Fotó: shutterstock.com/kristiillustra (illusztráció)

Világszerte dübörögnek a blokkláncalapú fejlesztések, és a befektetői kör átalakulásával tisztulás megy végbe a kriptovaluták piacán is. A stablecoinok előretörésével a kriptopénzek számára esély nyílik arra, hogy a mindennapi életünk részévé, megszokott fizetőeszközünkké váljanak.

Illusztráció: kristiillustra/shutterstock.com

Online terek, okosszerződések, kriptovaluták és mindenféle coinok… Az izgalmasan hangzó virtuális szolgáltatásokra sokan anélkül is igent mondanak, hogy valóban tudnák, miként is funkcionál ez a láthatatlan pénz. Mások ugyanakkor teljes bizalmatlansággal tekintenek rájuk, és igyekeznek távol maradni ezektől ugyanúgy, mint miden ördögtől valónak hitt dologtól.

De mit kell tudni a bitcoinokról és stablecoinokról, mielőtt bizalmat szavaznánk nekik vagy ellenszenvet éreznénk irántuk, és egyáltalán, hol lehet hiteles információkat kapni ezekről a még mindig nem mindennapi fizetőeszközökről?

Minden területen a legjobb, ha a szakma mestereitől tanul az ember, ennek érdekében hozták létre világszerte azokat az úgynevezett blockchain konferenciákat, ahol minden kérdésünkre választ kaphatunk a kriptovalutákat illetően. November elején már a második blockchain konferencián vehettünk részt Budapesten. A rendezvény telt házas látogatottsága azt bizonyítja, egyre több ember válik nyitottá arra, hogy okosszerződéseket kössön és online valutával fizessen.

A két legismertebb kriptovaluta a bitcoin és a stablecoin. A stablecoinok olyan stabil kriptovaluták, amiknek az árfolyamát általában valamelyik hagyományos pénzhez kötik. Bevezetésükkel a blokkláncalapú kriptovaluták, amelyek árfolyam-ingadozásaik miatt eddig elsősorban spekulatív befektetési eszközök voltak, valódi fizető- és elszámolási eszközként nyerhetnek széles körben polgárjogot.

A világban jelenleg több mint száz stabil kriptovaluta informatikai fejlesztése és tesztelése folyik. Szilágyi Imre közgazdász, a Blockchain Budapest konferenciák főszervezője szerint óriási boom van a blokkláncágazatban.

– Globális technológiáról van szó, a fejlesztés maga is óriási üzlet. A felfutás gyümölcseiből azok az országok fognak elsősorban részesülni, amelyek az informatika területén megfelelő szellemi potenciállal rendelkeznek – ebből a szempontból mi nagyon jól állunk –, illetve amelyek szakemberképzéssel ki tudják elégíteni az új iparág rohamosan növekvő emberi erőforrásigényét – mondta Szilágyi Imre.

A magyar származású, de az Egyesült Államokban született Nick Szabo kriptográfus-informatikusra a kriptovaluták és a digitális szerződések (okosszerződések) szellemi atyjaként tekint az egész világ. A konferencián elmondta, hogy remélhetőleg Magyarország is az egyik élenjáró európai központja lesz a blockchain-technológia alkalmazásának.

Jakab László miniszteri főtanácsadó, a Budapest Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja szerint napjaink egyik legnagyobb kihívását a digitalizáció jelenti mind az államigazgatás, mind pedig a piaci szereplők számára is. De az információk szabad elérése felgyorsítja az ügyintézést, és nagyban megkönnyíti az automatizációt.

Az érték digitalizációja, úgynevezett tokenizációja – ahogy divatosan nevezik – alapvetően átrajzolja a piaci erőviszonyokat. Hiszen a befektetői kör teljesen kicserélődik, valamint sokasodnak a nagyvállalati és intézményi szereplők.

A multinacionális cégek már a fejlesztési oldalon is beléptek a bitcoin piacra, számos nagyvállalatnál és közintézményben is létrehoztak egy külön részleget annak érdekében, hogy a nyilvántartásokat és a pénzügyi elszámolásokat a blokkláncalapra tudják áthelyezni.