A híresen jó olasz-román barátság befagyni látszik. Október végén a római rendőrség egy 24 éves román állampolgárságú férfit, Nicolae Romulus Mailatot találta bűnösnek egy Rómában élő asszony megerőszakolásában, majd meggyilkolásában. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa.

A bűneset után Olaszországban románellenes hangulat alakult ki. A lapok határozott fellépést követeltek a kormánytól, a népharag pedig odáig fajult, hogy olasz fiatalok egy csoportja rátámadt három román munkásra. Bukarest xenofób hullámtól tartva tárgyalásokat sürgetett. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Rómába látogatott, hogy Romano Prodival tárgyaljon a kialakult helyzetről. Tariceanut a kormány épületétől száz méterre olasz – főként szicíliai – tüntető várta, akik azt rótták fel az olasz kormánynak, hogy az előbbre valónak tartja az idegenek érdekeit saját polgáraiénál.

Tariceanu programja végül kétnaposból egynapossá rövidült. Ennek ellenére a kormányoknak sikerült hitet tenniük a kétoldalú kapcsolatok szükségessége mellett. Románia azóta 30 rendőrt küldött Olaszországba, hogy segítsék az olasz hatóságok munkáját. Az olasz kormányfő pedig nyilatkozatában óva intette az olaszokat a románok en bloc megbélyegzésétől.

A történtek miatt összeomlott az Európai Parlament szélsőjobboldali frakciója. A Függetlenség, Hagyomány és Szuverenitás (ITS) elnevezésű tömb több olasz csoportjának vezetője, Alessandra Mussolini ugyanis a román férfi által megerőszakolt olasz nő ügyét kommentálva kijelentette: „Az ilyen bestialitásra nem lehet enyhe intézkedésekkel válaszolni. Fel kell szólítani azonnal Románia nagykövetét, hogy hagyja el országunkat, és minden román állampolgárt nemkívánatos személynek kell tekinteni”.

Mussolini ezzel magára haragította a szintén ITS-tag Nagy-Románia Pártot, amely internetes válaszában kifejtette: „Ez a lelkiismeretlen nő értésünkre adta, hogy szerinte minden román bűnözőként él, és rettenetes bűnöket követ el. Ezzel nagyapjára, Benito Mussolini fasiszta diktátorra, és nagybátyjára, Galeazzo Cianóra (Benito Mussolini külügyminiszterére, vejére) emlékeztet. Ilyen körülmények között a Nagy-Románia Párt nem akar semmilyen kapcsolatot fenntartani Alessandra Mussolinivel, aki ilyen szentségtörő kijelentést merészelt tenni népünkről”. A szót tett követte, és a Nagy-Románia Párt öt európai parlamenti képviselője kilépett az ITS-ből. Kilépésük miatt a csoportnak már nincs elég tagja ahhoz, hogy önálló frakcióként szerepeljen az Európai Parlamentben.

A román botrány precedens értékű helyzetet teremtett. Az olasz kormány eddig egyedülálló lépésre szánta el magát: kijelentette, hogy uniós polgárság ide, uniós polgárság oda, ki fogja toloncolni a nemkívánatos egyéneket. Ennek értelmében több mint ezer román állampolgárt fenyeget a kitoloncolás veszélye, húsz románt pedig már haza is küldtek.

Az olasz határozat ezzel tűzpróbája lett az eddig elfekvőben lévő uniós polgárok kitoloncolásának lehetőségéről szóló EU-törvénynek. Eddig ugyanis még nem volt példa arra, hogy uniós tagország erőszakkal hazapaterolja más tagországok polgárait. Éppen az olasz határozat meghozatalának hetében például a brit legfelsőbb bíróság, elutasítva a kormány kérését, nemet mondott Learco Chindamo olasz – azaz uniós – polgár kiutasítására, aki 1995-ben meggyilkolt egy angol gimnáziumi tanárt.

Az Európai Unió törvényei szerint a tagországoknak jogukban áll kitoloncolni azokat a más tagországokból érkező egyéneket, akik közveszélyt okoznak, egészségügyi veszélyt jelentenek, vagy nem rendelkeznek saját maguk ellátásához elegendő bevétellel. Az olaszországi románok jelentős részére mindhárom…

A teljes cikk a Demokrata november 15-i számában olvasható.

(A Demokrata korábbi cikkei itt találhatóak.)