Átalakulóban a sertéságazat

A jó sonka egészséges rózsaszínű, külsején nem képződik kocsonyás, nyálkás réteg, illata finom füstös. Fontos, hogy megbízható forrásból származzon, lehetőleg védjegyes termék legyen érvényes szavatossággal – hangzott el a nagy termelőket tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetsége húsvéti tájékoztatóján kedden Budapesten.Dr. Szűcs István, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának tanára azt is leszögezte, hogy az ember mindenevő, ezért szüksége van állati eredetű táplálékra, így a magas biológiai értékű, egyebek mellett minden fontos aminosavat tartalmazó húsra is, aminek hiánya hosszú távon hiánytünetekhez, például vashiányhoz vezethet.

A professzor a sertéshúsnak a magyar gasztronómiában elfoglalt helyét taglalva felhívta a figyelmet, hogy a hús alapélelmiszer, és még sohasem volt olyan sok ember számára olyan olcsón elérhető, mint ma. Az egy főre jutó éves hazai húsfogyasztás átlagosan stabilan 35 kilogramm körül van, ebből mintegy 12 kilogramm a sertés. Ez jelentősen kevesebb, mint az Európai Unió 32 kilogramm körüli átlaga. E jelenséget számos tényező, többek között a vegetarianizmus és annak különféle válfajai, a sertéshús vallási okokból való kerülése, a vörös húsok egészségtelenségének tudománytalan téveszméjét hirdető véleményvezér celebek és a baromfihús mint versenytárs befolyásolja, miközben a fogyasztói árak nagyjából változatlanok az elmúlt években. Fontos tehát a fogyasztói attitűdök ismerete – egy 1000 mintás felmérés szerint a megkérdezettek többsége a baromfihúst az egészségesen élő fiatal, diplomás, városi nő képével társítja, míg a sertéshúst falusi, idősebb, pocakos, erőteljesebb férfiakkal. Ennek figyelembe vételével kell tervezni a marketinget, tudva, hogy ma általános vásárlói kívánalom a biztonságos, egészséges, minőségi, kényelmesen elérhető, természetes, GMO-mentes, ismert földrajzi eredetű, méltányos kereskedelemben forgalmazott, kíméletes állatjóléti feltételek melletti tenyésztésből származó élelmiszerek iránti igény.

– Az élelmiszer-biztonság a szakmailag felkészült termelők, a tudatos vásárlók és a hiteles, erős állami szakhatóság közös felelőssége – mondta a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszer-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Dr. Bognár Lajos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) eredményességéről szólva rámutatott, hogy míg 2012-ben még csak 54 kiemelt ellenőrzést folytatott, és ennek nyomán 736 tonna termékkel kapcsolatban foganatosított valamilyen intézkedést összesen 87 millió forint bírság kiszabása mellett, addig 2017-ben már 597 kiemelt ellenőrzésre került sor, 3744 tonna terméket vontak intézkedés alá és 250 millió forint bírságot osztott ki a hivatal. A 90 százalék fölötti ellenőrzési hatékonyságnak köszönhetően a NÉBIH 9 milliárd forintnyi áfaelkerülést hiúsított meg az elmúlt években.

A helyettes államtitkár beszámolójából kiderült, hogy az 1519/2017-es számú kormányhatározat az élelmiszer-minőség javítása érdekében a hatósági hatékonyság további növelését és a fogyasztói tudatosság fokozását is célul tűzte ki. Erre 2019 végéig 2 milliárd forint áll rendelkezésre, a folyamat során felülvizsgálják, szükség esetén bővítik a Magyar Élelmiszerkönyvet, emellett nagy hangsúlyt helyeznek a szemléletformálásra többek között a védjegyrendszer és a különféle kötelező jelölések kidolgozásával. Módosul például a húskészítmények kalciumtartalmának lehetséges határértéke annak érdekében, hogy ezek a termékek több húst és kevesebb csontról mechanikusan lefejtett húst tartalmazzanak.

2017-ben 30 ezerrel egyeddel (1,2 százalékkal) csökkent az állomány, tavaly év végén 2,87 millió egyedből állt, miközben az Európai Unió átlagát tekintve 2 százalékos növekedés volt tapasztalható. A kocalétszám 4 százalékos csökkenéssel 171,5 ezerre szűkült, szemben az EU 3 százalékos növekedésével. Ugyanakkor a magyar húsipar 4,756 millió sertést vágott tavaly, ami 1,7 százalékos növekedést jelent – vázolta a hazai sertéságazat aktuális helyzetét Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége társadalmi elnöke. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöki tisztségét is betöltő és a Bonafarm csoport szóvivői feladatait is ellátó szakember felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy az élősertés és a félsertés áfájának 2014-es csökkentése óta máig összesen 4,5 százalékkal zsugorodott a hazai állomány, miközben a vágások száma 1 millióval, azaz 27 százalékkal nőtt az elmúlt 3 évben. Ez, valamint a belföldi értékesítés 23,3 százalékos növekedése azt bizonyítja, hogy az ágazat közel 30 százaléka érintett volt az áfacsalásokban, a forgalmi adó csökkentése pedig drasztikusan kifehérítette a rendszert, megjelenítve az addig a statisztikákban nem látszó teljesítményeket.

Mindez azt is magával hozta, hogy az élelmiszeriparban 2017-ben 11 százalékos bruttó jövedelem-növekedést regisztráltak. Ennek nyomán emelkedett az alapanyag ára, amit azonban az élelmiszeripar egyelőre nem tudott érvényesíteni a fogyasztói árakban. Ugyanakkor ez a magyarázata annak, hogy az áfacsökkentés miért nem volt érzékelhető jelentősebb mértékben a vásárlók számára.

Éder Tamás a közeljövő kilátásairól szólva reményét fejezte ki, hogy folytatódik a piac tisztulása, megáll az állatállomány csökkenése, további fejlesztési támogatásokhoz jut a feldolgozó ágazat, a lakossági jövedelmek emelkedésével pedig növekszik a kereslet. Ugyanakkor kockázatokkal is számolni kell, az afrikai sertéspestis terjedése komoly problémákat okozhat, az áfacsökkentés esetleges lassulása is lassíthatja az ágazat erősödését, a munkaerő- és munkabérgondok ugyancsak nehézségeket okoznak, hiszen mindezeket nehéz beépíteni a fogyasztói árakba.

Á.B.