Egy hónappal ezelőtt egy rendkívüli helyzetben kellett 3 százalékot emelni a jegybanki alapkamaton, de ez az intézkedés, kiegészítve a Valutaalap és a világbanki támogatással, stabilizálta a forint egyébként fundamentális okokkal nehezen magyarázható akkori gyengülését. Azóta a magyar gazdaság kockázati megítélése a befektetők körében enyhén javult. A kamatcsökkentésben ez a tény, illetve az infláció következő években várhatóan gyors csökkenése játszott szerepet – mondja Simor András, a Jegybank elnöke.

A Monetáris Tanács hosszas vita után úgy döntött, hogy van lehetőség pénzügyi stabilitási szempontokból is egy csökkentésre – közölte. Egyébként a vita során három javaslat is volt. Volt egy tartási javaslat, volt egy 50 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat, és volt egy száz bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat. Végül is egy nagyon jelentős többséggel az 50 bázispontos csökkenésről született döntés. Azonban azt is látjuk, hogy egy elhamarkodott, ennél jelentősebb csökkentés újra élesztheti adott esetben azt a spekulációt, amit le akartunk gyűrni, ami legalább olyan károkat, vagy talán még nagyobb károkat okozna a magyar gazdaságnak, mint egy gazdasági lassulás.

A Monetáris Tanács egyébként augusztushoz képest most gyorsabbnak látja Magyarországon az infláció csökkenését, hiszen most azt gondolják, hogy 1010-re elérhetjük az árstabilitást, ez akkor másfél-két százalékos inflációt jelentene. A gazdasági növekedést jelző bruttó hazai termék növekedésében azonban rontottak minden augusztusi várakozásokon, és a recesszió miatt felére vágták vissza az ez évi növekedést, így lett az 1,1 százalék. Jövőre a korábban gondolt 2,6 százalék helyett egy 1,7-től-0,2 százalékig terjedő sávot adtak meg, 2010-re pedig fél és két százalék közt várják a gazdasági növekedést.

(MR)