A kormányzati gondolkodásban a turizmus nem csak pénzkereseti forrás, vagy a magyar gazdaság saját erején felül teljesítő ágazata, hanem a hazaszeretet egyik formája, ami misszió – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, az első Turizmus Summit 2017 konferencián hétfőn Budapesten.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt, archív, illusztráció

Szavai szerint a rendezvény résztvevőiben közös, hogy úgy gondolják: Magyarország szép, élhető, biztonságos hely, ahol vendégszerető emberek élnek. Nem elég, hogy a szemünkben saját országunk szépsége önmagáért beszél, ennek mások számára is érthető módon hangot kell adni – mondta.

A magyar turizmus megállíthatatlan, már 2016 is rekordév volt, de az eddigi adatok alapján az idei még ezt is meghaladja majd – mutatott rá Orbán Viktor.

Jó esély van, hogy a most bemutatott stratégiával Magyarország elfoglalja méltó helyét a világ turizmusában – jelentette ki a miniszterelnök.

Kijelentette: a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 helyesen fogalmaz, miszerint turizmus elmeséli Magyarország történetét, és az ágazat fejlesztése biztosítja az ország gyarapodását. Szerinte a rendszerváltás után még két évtizedet kellett várni arra, hogy a turizmus megkapja az azt megillető tiszteletet és elismerést, mivel akkoriban „divat volt leszólni, lebecsülni saját hazánkat”.

Orbán Viktor szerint ugyanakkor 2010-ben visszanyertük a saját magunkba vetett hitet, hiszünk abban hogy Magyarország a világ egyik legszebb helye, és a magyarok sikeresek lehetnek a modern világban. Kiemelte: az ország a kivételes természeti látnivalókban bővelkedik, a magyar emberek vendégszeretőek, világhírű a gasztronómia, a borkultúra, a gyógyfürdők. Magyarországot a Jóisten is arra teremtette, hogy a turizmus legyen a gazdaság egyik húzóágazata – mutatott rá.

Hiányzott az átfogó, modern, egész országra kiterjedő stratégia, ezért azt az ágazat szereplőivel közösen alkották meg – közölte. A kormányzaton belül a Magyar Turisztikai Ügynökség lett az szervezet, amely a turizmus irányítását és koordinálását végzi. Feladata Magyarországot az egyik legkeresettebb hellyé tenni az utazók körében. A 2016-os ágazati törvényben kijelölték a kiemelt térségeket, a fejlesztendő területeket, és a megfelelő forrásokat. Közölte: 2010-ben 7,6 milliárd forintot biztosított a költségvetés közvetlenül a turizmus fejlesztésére, idén 21 milliárd forint, majd 2018 rekordév lesz, mivel több 53 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A fejlesztési források pedig további 100 milliárdokat jelentenek majd. A Kisfaludy-programban a vidéki szálláshelyek bővülnek, kiépül a családbarát magyar turizmus is.

A miniszterelnök emlékeztetett,  elsőként öt kiemelt térség fejlesztését indították el, de tervek szerint középtávon Magyarország minden szegletét be akarják vonni a turizmusba.

Az eredmények közül kiemelte, tavaly vendégéjszakák száma 50 százalékkal nőtt 2010-hez képest, a bevételek pedig 115,5 százalékkal megugrottak. A legfontosabbnak nevezte, hogy az ágazat több mint 360 ezer embernek ad munkát, és a GDP 10 százalékát adja.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a sikerek záloga a biztonság, ami kulcskérdés lesz a jövőben. Magyarország és az egész visegrádi térség Európa egyik legbiztonságosabb helye – szögezte le.

A turizmus forradalmi változáson megy keresztül, az utazás nem a gazdagok kiváltsága, hanem a tömegek kikapcsolódása. A legtöbb turista Kínából, Délkelet-Ázsiából, és Indiából érkezik Európába, a következő években több millió turistára lehet számítani a keleti féltekéről – jelezte. Rámutatott: a tömegturizmus konfliktusokat is szül, amire fel kell készülni, és a nemzetközi terrorizmus is veszélyt jelent.

Kitért arra, hogy a rendrakás után eljött a megfontolt és tudatos építkezés ideje, amihez új stratégiára van szükség. A 2030-ig szóló stratégia alkalmas a célok elérésére, hogy új lendületet adjon a növekedésnek, és kiküszöbölje a kockázatokat. A stratégiában szereplő célok szerint 2030-ig a turizmus GDP hozzájárulása a jelenlegi 10-ről 16 százalékra emelkedik, a turizmusban dolgozók száma pedig 364 ezerről 450 ezerre. A célok valamennyi fejlesztés zsinórmértékéül szolgálnak, csak olyan fejlesztésre jut forrás, ami összhangban van a stratégiával.

Orbán Viktor elmondta: a stratégia mellé 828 milliárd forint fejlesztési forrást rendeltek.

A stratégia három fő területet jelöl meg, sportturizmust, kulturális turizmust, és az egészségturizmust, Magyarországot a sport, a kultúra és az egészséges környezet teszi vonzó hellyé – állapította meg. A jövőben a belföldi turizmus felé mozdul el a mérleg, hiszen a bérek nőnek, az infláció nem emelkedik, egyre több pénzük van az embereknek. Elmondta, hogy a V4 országok közös stratégiát fogadtak el arról, hogy az Egyesült Államokban, Oroszországban, orosz utódállamokban, Dél-Koreában, Latin-Amerikában, Indiában, Kínában, és Délkelet-Ázsiában közös régiós kampányt folytatnak.

Orbán Viktor kijelentette: az új stratégiával jó esély van arra, hogy Magyarország elfoglalja méltó helyét a világ turisztikai térképén – mondta.


A kormány elfogadta a turizmusfejlesztési stratégiát

A kormány elfogadta a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-at, az hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben, és a magyar turizmus „nagykönyve” lesz  – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója az első Turizmus Summit 2017 konferencián hétfőn Budapesten.

Guller Zoltán köszöntőjében kiemelte: a turizmusban másfél évvel ezelőtt paradigmaváltást hirdettek, megalakult a Magyar Turisztikai Ügynökség, és nekiláttak a 2030-ig terjedő stratégia megalkotásának. A turisztikai stratégia alkalmas arra, hogy 2030-ig zsinórmértékül szolgáljon minden ágazati szereplőnek, a stratégiát a tapasztalt szakemberek javaslataival kiegészítve sok százan írták, azokat elismert külföldi tanácsadók segítségével szintetizálták – mondta. „Svájci precizitás, magyar virtus – ez a turizmusfejlesztési stratégia” – fogalmazott.

Elmondta: az MTÜ most első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg az ágazati szereplők részére a Turizmus Summit 2017 szakmai konferenciát, amelyre több mint 1400-an regisztráltak. A turizmus folyamatosan rekordokat dönt, 2010. óta javulnak a turisztikai mutatók. Az új stratégia szilárd alapokra épül, mégis rugalmas a változások befogadására – tette hozzá. Kijelentette: visszahívó vendégszeretet nélkül nincs turizmus, az ágazat szereplőinek vendégként kell tekinteniük minden ide érkezőre. A stratégia elkészült, annak a végrehajtásában is számítanak a területen dolgozókra – mondta.

Navracsics Tibor az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint a kultúra nem csak szabadidős tevékenység, annak a turizmussal szoros kapcsolata van. Az európai turizmus nem lehet sikeres a kulturális tartalom és a kulturális együttműködés nélkül, ahogy az európai kultúra sem tarthatja meg előkelő pozícióját a turizmus segítsége nélkül.

Európa elsősorban kulturális nagyhatalom a világpolitikában és a világgazdaságban – mondta. Ezért szerinte a kultúra és kulturális politika szereplőinek egyre szorosabb együttműködése szükséges a turisztikai szakemberekkel.

Az uniós biztos szerint Magyarország kezdeményezhetné egy régiós turisztikai koncepció kidolgozását is. A jövő év Kína és az EU turizmus éve lesz, amiben óriási lehetőség van – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kulturális örökség európai évét 2018-ban ünneplik, ami szerinte kivételes bizonyítási lehetőséget jelent Magyarország számára. 

Susanne Kraus-Winkler, az EU-tagországok szálloda és vendéglátó szövetségeinek konföderációja (HOTREC) elnöke kifejtette: Magyarország nagyon aktív a szervezetben, alelnöke Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége korábbi elnöke. Az európai turizmus nő, átlagosan kétszer annyit nőtt, mint más ágazatok – jelezte. Az ágazat éves növekedése tavaly 4 százalék volt Európában, az  idei első fél évben pedig 6 százalékos.

Az ágazat versenyképessége a szolgáltatások színvonalától függ, az infrastrukturális fejlesztések nagyon fontosak a városokban és vidéken egyaránt. A képzett munkaerő hiánya a turizmus egyik legnagyobb kihívása lesz a következő tíz évben, az ágazatot sújtó adók az árképzésre negatívan hatnak, tartósan alacsony áfára lenne szükség – mondta a konföderáció elnöke.

MTI