Magyarország 2010 utáni sikereit egy teljes gazdasági szemléletváltás alapozta meg. A kezdetben unortodoxnak is nevezett gazdaságpolitika a piacok szabadsága helyett a fejlesztő államot helyezte a középpontba, kedvezményezettjei pedig a multinacionális világ helyett a hazai dolgozók, családok, vállalkozások lettek.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

GDP. Hat éven át tartó csökkenés vagy stagnálás után 2012-től újra nő Magyarország GDP-je. Azóta a legjobb év 2014 volt, ami 4,2 százalékos növekedést hozott, figyelemre méltó azonban, hogy 2016, amikor a gazdaság – a két uniós ciklus közötti folyósítási szünet miatt – nélkülözni volt kénytelen az uniós forrásokat, szintén 2,2 százalékos bővülést mutatott. Tavaly, immár újra az uniós forrásokkal kiegészülve, 4,1 százalékkal nőtt a GDP.


Ipari termelés. A GDP-növekedésben még mindig meghatározó az ipari termelés, ami a válság utáni, 2010-es fölfelé korrigálás után valójában 2014-ben és 2015-ben kapott újra lendületet, mindkét évben 7-8 százalék közötti bővülést mutattak a statisztikák. Tavalyelőtt az ipari termelés stagnált, 2017 első tizenegy hónapja azonban ismét jelentős, 5,2 százalékos növekedést mutatott. Az ipar mellett ugyanakkor a GDP-hez egyre nagyobb többletet tesz hozzá a turizmus (tavaly 6,7 százalékos növekedéssel), és 2013 óta évi 3 százalékos bővülést mutatnak a szolgáltatások is.


Építőipar. A Gyurcsány-kormány alatt már 2006-tól csökkenésbe, majd mélyrepülésbe váltott az építőipar, amelynek válsága egészen 2012-ig elhúzódott, összességében a termelés a korábbi szint majdnem felére esett. 2013, majd 2014 azonban az uniós forrásokból megvalósított infrastrukturális beruházások eredményeként 10, illetve 13 százalékos növekedést hozott. Tavaly pedig már a kormány lakásépítéssel, otthonteremtéssel kapcsolatos támogatásai is kifejtették kedvező hatásaikat, aminek eredményeként az év első 11 hónapjában 29 százalékos rekordnövekedést produkált az építőipar.


Külkereskedelem. A szocializmusból megörökölt kedvezőtlen szerkezetű külkereskedelmet, amely rendre évi 2-4 milliárd eurós hiány mellett működött, először – a válság miatt bekövetkezett fogyasztáscsökkenés miatt – 2009-ben sikerült bő 3 milliárd eurós többletbe fordítani. A válság lecsengése után azonban az aktívum megmaradt, sőt dinamikusan nő: 2012–2014 között meghaladta az évi 6 milliárd eurót, 2015-ben 8 milliárd euró fölé emelkedett, 2016-ra pedig megközelítette a 10 milliárd eurót. Utóbbi rekordot a 2017-es év nem tudta beállítani, a felfutó fogyasztás importfokozónak bizonyult, a külkereskedelem azonban így is 8,2 milliárd eurós többlettel zárt.


Munkahelyteremtés. A 2010-es választási ígéretek között az Orbán-kormány 2014-ig 400 ezer, 2020-ig pedig egymillió új munkahelyet ígért. Az év elején mért statisztikák a kiinduló helyzethez képest 738 ezer új munkahelyet mutatnak, a tavalyi év is 36 ezer fős foglalkoztatottságnövekedést hozott. Év végén a foglalkoztatottak létszáma meghaladta a 4,4 milliót, ami az aktív (15–64 éves) korosztályt tekintve 68,2 százalékos foglalkoztatottsági rátát jelent. Magyarországot egészen 2010-ig 55 százalék körüli foglalkoztatottsági ráta jellemezte, amivel – Máltával versengve – az EU két legpasszívabb nemzete közé számítottunk, a mostani mutató azonban már a középmezőnyt jelenti. A munkanélküliségi ráta mindössze 4,6 százalék.


Növekvő munkabérek. A kedvező foglalkoztatási adatok, sőt bizonyos ágazatokban a munkaerőhiány a fizetések jelentős növekedését eredményezte. A novemberi statisztikák szerint a munkabérek egy év alatt 13 százalékkal emelkedtek, a bruttó átlagkereset 322 ezer, a nettó 215 ezer forint. A fizetések infláció fölötti emelkedése 2013 óta megfigyelhető, igazán érzékelhetővé azonban 2016-tól vált, amikor 7,8 százalékos növekedést mért a KSH. A bérek növekedésében jelentős szerepet játszott, hogy a kormány tavaly 16,5 százalékkal növelte a minimálbért, és vélhetően hasonló szerepet játszik majd az idei, 8,2 százalékos emelés is.


Nyugdíjprémium. Mivel a GDP-növekedés tavaly meghaladta a 3,5 százalékot, az időseknek nyugdíjprémium jár, ami a törvény szerint a GDP-többletnek (4,1-3,5=0,6) megfelelő pluszkifizetést jelent. A költségvetés kedvező helyzete miatt emellett a nyugdíjasoknak tavalyelőtt és tavaly karácsonykor is 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány járt.


Adócsökkentések. A Fidesz-kormány 2011-től a korábbi 17, illetve 32 százalékos adókulcs helyett bevezette az egységes, 16 százalékos személyi jövedelemadót. 2016-ban az szja további 1 százalékponttal, 16-ról 15 százalékra csökkent. A gyermekesek az adófizetés alól jóváírást is kaphatnak, a gyermekek számától függően, gyermekenként 10–33 ezer forint havi összegben. A hazai kisvállalkozások támogatására 2010-től a társasági adó 10 százalékra csökkent, 500 millió forint árbevétel fölött azonban megmaradt 19 százaléknak. 2017-től pedig bevezették az Európában legalacsonyabb, egységesen 9 százalékos adókulcsot. Szintén 2017-től csökkent a munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (a korábbi tb-járulék) is, 27 százalékról 22 százalékra. Az év elejétől pedig még tovább, 19,5 százalékra mérséklődött.


Bankok, multik bevonása a közteherviselésbe. Határokon átívelő adópraktikák és legális kedvezmények miatt a Magyarországon működő multinacionális vállalatok 2010 előtt minimális adót, teljes bevételüknek mindössze 10-18 százalékát fizették a költségvetésbe, miközben a hazai kis- és középvállalatok teljes adóterhelése 57,5 százalék volt. A bankokra, biztosítókra, kereskedelmi láncokra, távközlési cégekre, dohányvállalatokra, energiaellátókra kivetett különadók már 2010-től mintegy 4 százalékkal növelték a költségvetés bevételeit, ami mozgásteret adott a kormánynak, hogy végrehajthassa családbarát, foglalkoztatásösztönző és kisvállalkozás-támogató adócsökkentéseit.


Kiegyensúlyozott költségvetés. A családbarát és foglalkoztatásösztönző támogatásokkal együtt is Magyarország költségvetési hiánya hetedik éve teljesíti a 3 százaléknál kisebb deficitre szóló uniós előírásokat. Sőt, az elmúlt négy évben a hiány mértéke alig érte el, vagy nem is érte el a 2 százalékot. A költségvetési egyensúlyt alapvetően a növekvő foglalkoztatásból eredő többletbevételek biztosítják, de jelentős szerepet játszik az adóhivatal informatikai fejlesztéseiből (online pénztárgépek, fuvar-nyomonkövetés) adódó gazdaságfehérítés is.


Államadósság-csökkentés. Az új magyar alkotmány 2011-től kötelező előírásként szerepelteti az államadósság évről évre történő csökkentését. A kedvező költségvetési adatok ehhez jó alapot biztosítanak, így Magyarország államadóssága a 2011-es 80,7 százalékról 2017-re 74,5 százalékra mérséklődött.


IMF-hitel visszafizetése. A csökkenő államadósság részeként Magyarország visszafizette a Bajnai-kormány által az IMF-től, illetve az Európai Bizottságtól lehívott, összesen 14,2 milliárd eurós hitelt. Az összeg felét 2012-ben és 2013-ban (részben idő előtt) törlesztette a kormány, az utolsó, 1,5 milliárd eurós részletet 2016-ban. A folyamat eredményeként mérséklődött a nagyobb kockázatot jelentő devizaadósság aránya is az államadósságon belül, míg 2011-ben ez meghaladta az 50 százalékot, a lakossági állampapírjegyzési lehetőségek bővítése mellett ma ez már csak 22 százalék.


Lakossági devizaadósságok kivezetése. Az államadósság mellett Magyarország kiszolgáltatottságát fokozták a svájci frankban felvett devizahitelek is, amelyek törlesztőrészlete – részben a romló árfolyam, részben a megemelt kamatok miatt – a válság éveiben több mint duplájára nőtt. A lakossági eladósodást is figyelembe vevő, úgynevezett teljes bruttó adósság ekkor a GDP 132 százalékán állt, amivel hazánk a világ harmadik legeladósodottabb országa volt. A devizahitelek érdemi csökkentését előbb a 2011-es kedvezményes végtörlesztés tette lehetővé, 2014-ben pedig – a banki elszámoltatással párhuzamosan – szintén kedvezményes forintosításra került sor.


Önkormányzati adósság átvállalása. A lakossághoz hasonlóan szintén devizahitelekkel eladósodott, emiatt számos esetben csődöt jelentő önkormányzatok tehermentesítése 2011–2014 között történt. Az előbb a kistelepülések, majd az ötezer főnél nagyobb városok adósságait 1400 milliárd forinttal mentesítette a központi költségvetés. Egyúttal a korábbinál sokkal szigorúbb, központi engedélyezési rendszert írtak elő az újabb eladósodás megakadályozására.


Magyarország felminősítése. A kedvező költségvetési és csökkenő eladósodottsági adatokra tekintettel 2016-ban mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő újra befektetői kategóriába emelte Magyarországot. Sőt közülük kettő, a Standard & Poor’s és a Fitch tavaly a további felminősítést valószínűsítő pozitív kilátással jutalmazta az ország gazdasági teljesítményét.


Alacsony infláció. A rezsicsökkentés következtében 2014-re -0,2 százalékra csökkent a Magyarországon hagyományosan az európai átlagnál magasabb infláció. A háztartási energia átlagára abban az évben 11,7 százalékkal mérséklődött. Az inflációmentes időszak a következő két évben is fennmaradt, amikor -0,1, illetve 0,4 százalékkal változott az árszínvonal. Mérhető szintre újra 2017-ben nőtt az infláció, ekkor 2,4 százalékos pénzromlást mért a KSH, ez azonban még mindig csak fele-harmada a 2000–2010 közötti időszak értékeinek.


Csökkenő kamatok. A korábbi szemlélettel szemben, mely szerint Magyarország külföldi finanszírozása csak magas kamatok mellett biztosítható, az új szemléletű jegybanki vezetés – a monetáris tanács kormányzati bővítésével már Matolcsy György 2013-as elnöki kinevezése előtt – lendületes alapkamat-csökkentésbe fogott. A 2009-ben még 10 százalékos alapkamatot 2014 nyaráig 2,1 százalékra, majd 2016 tavaszától 0,9 százalékra mérsékelték. Ezzel párhuzamosan esett a lakossági és vállalkozói hitelek kamata is, ami élénkítőleg hat a gazdaságra.


Növekvő fogyasztás. A 2013-mal záródó nyolc évben a háztartások fogyasztása csökkent, jó esetben stagnált. A rezsicsökkentésnek köszönhetően először 2014-ben mértek a statisztikusok újra 2,7 százalékos emelkedést. 2016-ban a fogyasztás már 2,9 százalékkal nőtt, az emelkedő bérek hatásának következtében pedig 2017 első fél éve már 4,7 százalékos fogyasztásnövekedést mutatott.


Stratégiai vállalatok visszaszerzése. Az Orbán-kormány visszavásárolta a Horn-kormány által külföldi kézbe adott energiaszolgáltatókat, aminek eredményeként a volt szocialista országok közül Magyarországon volt legnagyobb a külföldi tőke tulajdonhányada. A sort 2012-ben a Fővárosi Vízművek nyitotta, amit 2013-ban a Főgáz követett, amely alapja lett a később megalakított Nemzeti Közművek Zrt.-nek. 2016 elején az E.On, 2016 végén a Tigáz is átadta lakossági ügyfeleit az új szolgáltatónak. Az árampiacon pedig az Elmű-Émász megvásárlásáról született döntés. 2011-ben az állam visszavásárolta a Mol orosz kézbe került 25 százalékát is, 2013-ban pedig megvette az E.On-tól a stratégiai földgáztározókat.


Magyar bankrendszer kialakítása. Miután a 2008-as válság elmélyülésében jelentős szerepet játszott, hogy a döntően külföldi kézben levő bankrendszer beszüntette magyarországi hitelezését, 2012-ben Orbán Viktor meghirdette az 50 százalékban hazai kézben levő bankrendszer programját. Ennek keretében 2014-ben állami kézbe került az MKB, 2015-ben a Budapest Bank. 2016-ban pedig az Erste Bankban szerzett 15 százalékos tulajdonhányadot az állam. Így a 2012-ben mindössze 25 százaléknyi magyar részesedés 50 százalék fölé nőtt.


Út- és vasútfejlesztések. Új autópálya építése az Orbán-kormány alatt már nem indult, a korábbi sztrádák határokhoz közelítésével azonban így is 200 kilométernyi autópályával gazdagodott az ország az elmúlt nyolc évben. Az M35, M30, M4, M44, M2, M85 folytatásaiban most is zajlanak munkálatok, az új szakaszok átadása 2019-2020-ra várható. Tavaly a kormány 1500 milliárd forintos vasútfejlesztési programot is hirdetett.


Digitális Jólét Program. A széles sávú internet terjesztésére meghirdetett program keretében a vezetékes előfizetők 94 százaléka már ilyen módon csatlakozhat a világhálóhoz, amivel az ország Európa felső harmadába került. A mobilinternet gyorsaságát tekintve pedig Magyarország a világ ötödik legfejlettebb hálózatával rendelkező államává vált, köszönhetően a szolgáltatók integrált fejlesztései után meghirdetett adókedvezményeknek.