A bérek továbbra is emelkedni fognak

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Mivel most biztonságosabbnak érezzük a munkánkat, magasabb bérekért is tudunk dolgozni, a családokban több gyermek születik, mint 2010-ben. Kormányváltás esetén ez megváltozhat – mondta a Demokratának Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója.



– Az OECD idénre Magyarországnak jósolja a legmagasabb reálbér-növekedést. Ez minek köszönhető?

– Az idei várható jelentős növekedésnek van már előzménye. A KSH 2016-ban 7,8%, 2017-ben pedig jóval 10% fölötti nettó reálkereset-emelkedést mutatott ki. Az Eurostat adatai szerint a bruttó bérnövekedés hazánkban tavaly az első 9 hónapban az uniós tagországok közül a második legnagyobb volt, csupán Romániában nőttek jobban a fizetések. E lista elején a 2004-ben csatlakozott országok vannak. Az idén az OECD nagyobb reálbér-növekedést jósol a térségünkbeli országokban, mint Nyugat-európában. Németországnak 1%-os, az USA-nak 1,2%-os növekedést prognosztizál, Nagy-Britanniában pedig a lista utolsójaként még csökkenhetnek is a reálbérek. Ez azt jelenti, hogy a nyugat-európai és a kelet-európai országok közötti bérolló egyre zárul. 2004-ben a visegrádi országok közül nálunk volt a legmagasabb a bérszínvonal, 2008-ra azonban már mindenki megelőzött bennünket. Abban az időszakban a GDP-növekedésünk nem a reálgazdaságban termelődött, hanem különböző adminisztratív pénzügyi műveletekkel. A mostani GDP-bővülésünk már a reálgazdaság, többek közt a turizmus, a kiskereskedelmi forgalom és a lakásépítés növekedésének köszönhető.

– Tehát elsősorban az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának köszönhető a bérek emelkedése?

– A jó gazdaságpolitika alacsony munkanélküliséget és a reálgazdaság gyors növekedését eredményezi. Az alacsony munkanélküliség miatt fellépő munkaerőhiány következtében a munkáltatók emelik ugyan a béreket, de nem biztos, hogy olyan mértékben, mint ahogy tavaly és idén nálunk tapasztaltuk. A kiemelkedő keresetnövekedéshez a minimálbérek nagyon jelentős emelése is hozzájárult. A kormány a munkáltatókkal és a munkavállalókkal megegyezve határozza meg az aktuális minimálbérszintet, az adókat, a kedvezményrendszert. Hazánkban a minimálbér-emelkedés mindig az Orbán-kormányokhoz kötődött. A baloldali kormányok nem emelték komolyabban a minimálbéreket, így a bérolló tovább nyílt. 2010 óta az alacsonyabb jövedelmű munkakörökben is nőnek a bérek, és nő ezen munkakörök száma is. 2010 előtt a szakképzettséget nem igénylő munkahelyek száma lényegesen kevesebb volt, azaz a szakképzetlenek nem tudtak elhelyezkedni. Az Orbán-kormánynak sikerült a szakképzetlen munkaerőt integrálnia nemcsak a közmunkaprogramba, hanem az elsődleges munkaerőpiacra is, és ezzel csökkent a fekete foglalkoztatás.

– Az ellenzék szerint viszont csak azért növekednek hazánkban a bérek, mert a külföldön dolgozók miatt munkaerőhiány van.

– Ez nem igaz. A munkaerőhiány a gyorsan növő gazdaság miatt van. Nemrég beszéltem egy építőipari érdekvédelmi szervezet vezetőjével, aki szerint a külföldön dolgozó munkások közül egyre többen jönnek haza. Érdemes emlékezni, hogy a reálbérek 2006 és 2010 között 5%-kal csökkentek, 2010–2017 között pedig, ha a családi kedvezményeket is beleszámítjuk és a közfoglalkoztatottak nélküli elsődleges munkaerőpiac adatait nézzük, a reálkereset-emelkedés mértéke 41,4%. Ilyen volumenű növekedést külföldi munkavállalók nem eredményeznek.

– Mit gondol arról, hogy Karácsony Gergely adómentessé tenné a minimálbéreket?

– A minimálbér a gyerekeseknek most is adómentes. Sőt járulékmentes is. Ha megnézzük a 2010 előtti és a mostani minimálbér közötti különbséget, akkor nemcsak a gyerekesek, hanem mindenki jobban jár, hiszen olyan mértékben növekedett reálértékben a minimálbér, hogy mindenki lényegesen többet visz haza. Fontos hangsúlyozni, hogy minimálbért csak az kereshet, akinek a munkaköre nem igényel szakképzettséget. Utánuk a munkáltatók kedvezményt is igénybe vehetnek. A munkáltató által fizetendő járulékok a szociális hozzájárulási adó csökkenése miatt 28,5%-ról 21%-ra csökkentek. A munkáltatók minimálbért terhelő járulékának szintje a kedvezményekkel együtt a felére esett vissza 2010-hez képest. Jól hangzik, amit az ellenzék mond, de a jelenlegi adórendszerben többet lehet hazavinni és kevesebbe is kerül a munkáltatónak a munkaerő, mint a korábbi adórendszerben.

– Mi lenne, ha az ellenzék kormányra kerülve eltörölné az egykulcsos adót?

– 2010 óta az adórendszerünk gyökeresen megváltozott. Korábban kétkulcsos adó volt: az alsó 17%, a felső 32%. Jelenleg egykulcsos adó van, amelynek mértéke 15%, tehát jelentősen csökkentek az adóterhek. Az adó mértékét a foglalkoztatáspolitika és a költségvetés céljaival összhangba hozva állapítják meg. Magyarországon az szja azért tudott csökkenni, mert a költségvetés stabil lábakon állt, és a foglalkoztatáspolitikai célokat jól kezeltük. Az adórendszer fontos jellemzője, hogy kiket tesz kedvezményezetté. 2010 előtt gyakorlatilag hiányzott a családi adókedvezmény, nagyon kevesen tudták igénybe venni. Csak a három- vagy többgyermekeseknek járt, gyerekenként 4 ezer forint. Most az egygyermekesnek 10 ezer forint, a kétgyermekesnek 35 ezer forint, a háromgyermekesnek 99 ezer forint jár. 2010 előtt volt még adójóváírás, amely bruttó 88 ezer forint keresetig adómentessé tette a jövedelmet. Ekkor a minimálbér 73 ezer 500 forint volt, tehát ezt csak az alacsony jövedelműek vehették igénybe. Ha az ellenzék szeretné visszahozni az adómentes minimálbért, akkor a családi adókedvezmény megint el fog tűnni.

– Mit gondol a Jobbik béruniós követeléséről?

– Uniós csatlakozásunkkal az is cél volt, hogy szűküljön az olló Nyugat-Európa és Kelet-Európa között. A Jobbik anyagaiban csak 2011-től 2015-ig terjedő adatokat láttam. Akkor az újonnan csatlakozott országokban még nem volt ilyen mértékű a bérnövekedés. 2016-tól bérunió nélkül is nagyot léptünk előre. Ezt fenntartható makrogazdasági folyamatokkal értük el, és nem olyan típusú beavatkozásokkal, amelyek a munkaadókat és a munkáltatókat is gúzsba kötik, és hazánk önállóságát feladjuk. A bérfelzárkózást nem bérunióval, hanem jól megalapozott fejlődéssel érjük el. 2017-ben is nagyobb volt a magyar bérek növekedése, mint bármelyik régi EU-s tagállamban. Nem hiszem, hogy a bérunió mellett meg lehetne tartani az adórendszerünket, és a családi adókedvezményt is jelentősen csökkenteni lehetne. Inkább azért kell kiállni, hogy a bér szabályozása itthon maradhasson.

– Az ellenzék szerint a béreket tekintve a környező országok is elhagyták hazánkat. Mi az igazság?

– A magyarországi bérszínvonal mellett akkor haladt el a közép-európai országok bérszínvonala, amikor csatlakoztunk az EU-hoz. 2004-től volt egy konjunktúra, amelyet Lengyelország és Csehország ki tudott használni. 2004-ben a visegrádi országok között a magyar bér volt a legmagasabb, míg 2008-ra nálunk lett a legalacsonyabb. Az az elszalasztott négy év sajnos még mindig érezteti hatását.

– Csaba László közgazdász szerint az uniós támogatások nem jutnak el a gazdaságba. Az uniós támogatások felhasználása nélkül csak másfél százalékos növekedésre lennénk képesek.

– Ma arról szól a gazdaságpolitikánk, hogy minél kedvezőbben ki kell használnunk a támogatásokat. 2008 után az uniós támogatással együtt is zuhant hazánk gazdasága. Ahhoz, hogy egy zuhanó pályán lévő gazdaságot megállítsunk és újra mozgásba hozzunk, sok idő kell. A 2020-ig tartó időszakban az EU-s források 60 százalékát a kis- és közepes vállalkozások kapják, míg az előző időszakban, 2007 és 2013 között inkább az infrastrukturális fejlesztésekbe folyt, amelyek sok esetben nem hoztak gazdasági eredményt.

– Kormányváltás esetén megállhat a bérnövekedés?

– Egy hibás gazdaságpolitika növelheti a munkanélküliséget és az inaktívak számát. 2004 után az inaktívak száma jelentősen megnőtt. Ez kormányváltás esetén újra előfordulhat. A magyar családok számára kiemelt fontosságú a munkahely biztonsága. Ez kimutathatóan összefügg a születések számával is. Mivel most biztonságosabbnak érezzük a munkánkat, magasabb bérekért is tudunk dolgozni, a családokban több gyermek születik, mint 2010-ben. Kormányváltás esetén ez megváltozhat. Valószínűleg a nők negyvenéves nyugdíjazását sem tartanák meg. De nemcsak ők kerülhetnek veszélybe, hanem a gyeden és gyesen lévő anyukák is. Amikor a kormány a gyed extrát bevezette, akkor az ellenzék támadta ezt az intézkedést, mondván, senki ne kapjon egyszerre fizetést és gyedet. A nők kedvezményes nyugdíjazásával kapcsolatban is elmondták, hogy ez igazságtalan. Most egy kedvező folyamat zajlik, de még nem dőlhetünk hátra. Hatékonyabbá kell tenni a gazdaságot, hogy a bérek tovább növekedhessenek. Ehhez a versenyképesség emelkedése, az innováció elengedhetetlen.

– Ez mit jelent?

– Makroszinten akkor versenyképes egy gazdaság, ha mindenki dolgozik, magas hatékonysággal. Ha növekszik a hatékonyság, és nem növekszik a munka nélkül élő eltartandók száma, akkor emelhetők a bérek és csökkenthetők az adók. A kormány a minimálbérrel kapcsolatban kötött egy megállapodást a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelyben lefektették, hogy a kormány 2019 után négy évig vállalja a szociális hozzájárulási adó csökkentését. Ennek feltétele azonban az, hogy a munkaadók emeljék a reálbéreket. A munkaadók pedig csak úgy tudnak béreket emelni, ha hatékonyabban termelnek. És erre, ha így haladunk tovább, van esély. n

Lass Gábor

Fölszálltak a bérek

Két és fél évtizedes helyben topogás, illetve lassú felzárkózás után tavalyelőtt és tavaly nagyot ugrott a magyarországi bérszínvonal. Míg 2010-ben 133 ezer forint volt a nettó átlagbér, ami 2015-re is csak 162 ezer forintra nőtt, 2016-ban már 175 ezer, 2017-ben pedig 198 ezer forint volt az átlagos nettó fizetés Magyarországon. Már a tavalyelőtti növekedés is 7,8 százalékos volt, amit tavaly soha nem látott, 12,9 százalékos bérnövekedés követett. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar fizetések felzárkóztak az uniós átlag 30 százalékára – a rendszerváltás időszakában még 10 százalék, a 2010-es kormányváltáskor pedig 20 százalék volt ez az arány.



A KSH legutolsó, decemberi időszakra szóló gyorsjelentése már a tavalyi átlagnál is lényegesen magasabb fizetéseket mutat. Eszerint az év utolsó hónapjában a bruttó átlagfizetés 327 ezer, a nettó pedig 218 ezer forint (sőt a családi adókedvezménnyel együtt 226 ezer forint) volt. Vagyis a bérnövekedés az év vége felé tovább gyorsult, immár 13,5 százalékot mutatnak a statisztikák. Amennyiben a gyorsulás fennmarad, mindez azt jelentheti, hogy az idén 228 ezer forint körül alakulhat a nettó átlagkereset.



A kiugró magyarországi bérnövekedést a kormányzat adó- és járulékcsökkentései mellett a sikeres munkahelyteremtés, pontosabban az ezzel összefüggő munkaerőhiány okozza. Vagyis a vállalatok egyre inkább kénytelenek megfizetni a munka valós értékét. Fölfelé tolja a bérszínvonalat a minimálbér évek óta tartó jelentős emelése is. A sokáig 70 ezer forint környékén beragadt minimálbért 2012-ben ugyan 93 ezer forintra emelte a kormány, igazán minőségi változást azonban a 2017-től bevezetett 127 ezres és az idén januártól érvényes 138 ezres minimálbér jelentett. Főleg, hogy a minimálbérnél is jelentősebben emelkedett a szakképesítéssel rendelkezők minimálkeresete: a garantált bérminimum immár 180 ezer 500 forint.

Elemzők szerint az önálló magyar gazdaságpolitika, a jelentős GDP-növekedést felmutató magyar gazdaság most jutott el abba a fázisba, amikor tartósan és gyorsan emelkedhetnek a fizetések. E vélekedések szerint az átlagkereset néhány év alatt elérheti az uniós átlag felét, vagyis nettó 300-350 ezer forintot.

Szarka Sándor

 

Lapszám: