Jön a BMW is

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Az Audi és a Mercedes után a harmadik német prémium autómárka is magyarországi gyár létesítése mellett döntött. A BMW egymilliárd eurós beruházásával hazánk egyértelműen európai autógyártó-nagyhatalommá válik, egyúttal cáfolva azokat a vélekedéseket, amelyek szerint az új befektetők már elkerülik az országot a munkaerő hiánya miatt. A gyár emellett jövőbe mutató technológiával épül, vagyis az okos gyártósorok jelentős szerepvállalásával elektromos autókat is készítve.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Egymilliárd eurós tőkebefektetéssel Debrecenben építi fel világszerte a 32. gyárát a német BMW. A német cég két évtized szünet után döntött újabb európai üzem létesítéséről. A jövő év második felében induló beruházás eredményeként 150 ezer gépkocsi fog a nemzetközi piacokra kerülni, kezdetben ezer munkás foglalkoztatásával. A gyár technikai fejlettségét mutatja, hogy egyazon a gyártósoron fognak készülni a hagyományos és az elektromos autók.


Optimális Debrecen

Ahogy a bejelentéskor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a beruházásról 14 hónapon keresztül folytak a tárgyalások, és a német multi számos más európai helyszínt is megvizsgált. A politikus szerint hazánk az alacsony adókkal, a duális szakképzésben rejlő lehetőségekkel, valamint informatikai és műszaki előnyeivel kerekedett versenytársai fölé.

A gyár illetékesei emellett fontos szempontként jelenítették meg a munkaerőpiaci helyzetet. A BMW felmérése szerint ugyanis Debrecen környékén képzett munkaerő áll rendelkezésre, miközben más autógyár nem működtet telephelyet. Sőt, mintegy negyven környékbeli vállalkozással a BMW már korábban is együttműködött részegységek gyártásában – amit a cég láthatatlan gyárként is emlegetett –, most ezeket a kapcsolatokat is magasabb szintre emelik. Emellett minden bizonnyal számíthatnak a közeli Partium, Felvidék vagy Kárpátalja jellemzően magyar nemzetiségű dolgozóira – ahogy például az Audi vagy Suzuki munkavállalóinak egy része is felvidéki magyar.

A BMW döntésének realitását erősítik a KSH munkaerő-tartalékról szóló összegzései. Eszerint ugyanis a debreceni központú észak-alföldi régióban a legmagasabb a munkára csábíthatók aránya. Az országban itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (7,4%), a teljes munkaerő-tartalék pedig még mindig 150 ezer főre tehető. Egyébként a közelítőleg hasonló helyzetű észak-magyarországi régió központja, Miskolc is sokáig versenyben volt a BMW-gyárért, ám végül az döntött, hogy Debrecenből a Lufthansa rendszeres járatot közlekedtet Münchenbe, vagyis a német vezetők és mérnökök másfél óra alatt hazájukba érhetnek.

Papp László, Debrecen polgármestere a stratégiai tervezés további elemeit is fontosnak tartotta a beruházás elnyerésében. Vagyis hogy Debrecen az autópálya-hálózatba jól bekötött, megfelelő infrastruktúrával ellátott város, az egyetemek mellett a városban 2019-től több nyelven oktató Nemzetközi Iskola is működik majd, az önkormányzat pedig Gazdaságfejlesztési Központot működtet, amelynek eredményességét jelzi, hogy idén a Financial Times a kétszázezres lélekszámú kategóriában a hajdúsági székhelyet minősítette a legkiemelkedőbb tőkevonzási stratégiával rendelkező európai városnak.


Mercedes után BMW

Az Opel, a Suzuki, az Audi és a Mercedes után a BMW az ötödik autómárka, amelyik gyárat létesít Magyarországon. A sorból látszik az is, hogy egyre inkább a prémium márkák érdeklődése fordul hazánk felé. A magyarországi járműgyártás részesedése már így is rendkívüli: az ágazat a hazai GDP 10 százalékát, az exportnak pedig bő negyedét adja, évről évre mintegy tizedével bővülő foglalkoztatási adatok mellett jelenleg 177 ezer alkalmazottal.

A magyarországi autógyárakból tavaly 472 ezer személygépkocsi gördült ki – ebben természetesen nincsenek benne az Audi és az Opel motorgyárainak lényegesen nagyobb számai. Bár az adat visszaesést mutat a tavalyelőtti 525 ezerhez képest, a BMW-gyár tervezett 150 ezres kapacitásával így is 650 ezer közelébe nőhetne a hazánkban előállított autók száma. Ezt azonban még tovább srófolja a Mercedes idén építeni kezdett második gyára, ami a tervek szerint további 150 ezer járművel növeli a termelést.

Az Európai Autógyártók Egyesülésének statisztikái szerint Magyarország jelenleg az EU kilencedik legtöbb személygépkocsit előállító állama. Az említett fejlesztésekkel azonban gyorsan megelőzzük a lengyeleket, és néhány év múlva feltételezhetően az olaszokat is. A jelenlegi számok alapján már csak a legnagyobb uniós országok, valamint térségünkből a csehek és a szlovákok járnak majd előttünk a termelésben. Figyelemre méltó azonban, hogy míg Magyarországon a prémium kategória a meghatározó, Szlovákiában a közép- és alsó középkategóriás márkák határozzák meg a termelést. A Volkswagen, a Peugeot és a KIA által meghatározott hármas csak idén bővül fölfelé a Land Rover nyitrai gyárával. Hasonló képet mutat a cseh autógyártás is, ahol a termelés több mint felét még mindig a (Volkswagen-csoporthoz tartozó) Skoda adja, ezt egészíti ki a Hyundai, valamint a kiskocsikat gyártó TPCA (a Toyota és a Peugeot közös vállalata).

Az autóipari beruházásokat mostanában sorra elbukó (a termelést tekintve a magyar szint háromnegyedén álló, a Renault és Ford által meghatározott) Romániában a BMW-siker kapcsán pedig megállapították: hiába olcsóbb az ottani munkaerő, az ország nem tudja ellensúlyozni Magyarország infrastruktúrában kiépített előnyeit.

A BMW gyárnyitásának sikerességét a nemzetközi autóipari statisztikák is valószínűsítik. A 2008-as nemzetközi válság után, amikor az EU-ban gyártott autók száma 16,6 millióról 13,5 millióra zuhant, az ágazat egyre magabiztosabb erősödésbe kezdett. 2014-ben már sikerült meghaladni a válság előtti szinten (17,7 millió autóval), és a növekedés azóta is töretlen, tavaly már 19,6 millió gépkocsi készült az uniós üzemekben.


Járműipari forradalom

Az új gyár természetesen tovább fokozza az autógyártás részesedését a magyar iparban. Számítások szerint az új BMW-üzem 900 milliárd forintos árbevételt érhet el, amiből 250 milliárd forint a hazai hozzáadott érték, ez 0,5 százalékkal emelheti a GDP-t. A járműgyártás részesedése pedig a magyar exportból (a Mercedes-bővítést is figyelembe véve) akár 40 százalék közelébe is nőhet. A gyárnyitás azért is fontos, mert a termelés felfutása részben ellensúlyozhatja az uniós források kifutását a GDP-bővülésben.

Forradalmat okozhat ugyanakkor az új gyár Debrecen életében – ahogy a közelmúltban Kecskemét is évtizedeket ugrott előre a Mercedes-gyárnak köszönhetően. Ingatlanpiaci szakértők máris a lakások árának 20 százalékos emelkedését vizionálják a környéken. Ennél is fontosabb azonban az oktatásra, a tudományos életre, a helyben boldogulás elősegítésére gyakorolt hatás. A Mercedes kecskeméti vagy az Audi győri gyakorlatához hasonlóan ugyanis vélhetően a BMW is beindítja majd saját műszaki karait a helyi egyetemen, megjelenik a sport és a kulturális élet támogatójaként, kikényszeríti az infrastruktúra, a helyi közlekedés további fejlesztéseit – nem beszélve a városba érkező külföldi értelmiségiek többletfogyasztásáról.

A BMW-gyárnyitás korszerű választ ad azokra a polémiákra is, amelyek a magyar munkaerőpiac szűkösségét emlegették a korábbi beruházások gátjaként, továbbá, hogy Magyarország már túlzottan függ az autóipartól. Az üzem ugyanis technológiai ugrást jelent az eddigi gyárakhoz képest. Hisz míg a két évvel ezelőtt bejelentett Mercedes-bővítés 2500 új dolgozót tartott szükségesnek 150 ezer autó gyártásához, a BMW-nél – a legkorszerűbb technikák alkalmazásának köszönhetően – ugyanehhez már 1000 fő is elég lesz. S az új idők szavát jelzi az is, hogy a BMW elektromos autókat is gyárt majd, ami épp csökkenti a magyar járműipar egyoldalúságát. A cég komolyan készül az autóipar forradalmára, célkitűzései szerint 2025-re 13 hibrid és 12 elektromos típus gyártását tervezi.

Lapszám: