi pártbizottság titkára köszöntötte – eleveníti fel az eseményeket a Csepel újság.

Mozgalmas napokat élünk – kezdte beszédét a párttitkár –, hiszen előttünk áll az idei év nem könnyű feladatainak teljesítése, készülünk május 20-ra, amikor újra pártértekezletre kerül sor. Ugyanakkor emlékezünk – a haladó emberiséggel együtt – Leninre, születésnapjára, életművére, világtörténelmi léptékű alkotására.

Tóth Mihály szólt arról, hogy a tudományos szocializmus kimunkálóitól örökül kapott hagyaték – bármennyire is sajnálatos ez a dogmatikus gondolkozású emberek számára -, nem tartalmaz egyértelmű útmutatást az eljövendő szocializmus konkrét társadalmi-gazdasági berendezkedéséről, működési elvéről és főleg módjáról – idézi a párttitkár szavait a Csepel újság.

A klasszikusok célja nem a jövő leírása, hanem az őket körülvevő valóság, a társadalom fejlődése, ezen belül a kapitalista társadalom törvényszerűségeinek feltárása volt. A szocializmus építésében Lenin nem előregyártott sémákból indult ki, merőben idegen volt tőle a mindent előre látó vezérnek a képe. „Az elméletet nem lehet kiagyalni, ez az elmélet az egész világ forradalmi tapasztalatának és forradalmi gondolatának összességéből születik” – idézett Tóth Mihály Lenin egyik, 1915-ben született írásából. A párttitkár a lenini találékonyság, újító szellem és tanulási folyamat aprólékos elemzése után leszögezte: Lenin nem késlekedett a konzekvenciák levonásával sem, amikor látta, hogy a forradalom, a továbbfejlődés érdeke más szemléletet, más módszereket követel.

„Felszabadulás utáni történelmünk nem egy éles fordulatánál a mi pártunk is közvetlenül a bátor lenini újító szelemben cselekedett mindazon alkalmakkor, amikor változtatott a hibás, vagy túlhaladott gyakorlaton, amikor felülvizsgálta gazdaságpolitikáját, politikai koncepcióit, munkamódszereit – állapította meg a párttitkár. Ma a gazdasági-társadalmi reformfolyamat, a stabilizáció és a kibontakozás újabb és újabb nehéz feladatai, olyakor fájdalmas lépései előtt állunk, amelyek megoldása is új megközelítéseket, a korábbi beidegződésektől gyakran gyökeresen eltérő lépéseket igényel.

Az előttünk álló feladatok össztársadalmiak. Népünk valamennyi osztályának, rétegének, kisebb-nagyobb kollektívájának megvan a tennivalója. Különös felelőssége van ebben az egész pártnak, a párt propagandistáinak, agitátorainak, akiknek a politikai egyetértés előremozdításáért, a közmegegyezés újra és újra történő megteremtéséért intenzív, nehéz, de feltétlenül eredményes munkát lehet csak és kell elvégezniük.”

Tóth Mihály ezek után az ideológia fontos szerepét hangsúlyozta. Szólt arról, hogy nem erősödhet a marxizmus-leninizmus pozíciója, ha kitérünk az új kérdések komoly vizsgálata elől, ha elutasítjuk a vitákat. A vitakészség fejlesztése a szocialista demokrácia kibontakozásának is alapvető feltétele. Mit értek ez alatt? – tette fel magának a kérdést a párttitkár. Például azt, hogy van amivel polemizálnunk kell, de legalább annyira késznek kell lenniük arra is, hogy tudjunk odafigyelni, elfogadni észrevételeket, kritikát, tudjunk tárgyilagosan mérlegelni, a mieinktől eltérő problémafelvetést is figyelembe kell venni.

(Csepel.info)