Az államadósságon belül a deviza részarányát 22 százalékra sikerült csökkenteni tavaly év végére a 2010-es 50 százalékról, és a tervek szerint az idei év végére elérhető a 20 százalék alatti arány – mondta Barcza György, az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.
 


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Felidézte, 2010-ben azért is volt rendkívül magas a devizaarány, mert 2008-ban Magyarország felvette az EU és az IMF közös hitelét, ami 20 milliárd euró nagyságrendet tett ki.
    
Nagy erőfeszítéseket kellett tenni, hogy a devizában fennálló államadósság arányát csökkentse az ország, és ebben jelentős szerepe volt a lakossági állampapír-vásárlásnak – hangsúlyozta a vezérigazgató. Úgy fogalmazott, ez mindenki számára előnyös helyzet, az ÁKK biztonságos befektetést és vonzó kamatot ajánl, az ország pedig nyer azzal, hogy a sérülékenység csökken, az állami finanszírozás biztos lábakon áll.
    
Barcza György elmondta: forint állampapírok kibocsátásával a nagybani, illetve a lakossági piacon gyűjti be az ÁKK azt a forintforrást, amiből a lejáró devizaadósságot törleszteni tudják. Forintforrást be tudnak vonni néhány nemzetközi intézménytől is – jelezte.
    
Ha a következő években tartják a jelenlegi irányt, akkor 2022-re 10 százalékra, illetve az alá csökkenne az állami devizaadósság aránya, ami az jelentené, hogy 1973 óta messze a legalacsonyabb devizaarány alakulna ki, gyakorlatilag megszabadulna az ország a devizában fennálló adósságtól – hangsúlyozta az ÁKK vezérigazgatója.

(MTI)