Bővülő források a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására
Akkreditált munkatartóknál idén összesen mintegy 39 milliárd forintból több mint 30 700 megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása biztosítható.Akkreditált munkatartóknál idén összesen mintegy 39 milliárd forintból több mint 30 700 megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása biztosítható – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára két szocialista képviselő, Gúr Nándor és Heringes Anita írásbeli kérdésére.
Rétvári Bence az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában kifejtette: 2017-ben több mint 8 ezren vesznek részt úgynevezett tranzitfoglalkoztatásban, amelynek a célja az, hogy szakszerű felkészítés után – ki tudjanak lépni a nyílt munkaerőpiacra.
A kormány elkötelezett abban, hogy a bértámogatásra épülő foglalkoztatással a fogyatékossággal élő emberek számára lehetőséget biztosítson a képességüknek és tehetségüknek megfelelő munkavégzésre – közölte a parlamenti államtitkár.
Hozzátette: ennek az idei pályázatok értékelése során, figyelembe véve a megváltozott munkaképességű emberek élethelyzetét, és a minimálbér jelentős emelkedését, az egy főre jutó támogatás mértékét is 15 százalékkal növelték, a korábbi (2013-2016) években megállapított 1,12 millió forint éves támogatási mértékről, 1,288 forintra.
Rétvári Bence jelezte: 2017-ben eredetileg 34,15 milliárd forint állt rendelkezésre a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs foglalkoztatásának támogatására. A kormány ugyanakkor 5,1 milliárd forint többletforrást biztosított, s az akkreditált munkáltatóknál, támogatott foglalkoztatásban összesen mintegy 39 milliárd forintból 30 716 megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása biztosítható.
Kitért arra is: 2017-ben 348 munkáltató kötött támogatási szerződést 22 363 ember tartós és 8353 tranzit foglalkoztatására.
Rétvári Bence beszámolt továbbá arról, hogy idén január 1-jétől a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás bővítése érdekében a rehabilitációs kártya kiváltására jogosultak köre is bővült, a rokkantsági ellátásban részülők egy részével (a B2, C2 minősítéssel rendelkezőkkel). Ez mintegy 140 ezer jogosultat érint kedvezően, akik eddig nem igényelhettek rehabilitációs kártyát.
A legfrissebb adatok szerint 2017 februárjában mintegy 2000-rel nőtt a rehabilitációs kártyával foglalkoztatottak száma, így már 28 104 megváltozott munkaképességű ember után vették igénybe a járulékkedvezményt.
A parlamenti államtitkár kiemelte: a megváltozott munkaképességűek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény teljes körűen átalakította a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyek foglalkozási rehabilitációs rendszerét.
A különböző pályázati, illetve uniós forrásokból finanszírozott programok támogatást nyújtanak a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásához, másrészt érezhetően elindult a szemléletváltás a munkáltatóknál a versenyszférában is.
A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszerek 2012-ben jelentek meg, amely révén orvosi-, szociális- és foglalkoztatási szempontú szakértői minősítések történnek, és még 2012 februárjában hatályba lépett a rehabilitációs szakértői tevékenység végzésének feltételeit meghatározó rendelet – idézte fel Rétvári Bence. Kitért arra is, hogy a komplex minősítés eredményeként kiadott rehabilitációs javaslattól függően a megváltozott munkaképességű személyek két új pénzbeli ellátásra jogosultak: a rehabilitációs ellátásra és a rokkantsági ellátásra.
A parlamenti államtitkár rámutatott: 2013 januárjától a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló kormányrendelet alapján történik a rehabilitációs foglalkoztatás pályázat útján történő támogatási rendszere.
MTI