A végzős hallgatók hamarosan elegáns diplomaosztókon fognak kezet a rektorokkal és tanszékvezetőkkel. Azt, hogy a hivatalos procedúra helyett, melyik intézményben hányan veszik át megkésve – nyelvvizsga hiányában – diplomájukat, csak nehezen becsülhető meg, hiszen a 48 megkérdezett intézményből csupán 7 intézmény közölte az elmúlt évek statisztikáit. Többen reakció nélkül hagyták erre vonatkozó megkeresésünket, vagy a hallgatók érdekeire és az intézmény presztízsére történő hivatkozással nem közöltek adatokat. Az OKM sajtóirodájának sajtóreferense e-mailben közölte, hogy nem rendelkezik hasonló statisztikával.

A Budapesti Corvinus Egyetem közléséből kiderült, hogy évről évre nő a diplomát diplomaosztókor átvevők aránya. Míg 2007-ben a hallgatók 85%-a vehette át a diplomát, addig a tavalyi évben már ez a szám 92% volt. Az ELTE-n 2006-ban 88%, 2009-ben 82% vitte haza a diplomaosztó után a végzettséget igazoló dokumentumot. Az intézmény felmérése szerint a 2006-ban záróvizsgát tett hallgatóknak az 5,2%-a, nyelvvizsga hiányában a mai napig nem vette át a diplomáját. A Gábor Dénes Főiskolán 2008-ban a hallgatók 50%-a nem rendelkezett nyelvvizsgával. 2009-ben a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán a végzősök 67%-a szerzett diplomát. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a végzősök közel 39%-a, a Színház és Filmművészeti Egyetemen 34%-a csupán a záróvizsga sikeres letételéről vehette át az igazolást. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola 2009. évi adatai szerint a végzősök közel 59%-a hagyta bent a diplomáját.

Révai András az LSI Oktatási Park online nyelviskolájának tartalomszolgáltatási igazgatója elmondta, a hazai nyelvi képzés területén szomorú tendencia, hogy a diákok nyelvi kompetenciái felsőoktatási tanulmányaik során alig gyarapodnak. Vagyis jóval többen vannak azok, akik a középiskolai évek alatt – a rendszeres intézményes keretek közötti nyelvtanulásnak és a szülői kontrollnak köszönhetően – szerzik meg nyelvvizsga bizonyítványukat, mint azok, akik a felsőoktatásban eltöltött évek alatt tesznek szert stabil nyelvtudásra és szereznek nyelvvizsga bizonyítványt. „Az egyetemeknek és főiskoláknak nem alapfeladata a nyelvvizsgára történő felkészítés, és az erről való szakmai kommunikáció is hiányos. Pedig a nyelvi képzésekkel foglalkozó intézmények és a felsőoktatási szektor együttműködése mind a hallgatók, mind az intézmények érdekeit szolgálná. Senkinek nem érdeke, hogy az állami finanszírozásban megszerzett diploma évekig porosodjon a tanulmányi osztályok raktárain.” – vélekedik Révai.

A KJF rektori hivatala elmondta, trendvizsgálatokkal mutatták ki, hogy a középiskolákból egyre jobb nyelvtudással kerülnek a hallgatók a főiskolára, ahol ezt a tudást el lehetne mélyíteni.

Van olyan felsőoktatási intézmény, amely arra hivatkozik, hogy a hallgató az abszolutórium megszerzése után elveszíti hallgatói jogviszonyát, jogviszony nélkül pedig korlátlan idő áll rendelkezésükre hogy megszerezzék a nyelvvizsga bizonyítványt, ezért az intézmény számára indifferens, hogy ezt a záróvizsga évében vagy csak jóval később teszi-e meg az egykori hallgató. Több intézmény egyöntetű véleménye szerint az, hogy hányan nem tudják a sikeres záróvizsga után a diplomát átvenni, nem az intézmény oktatását minősíti, hanem a hallgató szorgalmát.

Révai András elmondta, bár nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy a záróvizsga után mennyi időn belül kell megszerezni a nyelvvizsgát, a tapasztalatok szerint legtöbben néhány hónap alatt pótolják a mulasztást, mivel hiába sikeres a záróvizsga, diploma nélkül még mindig nehéz álláshoz jutni. Az LSI nyelvtanfolyamaira számos olyan résztvevő kapcsolódik be, aki már évekkel ezelőtt letette a záróvizsgát, nyelvvizsgával azonban még nem rendelkezik, éppen ezért az intézmény olyan együttműködés létrehozását szorgalmazná a felsőoktatással, amely mind a hallgatók, mind pedig az főiskolák és egyetemek érdekeit szolgálja.